MTI/mszp.hu | Belföld, Gazdaság | nyugdíj | Nyugdíj
2016. november 23. 16:31

Kiszolgáltatottság helyett biztonságot kell nyújtani a nyugdíjasoknak

A kiszolgáltatottság helyett biztonságot, a szegénység helyett büszkeséget kell nyújtani a nyugdíjasoknak - mondta Molnár Gyula, az MSZP elnöke egy szerdai, az idősügyről rendezett budapesti konferencián.

A pártelnök a Friedrich-Ebert-Stiftung és a Táncsics Mihály Alapítvány által az új idősügyi stratégiáról és a fenntartható nyugdíjrendszerről rendezett konferencián arról beszélt, szeretnék bebizonyítani, hogy a szocialista párt politikájának egyik alappillére az aktív és intenzív foglalkozás a 2,7 millió nyugdíjassal.

Miközben a társadalom egyharmada nyugdíjas korú, a nyugellátásra, a nyugdíjas ügyekre csak minden tízedik forintot fordítja a társadalom, ebből az következik, hogy nem megfelelő, amit a nyugdíjakkal és a nyugdíjsokkal tesznek - jegyezte meg.

A pártelnök szerint újra kell építeni a fenntartható nyugdíjrendszert, és változtatni kell azon, hogy a nyugdíjemelés mértékét az inflációhoz kötik. Hozzátette: vissza kell térni a vegyes rendszerhez és azt kell használni, ami adott évben a nyugdíjasoknak kedvező.

Úgy vélte, növelni kell a nyugdíjak, a közgyógyellátás forrását, és rugalmas rendszerre kell áttérni, ahol ha valaki korábban el akar mennyi nyugdíjba, megtehesse. Jelezte: ennek a feltételeit pontosan kell rögzíteni. Mint mondta, az urizáló politikával szemben partnernek kell tekinteni a társadalmat és a civil szervezeteket, és indokoltnak tartaná az idősügyi tanács visszaállítását.

A pártelnök visszataszítónak nevezte, hogy állandóan felülvizsgálják a jogosultságokat, és kifejtette, ha valaki egyszer megszerezte a jogosultságot, nem lehet állandóan vegzálni. Indokoltnak tartaná a megalázó szociális temetés megszüntetését, és a kérdést inkább szociális segéllyel rendezné. Kitért arra is, hogy a nyugdíjasok kérdését nemcsak szociális és egészségügyi oldalról vizsgálják, hanem szeretnék a nyugdíjasoknak megteremteni az új típusú aktivitás lehetőségét is.

Molnár Gyula szólt arról is, hogy a kormány az államadósságra hivatkozva ellopott háromezer milliárd forintot a nyugdíjkasszából, és ezért a következő kormánynak foglalkoznia kell azzal, hogy a jelenlegi rezsim veszteseit kárpótolja. Mint mondta, lesz új kárpótlási törvény, ez pedig az Orbán-rendszer kárvallottjainak a kárpótlását fogja rendezni.

A konferencián előadást tartott volna Angelika Weikert (SPD), a bajor tartományi parlament képviselője is a németországi szegénység leküzdésének szempontjairól. A képviselő családi ok miatt lemondta előadását, ám azt eljuttatta a szervezőknek és azt Jan Niklas Engels, a Friedrich-Ebert-Stiftung budapesti irodájának vezetője olvasta fel.

Előadásában a képviselő arról írt, az Európai Unió megfogalmazása szerint azok a szegények, akik annyira kevés anyai, kulturális és szociális eszközzel rendelkeznek, hogy "kizáródnak" abból az életmódból, amelyet az országban, ahol élnek, minimumnak tekintenek. Mint írta, Németországban a lakosság 6,7 százalékát fenyegeti a szegénység, főleg a 18 év alattiakat, a fiatal felnőtteket és a 65 év felettieket. A szegények egyharmada gyermekét egyedül nevelő szülő, és a "migrációs hátterű" lakosokat is jobban fenyegeti a szegénység. Jelezte: alacsony a mobilitás is az egyes társadalmi rétegek között, vagyis aki szegény, annak valószínűleg a gyermeke is szegénységben él majd.

A képviselő úgy vélte, a helyzet megoldásának kulcsa a foglalkoztatottság, mert a munka teszi lehetővé a részvételt a társadalmi életben, ugyanakkor - hívta fel a figyelmet - minél alacsonyabb a képzettség szintje, annál alacsonyabb a foglalkoztatottság és nagyobb a szegénység kockázata.

A konferencián előadást tartott Lakner Zoltán politológus, szociálpolitikus, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi rendszerben és demográfiai viszonyok között a nyugdíjkassza 2026-ig stabil, utána néhány évig még korrekciókkal fenntartható, de 2032-től az egyensúly felborul.

Korózs Lajos, az MSZP országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a kormány állításaival ellentétben nem történt érdemi változás a demográfiai viszonyokban. Amíg 2010-ben a magyar társadalmon belül 31% volt a nyugdíjasok aránya, változatlan trendek mellett 2050-re ez az arány 49,2%-ra fog emelkedni. A képviselő szerint a kivándorlás drasztikus növekedése tragikus, nemcsak amiatt, hogy a külföldön dolgozók a járulékokat is külföldön fizetik, hanem amiatt is, hogy a külföldre költöző magyarok nagy része nem akar visszajönni. Megjelent a kolóniaszerű külföldön élés jelensége is.

A Fidesz kormányzása óta összesen 869 milliárd Ft-ot vont ki a nyugdíjrendszerből. Korózs Lajos a szocialista párt számára hét konkrét tennivalót sorolt fel a fenntartható nyugdíjrendszer megteremtése érdekében. Hangsúlyozta a szakmai program, a közös ellenzéki gondolkodás kialakításának szükségességét, és emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer mindössze a következő 10-15 évben lesz fenntartható.

Véleménye szerint vissza kell állítani a járulékplafont, és le kell állítani az igazságtalanul, aránytalanul magas kifizetéseket. A járulékplafont a jelenlegi átlagbér 2-2,5-szeresében határozná meg. Szükségesnek tartja a mindenkori nyugdíjemelések automatizmusának kialakítását – akár a német pontrendszer mintájára -, hogy a nyugdíjemelés ügye ne legyen a pillanatnyi politikai érdekeknek kiszolgáltatva. Ugyancsak szorgalmazta a progresszív adórendszer kialakítását, az adójóváírások beillesztését a nyugdíj-megtakarítások rendszerébe, valamint a rugalmas nyugdíjba vonulási rendszer kialakítását.