Belföld | új Ptk. nyílt levél
2013. február 13. 09:41

Nyílt levél Áder Jánosnak

Dr. Áder János köztársasági elnök úr részére

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

Az Alkotmánybíróság a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 7. § és 8. §-ai alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről szóló 43/2012. (XII. 20.) AB határozatában az Alaptörvény most hatályos L) cikkét értelmezve arra jutott, hogy: "A házasság értékként tételezése [...] nem zárja ki, hogy a jogalkotó - figyelemmel a társadalmi tendenciákra, igényekre, a hagyományos családformák változására, egyszersmind elismerve a személyek jogát arra, hogy egyéni boldogságukat az általuk szabadon megválasztott kapcsolati keretben keressék - más, a házassághoz hasonló funkciójú kapcsolati formákat is védelemben részesítsen. [...] Az intézményvédelmi kötelesség egy nyitott és demokratikus társadalomban nem lehet akadálya jogok kiterjesztésének, az ezzel ellentétes értelmezés ellentmondásban állna az Alkotmány szellemiségével."

A testület szerint a család alkotmányos védelme nem csak a házasságon, hanem a szociológiai (érzelmi közösség) értelemben vett kapcsolaton alapuló családra is vonatkozik. Az Alkotmánybíróság megállapította ugyanis, hogy a családok védelméről szóló törvény a család fogalmát túl szűkre szabja. A hatályos Alaptörvényből ugyanis nem következik, hogy az azonos célra irányuló, kölcsönös gondoskodáson alapuló, tartós érzelmi és gazdasági életközösségekre ne vonatkozna ugyanúgy az állam intézményvédelmi kötelezettsége. Ha a jogalkotó a családokra nézve kíván jogokat és kötelezettségeket megállapítani, akkor azoktól a személyektől, akik a családalapítást házasságkötés nélkül, más tartós érzelmi és gazdasági életközösségben kívánják megvalósítani, jogokat nem vonhat vissza, a társkapcsolati forma meglévő védelmi szintjét nem csökkentheti. A házasságot és a családot érintő intézményvédelmi kötelezettség továbbá nem vezethet a gyermekek bármilyen, közvetlen vagy közvetett jellegű hátrányos megkülönböztetéséhez azon az alapon, hogy szüleik házasságban, vagy más
típusú életközösségben nevelik őket.

Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a családok védelméről szóló törvényben foglalt család-fogalom az Alaptörvényhez képest leszűkítő definíciót ad, ezért a rendelkezést megsemmisítette (7. §). Az indoklásukban a bírák hivatkoztak a strasbourgi Emberi Jogok Európai
Bírósága gyakorlatára is, amely 2010-ben kimondta, hogy a család fennállása elsősorban ténykérdés: ha együtt élnek emberek, az családnak minősül, függetlenül a nemüktől és a jog helyzetüktől.

Az Alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy az öröklésre, ezen belül a törvényes öröklés rendjére vonatkozó alapvető szabályokat a Polgári Törvénykönyv tartalmazza, és a Ptk. öröklési rendje szerint a bejegyzett élettárs a házastárssal azonos szinten örököl. A családok védelméről szóló törvény ezzel szemben következetesen mellőzi a bejegyzett élettársra való utalást, kizárva ezzel őt a törvényes örökösök köréből.

A törvényes öröklés rendjének egyértelműnek kell lennie abban, hogy ki és mikor tekinthető törvényes örökösnek. Az Alkotmánybíróság ezért megállapította, hogy a vizsgált rendelkezések ellentmondásai olyan súlyúak, amelyek jogalkalmazói jogértelmezéssel nem oldhatók fel, így sértik a
jogbiztonság követelményét. A testület ezért a támadott rendelkezést (8. §) a Polgári Törvénykönyv hatályos szabályaival való feloldhatatlan ellentmondás miatt megsemmisítette.

Az új Polgári Törvénykönyvről szóló T/7971. számú törvényjavaslatot az Országgyűlés tegnap a kormánypárti képviselők szavazataival elfogadta. Ezt megelőzően az Országgyűlés a Fidesz-KDNP képviselők szavazataival 2012. december 17-én olyan módosításokat fogadott el a törvényjavaslatban, amelyek szerint az élettársi kapcsolat nem járhat olyan családjogi joghatásokkal, mint a házasság, sőt a CSALÁDJOGI KÖNYV helyett az élettársak kapcsolata a KÖTELMI KÖNYV része lesz. Ezzel az élettársi viszony puszta szerződéses kapcsolattá válik. A bejegyzett élettársi kapcsolatról az új Ptk. egyáltalán nem rendelkezik. Az élettársi viszonynak a törvény erejénél fogva annyi joghatása lesz, hogy a kapcsolat legalább egy éves fennállása és a közös gyermek léte alapozza meg az élettársi tartásra való jogosultságot.

Az Alaptörvény negyedik módosításának T/9929. számon benyújtott tervezete alkotmányos szabályozási szintre emeli, hogy családnak csak a házasságon és a szülő-gyermek viszonyon alapuló kapcsolat minősül. Élettársak például akkor sem alkotnak családot egymással, ha közös gyermekük születik. Családi kapcsolatuk külön-külön a gyermekükkel lesz.

Ez a megoldás az Alkotmánybíróság által levezetett értelmezésben tartalmilag ellentétes az Alaptörvény L) cikk (1) bekezdésével, így a Polgári Törvénykönyvről szóló elfogadott új törvény az Alaptörvény R) cikk (1) bekezdésébe és T) cikk (3) bekezdésébe ütközik.

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

Az Alaptörvény 6. cikk (4) bekezdése szerint, ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja - és az Országgyűlés nem kezdeményezte a törvény vizsgálatát -, a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi. Ennek kapcsán nem vezérelheti Elnök urat az a szempont, hogy az Országgyűlésnek esetleg szándékában áll egy későbbi időpontban az alaptörvény-ellenességet orvosolni. Elnök úr nem veheti tehát figyelembe, hogy az Országgyűlés tárgysorozatán szerepel az Alaptörvény
negyedik módosításának tervezete, mivel az elfogadott új Polgári Törvénykönyv szabályainak alkotmányosságát a törvény aláírása előtt kell megítélnie.

A fentiek alapján tehát tisztelettel kérem Elnök urat, hogy alkotmányos kötelességének eleget téve szíveskedjék a Polgári Törvénykönyvről szóló, az Országgyűlés 2013. február 11-i ülésnapján elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát indítványozni az Alkotmánybíróságnál.

Üdvözlettel:

Mesterházy Attila,
pártelnök-frakcióvezető