Magyar Idők | Belföld | interjú
2016. január 27. 12:59

„Nem kell, hogy szeressenek, csak hajtsák végre, amit kérek”

Tóbiás József interjúja a Magyar Időkben.

A szolnoki példa azt mutatja, hogy a Jobbik nem váltópárt, az MSZP-nek viszont minden esélye megvan arra, hogy a változás pártja legyen 2018-ban – véli a Magyar Időknek adott interjúban Tóbiás József.A szocialisták elnöke szerint a baloldalon két év múlva nem összefogásnak, hanem a választókerületekben helyi társadalmi szövetségnek kell létrejönnie a sikeres szerepléshez. Tóbiás tagadja, hogy álproblémának nevezték a migránskérdést, és hibásnak tartja Mesterházy Attila generációváltással kapcsolatos nézeteit. A 888.hu lejárató írásával kapcsolatban az elnök azt mondja, az ügynek a jog asztalán kell eldőlnie.

– Kovács László, az MSZP korábbi elnöke szerint az sem biztos, hogy a párt bejut a parlamentbe 2018-ban. Kövér László pedig úgy fogalmazott, hogy a generációváltás minőségromlással járt a szocia­listáknál. Mi lehet a vezetés célja ebben a helyzetben?
– Az MSZP kormányváltást akar. Azt akarja, amit az ország többsége. Annak a berendezkedésnek a leváltását, amely az elmúlt években minden közösségbe, szakmába, dolgozóba, nyugdíjasba, diákba belerúgott, korlátozza a szabadságot, a demokráciát, és megfojtja a szakmaiságot. A Fidesz előszeretettel vájkál más pártok életében, de jobban örülnék, ha inkább kormányozna. A generációváltást egyébként Lázár János is élénken favorizálta a Fidesz kongresszusán. A generációváltásunk természetes jelenség, mindig megjelennek kihívók, ambíciók, olyan emberek, akik új értékeket, energiákat hoznak.

– Ez Mesterházy Attilának köszönhető, aki azt mondta, hogy lépjetek egy kicsit hátrébb, öregek?
– Én ezt másként látom. Egy politikai közösség egy politikai család, amely nem sokban különbözik egy hétköznapi családtól, ahol gyermek és nagyapa egy közösséget alkot. Felelőtlen az a párt, amely azt mondja, hogy az idősebbekre, a tapasztaltakra nincsen szüksége. Szerintem hiba volt azt gondolni, hogy egy vágással, egy generációváltással egy új korszak kezdődik. Viszont az sem lehet, hogy megállítjuk az időt, és csupán egy generáció jeleníti meg a pártot, folyamatosan szükség van az újításra. A kérdés az, hogy a generációk együttműködése milyen formában zajlik.

– A mostani generáció fel tud mutatni olyan karizmatikus politikusokat, mint Horn Gyula volt, akihez így vagy úgy, de viszonyulni kellett?
– Lehet, hogy ma a baloldalon nincs olyan formátumú politikus, mint Horn Gyula, de az idő majd elrendezi ezt a kérdést. Ha jól emlékszem, a jobboldal világa nem rajongott Horn Gyuláért: ő volt a pufajkás, az átkos kommunista, csak évtizedek múlva ismerték el a képességeit. Egy dolog viszont fontos: ő is abból indult ki, hogy mi foglalkoztatja az embereket, hogyan tud változtatni a helyzetükön.

– Újraindul a júniusi tisztújításon?
– 2014 júliusában, amikor elvállaltam az elnöki posztot, négy évre szóló program végrehajtását vállaltam. El szeretném végezni ezt a munkát, így természetesen indulok.

– Tud már kihívókról? Mesterházy Attilát rebesgetik, akivel úgy tudni, nagyon nem kedvelik egymást.
– Én még voltam katona. A századosom azt mondta, nem kell, hogy szeressenek, csak hajtsák végre azt, amit kérek önöktől. El akarom végezni a munkát, amit vállaltam, február elején elindulok mind a százhat választókerületbe feltérképezni, mi a probléma helyben, miben szeretnének változást a helyiek. Azzal senki nem vitatkozik, hogy a százhat választókerületről, a helyi ügyekről kell beszélni, amelyeken keresztül a változást akarók megszólíthatók.

– Hiller István már bejelentkezett a választmány élére. Kit támogat, őt, vagy Botka Lászlót?
– A jelölés egyrészt még nem indult el, másrészt tőlem nyilvánosan nem fognak hallani semmit pró vagy kontra, mivel mind a két embert értékesnek, alkalmasnak tartom. Lacival úgymond szinte politikai érésünk kezdetétől nagyon jó emberi kapcsolatban vagyok, Hiller Istvánnal pedig szintén közvetlen és korrekt a viszonyom. Dönteni a személyekről a kongresszus fog, nem én.

– A jelöltek kiválasztása kapcsán Gőgös Zoltán nem túl lelkes, mint fogalmazott, arra számít, hogy egy-két helyen az előválasztást nem fogja „megúszni” az MSZP.
– Ha társadalmi kormányzást akarunk a mostani elitkormányzás helyett, elengedhetetlen az emberek bevonása, s ez így van jól. Azon az alapon, mint 2014-ben történt, nem fogunk előválasztást tartani. A cél az: a helyi társadalom véleményének ismerete alapján választódjék ki a jelölt. Vannak választókerületek, ahol egyértelmű: a társadalom többsége az MSZP jelöltjét keresi és támogatja. És vannak olyanok, ahol úgy lehet valaki polgármester baloldaliként, hogy nem feltétlen tagja az MSZP-nek, de az értékrendje miatt jó szívvel támogatjuk őt. Ez az előválasztás értelme. Egy feltételnek mindenképpen teljesülnie kell: az indulónak legyen helyi beágyazódása. Enélkül nem lehet nyerni. Egy szobában meg lehetett nyerni pártcsatározásokat, össze lehetett fogni alkukkal. Helyben olyanok is indultak, akiket nem ismertek az ottaniak, maximum azt lehetett tudni róluk, hogy ők az ellenzék jelöltjei. Ez rettenetesen kevés.

– Ön szerint nem lesz alkudozás, csatározás, akár összefogás a baloldalon?
– Nem összefogásnak, hanem a választókerületekben helyi társadalmi szövetségnek kell létrejönnie. A helyi közösségek tudják pontosan, ki az, aki mögött felsorakozik az a többség, akivel le lehet váltani a Fideszt, s akit mindenki el tud fogadni.

– Mennyire tükrözi az MSZP állapotát, hogy a korábbi nagy székházak után egy kis kerületi pártirodában húzza meg magát?
– Nem a székház határozza meg egy párt teljesítményét. Az elmúlt egy évben, azokon az időközi választásokon, ahol elindultunk, vagy nyertünk, vagy jó eredményt értünk el. Legutóbb Szolnokon például azt láttam, hogy a Jobbik nem váltópárt, támogatottsága visszaesett. Az MSZP-nek minden esélye megvan arra, hogy a változás pártja legyen 2018-ban.

– Hogy állnak a kétmilliárd forintos adósság törlesztésével? Mennyi ma az adósságuk?
– Azt tudom mondani, hogy az MSZP jelen pillanatban is minden kötelezettségét, amely a banki vagy más hitelezőkkel szemben fönnáll, képes teljesíteni.

– Lendvai Ildikó szerint nem foglalkoznak igazán a szegényekkel, szociálisan nem eléggé érzékenyek. Kinek a pártján áll az MSZP?
– Az emberekén. Ildikó talán többet vár el, mint amit teszünk, bár igaz, soha sem lehet eleget tenni. Meggyőződésem, hogy számos ügyet egyedül az MSZP karolt fel és tartott napirenden az utóbbi években. Ilyen a közmunkásokért tartott éhségmenet, az ESZOSZ, a Quaestor-ügy károsultjainak képviselete vagy épp a fizetésemelési követelés.

– Emlékezetes az éhségmenet, Simon Gáborral az élén. Lesz idén is?
– A kormány korábban tagadta, hogy létezne szegénység. Az éhségmenet valódi ereje, hogy a szegénység, a gyermek­éhezés problémája mára a közbeszéd részévé vált, és a kormány nem tudja azt mondani, hogy ilyen nincs. Ugyanez a helyzet a fizetésemeléssel, aminek szükségességét a kormány szintén nem ismerte el.

– A kormány sosem tagadta, hogy fizetésemelésre lenne szükség. Csak az idén a rendvédelmi dolgozók bére öt, a felsőoktatásban dolgozóké tizenöt százalékkal emelkedik. Viszont a legnagyobb ellenzéki párt részéről nem túl silány szellemi teljesítmény több pénzt követelni az embereknek?
– Én nem értékelném ezt le. A fizetésemelés összefügg a magyar emberek boldogulásával, az elvándorlással, a pályaelhagyással, ami miatt ma tíz kórháznyi orvos és húszezer ápoló hiányzik a rendszerből. Lehet, hogy a Fidesz-kormány szerint elég, amit tesz, de az emberek szerint nem.

– Hogy állnak az ezért indított aláírásgyűjtéssel?
– Jól, és az is jól látszik, hogy az embereket leginkább ez érdekli, ez érinti.

– Úgy tudjuk, az alkotmánybírói jelölés kapcsán megint a balliberális értelmiségiekből álló Bitó-szalon mondta meg az MSZP-nek, hogy mit tegyen. Bárándy Gergely ugyanis nagyon szívesen elfogadta volna a felkérést.
– Bármiféle ráhatás, diktátum nélkül, magunktól is pontosan látjuk, milyen rendszerrel állunk szemben. Veszprém után megszűnt a Fidesz kétharmaddal létrehozott rendszere, amelyben nincs szükség ellenzékre. Ennek ellenére sem hajlandó változtatni azon a gyakorlaton, hogy mindenki mindent fogadjon el tőle, és azt tegye, amit ő mond. Az MSZP álláspontja világos: nem jelölünk tagot, és nem támogatunk egy olyan Alkotmánybíróságot, ahol a szakmaiság elé helyezték a kormánypárti érdeket, s amelynek jelentősen csökkentették a hatáskörét. Ha a kormány visszaállítja az Alkotmánybíróság függetlenségét, szakmai szuverenitását, az MSZP hajlandó lesz részt venni a jelölésben.

– Nem vesznek részt az alaptörvény-módosítás vitájában sem.
– Kétszintű szabályozást javasol az MSZP kritikus terrorfenyegetettség esetére: elsőként a kormánynak legfeljebb nyolc napja lenne rendkívüli intézkedéseket bevezetni, azután az Országgyűlés kétharmados többsége dönthetne a Magyar Honvédség bevetéséről és jelentősebb jogkorlátozások bevezetéséről.

– Nem megalázó, hogy Gyurcsány Ferenc rendre a nyilvánosságon keresztül utasítgatja az MSZP-t, hogy mit tegyen; legutóbb például az Alkotmánybírák jelölése ügyében?
– Már 2014-ben világosan megmondtam, hogy önazonos, nemzeti értékeiben elkötelezett baloldali pártot építünk, a következő másfél, két évben pedig nem foglalkozunk más ellenzéki pártokkal. Engem nem foglalkoztatnak Gyurcsány Ferenc nyilatkozatai, ezek nem befolyásolják a döntéseinket.

– Súlyos zavarok vannak az MSZP kommunikációjában, elég ha csak Hiller Istvánnak a kerítés melletti szavaira gondolunk. Van szakértői stábjuk, vagy egy olyan agytrösztjük, mint Ron Werber és csapata volt? Tartják vele a kapcsolatot?
– Van stábunk, vannak szakembereink, de nem külső tanácsadók határozzák meg az MSZP politikáját. Tény és való, hogy vitáinkat nem szerencsés a nyilvánosság előtt, a sajtón keresztül megvívni.

– Óriásit tévedtek a migránskérdésben. Kunhalmi Ágnes szó szerint azt mondta, hogy az a probléma, amely ellen az Orbán-kormány négyméteres kerítéssel kíván harcolni, egy „álprobléma, nem létezik, hiszti, műbalhé”. Hasonlóan nyilatkozott Botka László és Horváth Csaba is.
– Kunhalmi Ágnes nem azt mondta, hogy a menekültügy álprobléma. Azt mondta, az álprobléma, amit a kormány generál a gyűlöletkampánnyal, és az álmegoldást nyújtó nemzeti konzultáció­val. Egyértelmű, hogy ma ez Európa legfontosabb kihívása.

– A kormány a csokkal soha nem látott otthonteremtési támogatásba kezdett, az egész ország lázban ég. Az MSZP pedig annyit tud mondani, hogy üdvözöl minden olyan kormányzati intézkedést, amelyben a közpénzt nem Orbán Viktor stadionjaira és kisvasútjára, hanem a magyar emberekre költik.
– Az emberek millióinak nem Orbán Viktor csokjára, hanem tisztességes fizetésre van szüksége. Az, hogy Magyarországon legyen magasabb a gyermekvállalási hajlandóság, jó cél, de tévedés azt gondolni, hogy eddig ennek csak a lakáskérdés volt az akadálya. A gyerekeket fel is kell nevelni, iskolába, egyetemre járatni, ezekhez szükséges, de nem elégséges feltétel egy lakás. Bár még senki nem tudja, milyen lesz a csok végleges szabályozása, már látjuk a plakátjait. Én viszont olyan plakátokat szeretnék, amelyek arról szólnak, hogy nincs éhező gyermek az országban, a pedagógus tud tanítani, és megkapja a fizetését.

– Nem mehetünk el az önt és családját lejárató írás mellett. Milyen lépéseket tett a 888.hu-val szemben?
– Először is nagyon sokat jelentett az a szolidaritásözön, amelyben részesültem, nagyon köszönöm. Azt is, hogy tiszteletben tartották a családomat. Sem most, sem később nem kívánunk nyilatkozni az ügyről, amelynek innen már a jog asztalán kell eldőlnie.

Kell az euró!

2017-08-15 15:16

Kapcsolódó párttagok