Orbán és Gyurcsány nélkül jobb lenne a közélet

Orbán és Gyurcsány nélkül jobb lenne a közélet
Botka László sem Orbánból, sem Gyurcsányból nem kér. Az MSZP választmányi elnöke újra indul a posztért, de azt továbbra sem árulja el, vállalja-e a miniszterelnök-jelöltséget. A szegedi polgármester szerint messiásra hiába vár a baloldal, de egy erős csapat megtalálja majd a vezérét, és szerinte győzhetnek 2018-ban.

– Miért indult újra választmányi elnöknek?

– A választmány dolga a választásra felkészülés, ezért az igazi feladatok a ciklus második felében jönnek. Az általam is erősen támogatott új alapszabály értelmében a választmány összetétele is változik, a 106 választókerület delegál tagokat. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy a döntési szint és a helyi politikai tudás összeérjen. A következő időszakban kell dönteni az MSZP választási programjáról, politikai üzenetéről, szövetségi politikájáról, az előválasztás lehetőségéről, menetéről. Aktív szerepet akarok vállalni ebben az időszakban, hogy az MSZP győzelemre esélyes legyen 2018-ban, mert meggyőződésem, hogy erre van esély.

– Mi a helyzet a hosszú távú stratégiával, amely szintén a választmány feladata?

– A mai magyar politikában két év elég hosszú távú stratégiát igényel. 2012 szeptemberétől 2013 decemberéig mást sem csináltunk, mint több ezer oldalnyi választási programot írtunk. Tervezem, hogy ősztől ezeknek a programoknak a felújítására van szükség, de új programokat nem kell írni. Amit egészségügyben, oktatásban 2011-ben vállaltunk, az ma is vállalható szakmailag és politikailag is. Ráadásul az Orbán-kormány az elmúlt két évben nem kormányzott.

– Ha tele vannak a szekrények ezzel a több ezer oldallal, akkor miért nem látják a választók az MSZP koherens társadalompolitikáját?

– A választók bizalmának visszanyeréséhez szakmapolitika mellett szükség van hitelességre, a kormányzóképesség visszaszerzésére. Senki nem gondolja, hogy az emberek elolvasnak több száz oldalt, és ez dönt egy kampányban. Fontos, hogy milyen témákat tud tematizálni a párt. Ha Orbánon múlik, akkor 2018-ban a migrációs válságról fog szólni minden. Az emberek meg fogják addigra érteni, hogy
Orbán azért ijesztget ezzel, mert el akarja terelni arról a figyelmet, hogy Magyarországon egyre rosszabb a gazdasági állapot, egyre többen élnek szegénységben, és mellesleg szétrabolják az országot.

– Miért nem tud kormányzóképes csapatot kiállítani az MSZP?

– Annál hitelesebb és kormányzóképesebb csapatot, mint amilyen a Fideszé, bármikor ki tudnánk állítani. Ettől függetlenül nyitni szeretnénk. A baloldalon és az MSZP-ben nem egymást kell legyőzni, ha összeadjuk a legjobb embereinket is kevesebben vagyunk, mint amennyire szükség van. Célom, hogy nagyon sok, a Fidesz-rendszerrel elégedetlen civilt, megbántott szakembert tudjunk megszólítani, nemcsak az országos politika csúcsán, hanem a választókörzetekben is. A választókerületekben is ezen kell múlnia a jelöltek kiválasztásának. Ebben a választási rendszerben, aki le akarja váltani az Orbán-kormányt, annak minden körzetben egy jelöltet kell találnia. A 2014 januárjában létrehozott választási szövetség kontraproduktív volt, aminek egyik oka, hogy a jelöltek kiválasztásánál az volt a logika, hogy melyik párt hány választókörzetet kap. Amikor előválasztásról beszélünk, akkor erről beszélünk, hogy a körzet adottságainak megfelelő legjobb jelöltet lehessen kiválasztani, nem egy amerikai típusú előválasztásról.

– Az előválasztást mikor kellene lebonyolítani?

– Ősszel el kell kezdeni megformálni azt a kört, amelyhez nem csak politikai pártok tartoznak, hanem mindenki, aki egy élhető országot akar Orbán után. Még egyszer mondom, nem egy pártok között dúló előválasztást, hanem a megfelelő jelöltek kiválasztását szeretnénk lebonyolítani. Ha országosan befagytak az erőviszonyok, akkor a megújulás csak alulról jöhet.

– Ez a megújulás miért nem egy új pártban fog testet ölteni?

– Volt két kezdeményezés 2010 után, ami arról szólt, hogy az MSZP-nek nincs jövője. Az egyiket DK-nak hívják, amelyről a 2011-es megalapításakor Gyurcsány azt mondta, hogy ez lesz a nagy gyűjtőpárt.

Enyhén szólva nem jött be.

A másik 2013-ban a Bajnai-féle kezdeményezés, az Együtt. Sokszor temették az MSZP-t, de még mindig itt vagyunk. Mi soha nem gondoltuk, hogy egyedül kell legyünk. A kilencvenes évek elejétől kezdve soha nem egyedül indultunk választásokon, hanem szövetségi politikában gondolkodtunk. Nincs MSZP-s politikus, aki azt gondolná, hogy egy önmagába záródó pártnak van győzelmi esélye, de politikai zsarolásnak nem szeretnénk bedőlni. 2010 óta kipukkadnak, akik azt mondják, hogy mi majd megmutatjuk az MSZP-nek, hogy máshogy kell csinálni, ez politikai realitás. 2018-ig pedig, két év alatt valamit csinálni a mai politikai viszonyok között teljes képtelenség.

– Gyurcsány Ferenc az őszödi beszéd tízéves évfordulójára kiadott reakciójáról mit gondol?

– Gyurcsány Ferenc nem a beszédbe bukott bele, még három évig kormányzott a kiszivárgása után, az MSZP pedig sokszor szavazott neki bizalmat minden lehetséges fórumon. Igazságtalan és óriási tévedés ilyen formában régi csatákat újrajátszani.

Mind Orbán, mind Gyurcsány nélkül jobb lenne a közélet.


– A 2018-as győzelemig egyenesen kell haladnia tovább az MSZP-nek, vagy irányváltásra van szükség?

– Az előző két évben az volt a feladat, hogy stabilizáljuk az MSZP-t a 2014-es három vereség után. Azóta volt négy jelentősebb időközi választás, ebből hármat nyertünk meg. Újpestben, majd Veszprémben és Salgótarjánban. Mindegyik választáson ott voltam, és azt láttam, hogy az emberek döntő többsége le akarta váltani az Orbán-kormányt, és azt kereste, a jelöltek közül kire kell szavaznia, hogy ezt megtegye. Újpesten szocialista jelöltet találtak, Veszprémben helyesen döntött úgy az MSZP, hogy ehhez egyedül kevés, Salgótarjánban nagyon jó jelöltünk volt, Tapolcán viszont úgy gondolták az emberek, hogy a Jobbik jelöltjének van esélye.
Ez számomra azt jelenti, hogy ez a kormány már megbukott.
Másrészt, hogy a választókerületnek megfelelő jelölt megtalálása nagyon fontos. Sokakban még mindig messiásvárás van, hogy majd jön valaki, aki egy szál karddal legyőzi a Fideszt. Szerintem viszont csapat kell, ha ez megvan, akkor annak lehet egy vezére. Az MSZP közelgő tisztújítása is erről szól.

– Előre lehet vetíteni az időközik eredményeit a 2018-as választásra?

– Egy-egy időközi eredményéről nem lehet következtetést levonni. De ha van négy jelentősebb, mindet elveszíti a kormánypárt, és hármat ugyanaz a politikai oldal nyer, annak van egy erőteljes politikai üzenete. A közvélemény-kutatóknál hiába vezet toronymagasan a Fidesz, a gyakorlat nem ezt mutatja.

– Egy országos választáson nehéz elképzelni, hogy az időközikhez hasonlóan átszavaznak a jobbikosok az MSZP-re és viszont.

– A magyar választók többsége nem pártlogókkal a nyakában rohangál.
A Jobbik szavazóinak döntő többsége nem elkötelezett szélsőjobboldali, hanem csalódott és elégedetlen ember.
A szavazóik nem ideológiai elkötelezettségből választják a Jobbikot, hanem mert teljesen alaptalanul azt hiszik róluk, hogy egy tiszta párt. A legtöbb választó nem ideológiai elkötelezettségből, hanem a saját és az ország jövőjéről szavaz. Ha a 2010-es választási vereség okairól kérdeznek, arról órákig tudok beszélni. Egy dologra nem tudok választ, hogy miért kapott 1 millió szavazatot az MSZP. Ezek az emberek mélyen elkötelezettek lehetnek. Az MSZP és a Fidesz szavazói között van egy ilyen réteg, ami az idők során kialakult, de az újabb pártoknak nincs.

– Az országgyűlési szavazás előtt még legalább egyszer lehet majd voksolni. Mit gondol a kvótanépszavazásról?

– Hogy Orbán hatalmának biztosításáról szól. Hogy ne arról szóljon a közélet, hogy az Unióban a legrosszabb gazdasági mutatókat produkálta tavaly a magyar gazdaság, hogy a szegénység soha nem látott mértéket öltött. Ne arról, hogy a nemzeti bank elnöke rabolja ki a bankot. Ahol már láttak menekültet, mondjuk Szegeden vagy Budapesten, ott ez kevésbé hat. Minél nagyobb a szegénység és a kiszolgáltatottság, annál jobban hat ez a politika, mert lehet fenyegetni a társadalmat, hogy jön valaki, aki azt a pici kenyeret is elveszi. Menekültkérdésben Magyarország nem célállomás, hanem a probléma egyik forrása: 600 ezer magyar hagyta el az országot az elmúlt években. A konkrét kérdés egyébként értelmetlen és gonosz. A szocialista párt nem hirdet bojkottot, mert erre a kérdésre nem lehet jó választ adni, ennek megfelelően én biztosan nem fogok részt venni a népszavazáson.

– Ezt a 600 ezer magyart mivel lehetne visszacsábítani?

– Ha megkérdezték őket, miért hagyták el az országot, akkor a megélhetés kérdése volt az első. De nagyon szoros második volt, hogy elegük lett a gyűlölködésből, amely ebben az országban van.

Ha az Orbán-kormány leváltása után lehetne teremteni egy olyan országot, ahol nem a szembenállás lenne a fő szempont, hanem az emberek tudásuknak és tehetségüknek, nem világnézetüknek függvényében érvényesülhetnének, akkor a fiatalok élhetőnek látnák ezt az országot. Mintha a kormány nem is bánná, hogy ezek az emberek elmentek. Máshogy nem tudom értékelni, hogy arra kényszerítik őket, hogy utazzanak és álljanak sorba egy távoli nagykövetségen, ha szavazni akarnak.

– Ujhelyi István, MSZP-s EP-képviselő online petíciót indított ebben az ügyben. Ez magánakció, vagy az MSZP is beleáll?

– Úgy látjuk, hogy ez most jó irányba halad. Egy ellenzéki párt akkor tud sikerre vinni egy politikai akciót, ha a nép mellé áll. Ez történt a vasárnapi boltzár ügyében. Ujhelyi István kezdeményezése is akkor lehet sikeres, ha ez a 600 ezer ember és a rokonaik mellé állnak. Világossá kell tenni, hogy itt egy durva, igazságtalan jogfosztásról van szó.

– Miért tűnt úgy, hogy az MSZP az elmúlt időszakban a vasárnapi boltzár elleni kiállásával vált a leginkább láthatóvá?

– A mostani közhangulatban azok a kezdeményezések lehetnek sikeresek, amelyekben az emberek személyesen érzik érintve magukat. Az Orbán-rendszerben az első ilyen a netadó volt. Azzal, hogy meg akarták adóztatni az internetet, a virtuális világban élő fiatalok úgy érezték, hogy beleszólnak az életükbe. A vasárnapi boltzár ugyanez. Egy olyan országban, ahol az emberek döntő többségének nem kell hat napot dolgoznia egy héten, roppant jól hangzik, hogy vasárnap legyenek a családjukkal, vagy menjenek templomba.


Magyarország nem ilyen ország. Orbán átlépett egy határt, és az emberek közül egyre többen érzik úgy, hogy durván beavatkozhat bármikor, bármibe a kormány.
Az oktatásban abból indultak ki, hogy ha minden tanár az állam alkalmazottja, akkor itt nem lesz olyan tanár, aki felemeli a szavát. Sok fideszes politikussal beszéltem, és ez sokkolta őket. Nem számítottak arra, hogy ezt meg merik tenni, és tízezrek vonulnak az utcára, sztrájkolnak.

– A korrupciós ügyekre miért nincsenek ilyen dühödt reakciók?

– A Fidesz arra játszik, ha mindennap van egy korrupciós ügy, akkor nem lehet felépíteni egyet. A szocialista kormányokat politikusok 40-50 milliós ostoba mutyijaival lehetett megbuktatni. Most naponta jönnek a hírek tíz- és százmilliárd forintos ügyekről.
Orbánék már nem is próbálják álcázni, hogy a rendszer a korrupcióra épül. Egy dolgot akarnak, hogy azt higgyék az emberek, mindenki ugyanilyen. Nem véletlenül vesznek elő régi, pitiáner ügyeket a saját százmilliárdos mocskos dolgaikkal szemben. Már azt a titkos logikájukat is nyilvánosságra hozták, hogy eredeti tőkefelhalmozásnak gondolják a lopást, ezzel adva maguknak erkölcsi felmentést. Egészen elképesztő és cinikus hozzáállás.

– A végére hagytam az örök kérdést Önnel kapcsolatban. Vállalja a miniszterelnök-jelöltséget?

– Azt hittem, megúszom. Azért szeretnék dolgozni, hogy egy év múlva legyen ennek a kérdésnek súlya.

– Most nem tud rá válaszolni?

– Most nem. Nincs itt az ideje.

 

Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság

Kapcsolódó párttagok