2012. szeptember 11. 09:04

Nem csak erő, ész is kell

IMF, földügyek, versenyképesség, TEK, Esztergom, Balaton, munkanélküliség - ülésezett a parlament.

Nem csak erő, ész is kell az IMF-megállapodáshoz

Nem csak erő, hanem ész is kell az IMF/EU megállapodáshoz, ezért jó lenne, ha a miniszterelnök nem csak az erő nyelvén politizálna - mondta Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője Orbán Viktor kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva.    

A politikus azt kérte a miniszterelnöktől, hogy hozza nyilvánosságra azokat követeléseket, amelyeket a valutaalap és az EU támasztott, hogy kiderüljön, egyáltalán léteznek-e ezek a feltételek. "Ha valósak ezek a követelések (...) akkor szeretném mondani, ilyen feltétekkel a magyar kormánynak nem szabad az IMF-fel megállapodást kötnie.(...) De ha nincsenek ilyen követelések, akkor miniszterelnök úr, ön egyszerűen szemérmetlenül hazudott a magyar embereknek, hazudott Magyarországnak" nemcsak az elmúlt hetekben, hanem ma is - jelentette ki Mesterházy Attila.

A kormány tanuljon a saját hibájából!

Józsa István szerint Orbán Viktor bizonyára stabilabbnak látta a gazdaság helyzetét 2010-ben, mint jelenleg, hiszen "akkor még elhajtotta az IMF-et".

Az elmúlt két év gazdaságpolitikáját bírálva azt mondta: az jogbizonytalanságot hozott, megszűnt a forint stabilitása és növekedtek az adók Hozzátéve: a válság oka nem az Európai Unió, hanem Orbán Viktor politikája. 

Soha nem volt ilyen alacsony a beruházási ráta, "menekül a pénz Magyarországról" - fogalmazott, és arra szólította fel a kormányoldal politikusait: tanuljanak a saját hibáikból.  

Cséfalvay Zoltán válaszában elismerte, hogy a csökkent az ország versenyképessége, egy felmérés szerint világviszonylatban a negyvennyolcadik helyről a hatvanadikra esett vissza az ország, de mint mondta, volt az ország rosszabb pozícióban is, például 2006-ban.

A fizetésképtelenség határára került Esztergom

Lukács Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy Esztergom városa a fizetésképtelenség határára került. Utalt arra, hogy a parlament kormánypárti többsége 2011-ben "egy külön Esztergom-törvényt" fogadott el, amellyel államosították a város intézményeit, ezek működtetésére 1,2 milliárd forintot a városnak kellene a büdzsébe befizetnie.

A politikus hangsúlyozta, hogy a városra inkasszót vetettek ki, a képviselőtestület viszont azt kérte, hogy azt függesszék fel. A képviselő azt kérdezte, kinek van joga megtenni ezt a lépést.

Nem segélyre, hanem munkára várnak az emberek

A szocialista Nyakó István arról beszélt, hogy hat megyében 80 településen találkozott dolgozni akaró emberekkel, akik nem segélyre várnak, hanem munkára. Kiemelte: szerinte valamit tenni kell, mert "nagy a baj, és nem babra megy a játék". Mint mondta, a nyomor és a kilátástalanság, a munkanélküliség már elviselhetetlen feszültségeket halmozott fel. Ezek az emberek szeretnék visszakapni azt a bért, ami 2010-ben járt a közmunkáért, azt kérik, hogy legalább egy ember a családból egész évben dolgozhasson, és töröljék el a heti bérkifizetést.

Orbán konzultált-e a TEK vezetőjével az azeri gyilkos kiadatása előtt?

Harangozó Tamás az örmény-azeri konfliktusba való beavatkozás következményeiről beszélt. Felvetette a kérdés: hogyan sodorhatta a kormány az országot ilyen veszélybe, miközben önálló szerv, a Terrorelhárítási Központ  feladata a kockázatok felmérése.

Arra várt választ, Hajdu János, a TEK vezetője felhívta-e Orbán Viktor figyelmét a kiadatás utáni terrorfenyegetettségre, a kockázatokra?

Mit tervez a kormány a Balaton jövője érdekében?

A kérdésekre áttérve Pál Béla a Balaton alacsony vízszintje kapcsán tett fel kérdést a belügyminiszternek. Szerinte az alacsony vízállás a strandolóknak és a horgászoknak is sok bosszúságot okozott idén nyáron. Mint mondta, ideje lenne átdolgozni a balatoni vízállás stratégiáját és azt kérdezte a kormánytól, hogy milyen intézkedéseket terveznek a tó jövője érdekében.

Mi történt Kabán a földpályázatokkal?

Gőgös Zoltán a kabai földpályázatokról szóló sajtóhírekről beszélt felszólalásában. Ezek szerint előbb a harminc induló helyi gazdálkodóból senkit nem nyilvánítottak nyertesnek, később mégis visszavonták az eredményeket, és tizenhat helyi konzorcium nyerte meg a pályázatokat.

Mi történt Kabán? - tette fel a kérdést. Ugyancsak kíváncsi volt arra, ki lesz a nyertes, ki a vesztes, és arra is, hogyan változtatható meg egy már meghozott döntés.