2011. november 23. 14:14

Megyei politikus az MSZP-frakció élvonalában

A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja frakcióvezető helyettessé választotta Lukács Zoltánt. A frakció tisztújítását a szocialisták az új MSZP felépítésének egyik lépéseként értékelik. Komárom-Esztergom megyei politikus az elmúlt húsz évben nem került be az MSZP frakciójának vezetésébe. Lukács Zoltán az első, akinek ez sikerült.

Lukács Zoltán frakcióvezető-helyettesként a szakmai kabinetek közül az önkormányzati és humán területet felügyeli majd.  A humán kabinet területéről kiemelten a kultúra, a média és az emberjogi kérdések tartoznak hozzá.

Emellett természetesen az általános politikai kérdésekben is nagyobb feladat hárul majd a megyei politikusra.
 
Lukács Zoltán megválasztása után elmondta: „a frakció működését alapjaiban meg kell változtatni. Sokkal szervezettebb, hatékonyabb működésre, feladatmegosztásra van szükség. Politizálásunkban offenzívabbnak, keményebbnek kell lennünk, ugyanakkor nem mondhatunk le a felelős szakmai álláspontokról sem, hiszen ez fogja megteremteni azt, hogy újra kormányzóképes erőnek fogadjanak el minket a választók.”

A képviselő szerint a politikai és szakpolitikai centrumnak a frakcióban kell lenni, a pártnak pedig azonnali szervezetfejlesztési feladatai vannak. Ez a párt és a frakció hatékony együttműködését feltételezi.

„Új politikára van szükség. Ki kell mondanunk, hogy a Fidesz gyakorlatilag leépítette a köztársaságot az országban. Nekünk azonban nem a rendszerváltás utáni demokráciát kell visszaépítenünk, hanem egy azt meghaladó új köztársaságot.” – mondta el a képviselő.

Újságírói kérdésre Lukács Zoltán az MSZP új politikájának alapjait a következőképpen foglalta össze:
Levonva a Harmadik Köztársaság kudarcának és az Orbán-rendszer katasztrófájának tanulságait, az MSZP-nek egy új, Negyedik Köztársaság kereteit kell felvázolnia, majd pedig tartalommal megtöltenie. Nyilván való, hogy ennek lényege nem a sorszámban rejlik, de abban az értelemben fontos, hogy az előző korszaknak, az emberek által is támogatott lezárását mi is belátjuk.

Olyan Negyedik Köztársaságra van szükség, amely nem csupán az Orbán-rendszernél demokratikusabb, hanem a Harmadik Köztársaságnál is. Olyan rendszert akarunk, amely teret ad a részvételi demokráciának, ahol az állampolgárok bevonódása nem kivételes és esetleges, hanem rendszerszerű és intézményesült. A több demokrácia a feltétele annak, hogy az állampolgárok közötti szolidaritás erősödjön, ez által a politikáról való gondolkodás demokratikusabb egyben baloldali irányba mozduljon el. A demokrácia megélésének azonban feltétele a szociális biztonság. A részvételi mozzanat erősítése ahhoz is hozzásegít, hogy ne a pártok polarizált politikai küzdelme legyen a közélet egyedüli meghatározója, hanem a pártpolitika a helyére kerüljön: minden dolgok legfontosabbikából a demokrácia nélkülözhetetlen, ám csupán egyik terepévé váljon.

1. Folyamatos együttműködésre van szükség a demokratikus civil szervezetekkel és mozgalmakkal.

Ma ezek a mozgalmak még elutasítják a pártpolitikát. Demokráciákban hatalmat azonban politikai pártok képesek gyakorolni. Mire az új mozgalmak is felismerik ezt a tényt, az MSZP-nek képessé kell válnia az Orbáni rendszer ellenzéki áramlatainak összekapcsolására. Új Ellenzéki Kerekasztalt kell létrehoznunk 2012-ben. Ez az első lépés ahhoz, hogy a későbbi ellenzéki összefogás központjává válhassunk. A Negyedik Köztársaság alapértékeiről és a demokratikus baloldali program alapelveiről nyitott folyamatban, valódi párbeszéd során szeretnénk vitát folytatni 2012 folyamán, minél szélesebb körben. Vélemények befogadójaként, a társadalmi igények gyűjtőhelyeként kell megjelennünk.

2. Senki nem magyarabb nálunk!

Át kell értékelnünk néhány fontos múltbéli döntésünket. Így például a nemzetpolitika kapcsán egyértelművé kell tennünk, hogy mi nem kevesebbet, hanem többet kínálunk, mint a Fidesz. A határon túli magyarokkal kapcsolatos döntéseink sokszor hibásak voltak, így újragondolandó például a 2005-ös népszavazáson elfoglalt álláspontunk is. Új határon túli politikát képviselünk, amely támogatja pl. a határon túliak autonómia törekvéseit. Nemzeti ünnepeken, nemzeti évfordulókkal kapcsolatos eseményeken az eddigieknél jóval erőteljesebb jelenlét és megnyilvánulás kell!  Mi akadályoz minket abban, hogy egyik-másik nemzeti ünnepünket határon túli helyszínen, ottani magyar barátainkkal közösen ünnepeljük?

Világossá kell tennünk: a határon túli magyarokat a nemzet egyenrangú részének tekintjük, s nem az a célunk, hogy belerángassuk őket a hazai politikai küzdelmekbe, hanem az összetartozás valódi élményét, valamint a nemzeti kultúra megőrzésének, ápolásának valódi lehetőségét kínáljuk számukra. Emellett azt is ki kell nyilatkoztatnunk, hogy a nemzetpolitika elsősorban nem a múltról, hanem a jelenről és a jövőről szól: a nemzeti kultúra értékeinek megőrzése mellett az új értékek megteremtéséről. Fontos továbbá a baloldal saját szimbólumpolitikájának létrehozása, amely kifejezi demokratikus elkötelezettségünket, továbbá kreatív, innovatív nemzetpolitikánkat.
 
3. Világos kisebbségpolitika kell

Átértékelendő a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos politikánk is. Világos mondatok kellenek a többség-kisebbség viszonyáról, az együttélés ma sokszor nyomasztó kérdéseiről. Nem kerülhető meg az a demokrácia - értelmezési vita, amely a kisebbségek és többség jogainak védelméről szólnak. Az MSZP-nek a kisebbségek védelme mellett ki kell állni azokért, akiknek sokszor éppen kisebbségben lévők nehezítik meg mindennapjait. Ugyanakkor el kell döntenünk, hogy támogatjuk-e a nemzeti kisebbségek politikai jogainak kollektív érvényesülését, parlamenti képviseletüket, helyi autonómiájukat.

4. Elodázhatatlan a közös baloldali kultúra, mint összekötő kapocs megjelenítése, társadalmi rangjának visszaszerzése

A baloldali kulturális hagyományok újra divatba hozása, a magyar baloldal, mint kulturális közösség kialakítása nem tűr halasztást. A Népi írók, népi politikusok kultusza, a baloldali művészek népszerűsítése, ikonizálása (József Attilától Bartók Béláig) a Fidesz által háttérbe szorított Nagy Imre demokratikus baloldali örökségének egyértelmű és karakteres felvállalása mind a hosszú távú társadalmi beágyazódás, azonosulás lehetőségét teremti meg a magyar baloldal számára.

5. Az MSZP itt van!

Vissza kell foglalnunk a teret, ahonnan a Fidesz lassan kiszorul. Nem adhatjuk át az utcát kizárólag a civil szerveződéseknek. Az MSZP-nek meg kell találnia azt a néhány, a baloldaliság szempontjából jelképes alkalmat, helyet, történést, amely köré az erők koncentrációjával demonstrációt lehet szervezni, ahová meghívást kapna a többi demokratikus erő is. Nem mindig nekünk kell mások demonstrációin részt venni. Építsük fel a negyedik köztársasági baloldali hagyományait, szimbolikus, kohéziót teremtő rituáléit, eseményeit. Így pl. április 11-e, az 1848. áprilisi törvények, a köztársaság előképét jelentő első írott alkotmány elfogadásának időpontjára rendezvény szervezése, amely ellensúlyozhatná a Fidesz egy éves húsvéti alkotmányát.


6. Arccal a mindennapok problémái felé!

A hosszú távú stratégiai célok kidolgozása és megvalósítása mellett nem lehet elfeledkeznünk a mindennapok politikájáról.

Az utóbbi időben az emberek mindennapi problémáival való azonosulást, az embereket érdeklő kérdések és problémák felvetését nem az MSZP- ben látták viszont a választók. A „velünk törődő párt” képét ma sokszor inkább látják a Jobbikban. Ez ugyan hamis kép és számunkra láthatók mögötte a vállalhatatlan fasiszta eszmeiség jelei, de ennek elmondása kevés.

Az MSZP-nek ezen a területen vissza kell szereznie kezdeményező szerepét. Teret kell elvenni a szélsőjobboldaltól. Ez talán a legaprólékosabb, legtöbb „terepmunkát” igénylő célkitűzés, de a párt jövője szempontjából alapvető jelentőségű. Ha igaz a mondatunk, amely szerint az MSZP elvesztette a versenyt a szociális biztonság dimenziójában, akkor az egyik legégetőbb feladat, hogy ezt az értéket újra hozzánk kössék. Nem engedhetjük meg, hogy ez a szélsőjobboldal hívó szava legyen.