MTI/mszp.hu | Belföld | parlament
2013. április 30. 17:17

Munkáért való összefogás - Országgyűlés

Május 1-je, egyházügyi törvény, fémkereskedelem és az adatvédelmi hatóság beszámolója. Ülésezett a parlament.

Május 1-jén nem a munkáról, hanem a munkáért való összefogásról emlékezünk meg
    
Nyakó István arról beszélt, hogy idén május 1-jén nem a munkáról emlékeznek majd meg, hanem a "munkáért, és a kenyérért való összefogás és a harc kezdetének" napjáról. A képviselő szerint létrejött egy "nemzeti burzsoázia", amely a "Kádár-rendszer gazdasági-kereskedelmi kedvenceiből verbuválódott", "régebben elvtársaknak hívták őket", most pedig "szekértolójává vált Orbán-rezsimnek". Ide sorolta többek között Demján Sándor vállalkozót és Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét is.

Úgy vélte: május elsején olyan országban ébrednek majd fel az emberek, ahol 4,2 millió magyar a létminimum alatt él, és megjelent a dolgozói szegénység is. "Nincs már családi mekizés, nincs már mozidélután, nincs már Balcsi" - fogalmazott.

Politikusok nem döntsenek egyházi minősítésről - (egyházügyi törvény)

Nyakó István emlékeztetett arra, hogy 2011 nyarán "egy éjszaka a kukába került" az addig egyeztetett javaslat, majd a megszületett törvény az egyházak gyásznapját hozta. Szerinte ekkor több évszázados jogfejlődést tört meg a kormánypárti többség. Groteszknek nevezte, hogy akik nem nyertek egyházi státuszt a kommunizmus éveiben, azoktól is elvették a szabadság éveiben elnyert jogokat. Szerinte nem érthető, miért egy politikai plénumnak kell döntenie az egyházzá nyilvánításról. Hozzátette: korábban a tudományos akadémia sem érzett illetékességet az egyházzá nyilvánításban.

Lendvai Ildikó szerint a visszaélések kiszűrését nem biztosítja az előterjesztés, mivel ahhoz az egyházak finanszírozását kellene átláthatóvá tenni. Az előterjesztést a fordított trafiktörvény esetének nevezte, amelynél menet közben tették könnyebbé a feltételeket, itt azonban nehezítettek, például a létszámra vonatkozó előírások változtatásával. Szerinte cinikusan kívánja teljesíteni a kormányzat az Ab által előírt indoklási kötelezettséget. Bírálta az együttműködési kötelezettséget, amelyről azt mondta: kulturális műhely csak akkor kaphat támogatást, ha kellőképpen "kezes".

Korrekt jelentés vitatható kormánypárti indítvány mellett - (adatvédelmi hatóság beszámolója)

Lendvai Ildikó kettősségről beszélt, mert szerinte korrekt, tisztességes jelentést készített a hatóság, ugyanakkor az információkhoz való hozzáférés korlátozását tervezi a kormányzat.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a hivatal éppen a hatósággá alakítása miatt már nem fordulhat emiatt az Alkotmánybírósághoz.

Azt mondta: minél távolabb kell vinni az államigazgatástól az információszabadság által nyújtott lehetőségek ellenőrzését, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés biztosítását, a fideszes indítvány azonban szerinte nem ezt célozza.  

Bírálta azt is: néha alapvető törvényeket nem a kormány terjeszt be, így a hatóság sem tudja véleményezni a beadványokat.  

A fémkereskedelemről szóló törvény módosításának általános vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülése. Az MSZP szerint a szigorítás szükséges lehet, de véleményük szerint ehhez nincs szükség új törvényre.

Józsa István azt mondta: az MSZP támogatja a színesfémlopások visszaszorítása érdekében szükséges szigorításokat. Szerinte azonban nincs szükség új törvényre, mivel a Varga Mihály által bírált 2009-es jogszabály hatékonyan lépett fel a fémtolvajok ellen, így csak a felderítést kellene erősíteni. Ennek megfelelően az MSZP mérlegeli álláspontját a törvényről.

Kitért arra is, hogy a fideszes Pócs János korábban a fémfelvásárlás államosításának szükségességéről beszélt, most viszont - folytatta - támogatja a magánkereskedők pozícióját javító javaslatot. Bírálta azt is, hogy az előterjesztés több ponton lazítja az eddigi szabályozást. Példaként hozta, hogy a lefoglalás nem okozhatna "túlzott érdeksérelmet" az engedély nélkül kereskedőnek.

Göndör István kijelentette, a tárgyalt módosítás esetében is szükség van a finomhangolásra. Ezt azzal indokolta, hogy a jelenleg érvényes jogi szabályozás is nagyon szigorú, de mégsem éri el a célját. A politikus semmilyen okot nem látott arra, hogy a törvényben enyhítsék a lefoglalás jogintézményét.