2012. június 27. 11:49

Mit tett az MSZP a rokkantak érdekében?

Egyesek szerint az MSZP nem tesz semmit a rokkantak érdekében. A szocialista párt által a témában az elmúlt hónapokban generált sajtómegjelenéseket terjedelmi okokból nem áll módunkban visszaidézni. Közöljük viszont a Fidesz bűnbakképző társadalompolitikájának kiemelt célpontjaivá vált rokkantellátottak védelmében tett fontosabb lépéseinket.

1. Korózs Lajos a rokkantnyugdíjazás rendszerének megváltoztatása kapcsán számos alkalommal sajtótájékoztatón, vagy sajtóközleményben ítélte el azt a kormányzati intézkedéssorozatot, amely maradandó testi-lelki sérülése miatt munkaképtelen, az állami kockázatközösségnek kiszolgáltatott embereket hozott lehetetlen élethelyzetbe a következő törvényekkel: 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról, illetve 327/2011. (XII.29.) kormányrendelet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról.

2. Szintén Korózs Lajos volt, aki 2012. február 15-én utólagos ombudsmani normakontrollt kért az említett törvények kapcsán. Konkrétan: "Kérem, hogy szíveskedjen felülvizsgálni az alábbi két normát az európai uniós normákkal való összhang, valamint az alaptörvénynek való megfelelés tekintetében. Álláspontom szerint a lisszaboni egyezményt kihirdető törvény, - mely tartalmazza az alapjogi chartát -, illetve az EU alapító szerződése és az emberi jogi egyezmény alapján e két norma alkotmányos kontrollja kezdeményezhető".

3. Az MSZP szakpolitikusa később konzultált a strasbourgi emberi jogi bíróság ügymenetét ismerő szakemberekkel. Ezt megelőzően egyeztetetést kezdeményezett, majd folytatott a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) vezetőivel is. Miután a strasbourgi apparátus jelezte, hogy fölösleges több ezer beadvánnyal élni, hiszen betegségtípusonként csupán egy-egy ügy tárgyalására lesz lehetőség, a MEOSZ-szal folytatott egyeztetéseken az a döntés született, hogy kórcsoportonként egy-egy eset megjelenítése erősebben állhat meg a bíróság előtt, s később, a károsultak számára kedvező döntés esetén személyesen számos per indítható - immár a magyar kormány ellen.

4. A MEOSZ mint szakmai és érdekvédelmi szervezet 16-16 beadvánnyal élt Strasbourg és az Alkotmánybíróság felé. Fentiek alapján fölösleges megduplázni az esetcsoportokat és újabb beadványokkal élni. Jelen beadványok a civil szakmai szervezetek és független ügyvédek egyöntetű véleménye szerint minden érintett csoportot megjelenítenek.

5. Végül: Korózs Lajos az ombudsmani hivatal munkatársaitól azt a tájékoztatást kapta, hogy Szabó Máté a fenti beadványok tartalmi szempontjait akceptálva az Alkotmánybírósághoz való fordulás előtt teljes körű kivizsgálást rendelt el a Fidesz által a rokkantnyugdíjazottak ellen az múlt év végétől folytatott bánásmóddal kapcsolatban.