NOL | Belföld | Airbnb taxi Uber | Közlekedés
2016. március 03. 14:55

Nem ismered? Tiltsd be!

Az Uber fuvarközvetítő platform nevét világszerte ismerik, de megítélése igencsak változó attól függően, hogy felhasználókról vagy taxisokról van-e szó. Számos országban késztette ez az applikáció a taxisokat arra, hogy az utcán tüntetve kényszerítsék ki a beszüntetését a helyi önkormányzatoktól, illetve a kormányoktól.

Magyarországon is a közbeszéd témája már egy ideje az Uber, leginkább az Uber-sofőrök adózása kapcsán. A januári taxistüntetések után a magyar kormány úgy döntött, hogy ésszerű és mindenki számára előnyös kompromisszum helyett a gyermekpornográfiával egyenértékű, illegális tevékenységgé nyilvánítja az „uberezést”, és az ezen kapott sofőrök rendszámát azonnal elveszi.

Ez a szemlélet nemcsak elmaradott, hanem naiv is, hisz máris megjelentek az Uber versenytársai, mint például a Lyft vagy a legújabb utazásmegosztó szolgáltatás a Gett, melyek hasonló üzleti modell szerint ajánlanak hasonló szolgáltatást. Tehát nem egy cég ellen kell küzdeni, hanem olyan környezetet kell teremteni, amelyben hatékonyan, biztonságosan, az adózási követelményeknek megfelelve tudnak működni az új, megosztásalapú modellen alapuló vállalkozások. Ez történt Észtországban, ahol 2015-ben az Uber az észt adóhatósággal közös bizottságot alakított, melynek célja, hogy egy pilotjellegű adóbevallási platformot hozzanak létre az Uber-sofőrök számára. Igaz, ehhez előrelátó, innovatív gondolkodásra van szükség és egy olyan politikai vezetésre, amely nemcsak támogatja az önfoglalkoztatást, de egyszerűbbé is teszi, ezzel bővítve a legálisan dolgozó és -adózó emberek körét. A magyar kormány viszont teljesen figyelmen kívül hagyja a megosztásalapú gazdasági modellen alapuló vállalatok hatását a közjavakra és a közérdekre.

De mi is az a megosztásalapú gazdaság? A különböző erőforrások, eszközök, tudás vagy bármi egyéb megosztásán alapuló vállalkozások tartoznak ebbe a körbe. Különlegességük az, hogy nem illeszkednek a klasszikus vállalkozási modellekbe. Az Uber például nem taxi, ezért nincs is értelme semmilyen „kartell” megállapodásait rákényszeríteni.

A modell legnagyobb újítása, hogy kiküszöböli a taxikereséssel kapcsolatos kellemetlenségeket. Eddig a fogyasztó vagy az utcán próbált leinteni egy taxit, ami általában igen bizonytalan kimenetelű vállalkozás, vagy felhívott egy diszpécsert, és akkor sem tudhatta, mikor kap kocsit, és kap-e egyáltalán. Az Uber applikációja ezeket a kellemetlenségeket kiiktatva lehetővé teszi, hogy akár otthonról „leintsen” egy kocsit az utas, és nyomon kövesse, hogy mikor érkezik meg.

Az Uber vagy az Airbnb elősegíti az erőforrások hatékonyabb használatát és a fogyasztói jólétet is szolgálja. Például azzal, hogy a szolgáltatás elérhetősége csökkenti a fogyasztók igényét új autó vásárlására. Ezzel csökken a káros anyagok kibocsátásának mértéke, már csak azért is, mert felmérések szerint egy autó a városon belül a káros anyag 25–40%-át a parkolóhely keresése alatt bocsátja ki. Csökken a közlekedési dugóban töltött idő is, és kevesebb autó kevesebb parkolóhelyet igényel. Így területek szabadulnak fel a város minden pontján, melyeket más célra lehet felhasználni.

Az Uberhez hasonló szolgáltatások elsősorban kedvező árfekvésük révén hozzájárulnak az ittasan vezetők számának csökkenéséhez, így az akár halálos kimenetelű balesetek számának visszaeséséhez is. A legtöbb ittas vezetés miatt bekövetkezett közúti baleset az esti órákban, illetve hétvégéken történik. Ez tipikusan az az idősáv, amikor a legnehezebb hazajutni, mivel a tömegközlekedési járművek már nem vagy csak nagyon ritkán járnak, és taxit is nehezebb kapni. Bár ez nem tipikusan magyar probléma, de számos nagyvárosban bizonyos környékekről a taxik nem is hajlandóak utast felvenni. Az Uber és a hozzá hasonló szolgáltatások komoly hatással lehetnek tehát a baleseti statisztikák számaira. Egy Kaliforniában végzett felmérés szerint az Uber megjelenése óta 3,6–5,6% közé csökkent az alkohol miatti halálozások száma, és hasonló tendenciát mutattak ki Seattle-ben is, ahol 10%-kal csökkent az alkoholos befolyásoltság miatt letartóztatott autósok száma.

A pozitív szociális hatások mellett persze vannak alapvető elvárások is, amelyeknek mindenképpen meg kell hogy feleljen az Uber, akárcsak a többi hasonló vállalat és a velük dolgozó partnerek. Ilyen például az adófizetés kötelezettsége. Az Uber köteles megfizetni minden tagállamban a sofőrök által fizetett 20%-os részesedés után az adót, az Uber-sofőrök pedig kötelesek számlaképessé válni és megfizetni tevékenységük után az adót. Ehhez Magyarországon a kisadózó vállalkozási forma, az ún. kata például kedvező keretet biztosíthat. (Persze ennek is megvan a hátránya, ha egy-egy sofőr csak alkalomszerűen és nem rendszeresen uberezik.) További elvárás az utasok biztonságának garantálása, ami az Uber-sofőr felelős-sége. A vállalat azonban köteles megfelelő előírásokkal ellátni partnereit. A versenytársak megjelenésével, illetve az Ubert kísérő figyelem miatt van okunk bízni abban, hogy ennek eleget tesznek. Ha nem, akkor a fogyasztók el fognak fordulni tőlük.

Változtatásokat bevezetni a taxis személyszállítási szektorban kétségkívül nehéz. De megjelent egy új szolgáltatási forma, egy új piaci modell, amelyet már nem csak az Uber képvisel, és amelyet az egyértelműen pozitív szociális hatásaira és munkahelyteremtő potenciáljára való tekintettel nem lehet semmibe venni vagy épp dacból beszüntetni. A kompromisszumképes országok profitálni fognak ebből, de a magyarországihoz hasonló elutasító magatartás sem fogja felszámolni ezt a modellt, csak épp a szürkegazdaságba taszítja azt. Az autók megjelenésekor is kötelezhették volna a sofőröket arra, hogy használhatják ugyan az autójukat a lovas kocsi helyett, de csak akkor, ha legalább egy lovat elé kötnek, és ostorral hajtják az autót. Ennek ugyanúgy nem lett volna értelme, mint az uberesekre ugyanazokat a szabályokat kényszeríteni, mint amelyek a taxisokra vonatkoznak.

dr. Gúr Roland
az MSZP fogyasztóvédelmi tagozatának elnöke

dr. Szanyi Tibor
az MSZP európai parlamenti képviselője