Népszava
2012. április 26. 09:11

Óriási károkat okoz az agráriumnak a politikailag részrehajló pályáztatás

Botrányszagú az állami földpályázatok elbírálása. Pártállásra való tekintet nélkül egyre több szakember és gazda véli úgy, az Orbán kormány klientúra építésre használja föl az állami vagyont. Közben néhány hónapja alakult cégek, vagy korábban mezőgazdasággal soha nem foglalkozó botcsinálta őstermelők jutnak esetenként jelentős állami földterületekhez.

Százmilliós beruházással kialakított állattartó gazdaságok mehetnek ugyanakkor csődbe a jogszerű, de szakszerűtlen pályáztatás miatt - nyilatkozta a Népszavának Gőgös Zoltán, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke.

- Az első Orbán kormány idején a 12 állami gazdaságot még suba alatt osztották szét Fidesz közeli nagyvállalkozóknak. Most azonban a 65 ezer hektár állami földet pályáztatással adja haszonbérbe a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA). A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) februárban lemondott államtitkára, Ángyán József mégis botrányt emleget az ellenzékkel együtt. Miért?

-A szocialista párt Ángyán József előtt szóvá tette a szerintünk visszás pályázati eredményeket, de annak nem volt visszhangja. Hiába, ha a kutya megharapja a postást, az nem hír, csak ha fordítva sül el a dolog, de nem is az a lényeg, ki szólt előbb. Rengeteg földbérleti szerződés mostanság járt, vagy jár le, ezért viszonylag nagy területen írtak ki pályázatokat új haszonbérleti szerződésekre. Ilyenre korábban nem volt példa. Az utolsó ehhez hasonló eset a 12 állami gazdaság 50 éves bérbe adása volt, ami gyakorlatilag egyenértékű a privatizációval, s ami, állítom, az akkori törvényeknek sem felelt meg. A jelenlegi 65 ezer hektár lejárt szerződéssel érintett földterület még tovább fog bővülni. ahogy újabb szerződések járnak le. Egyáltalán nem mindegy, milyen technikával kötik az újakat. A rossz megoldásokkal óriási hibákat lehet elkövetni az agrárium ellen.

-Konkrétan milyen hibákat?

-Egyebek mellett nem szabadna olyan eljárást alkalmazni, hogy meglévő, termelő gazdaságok menjenek tönkre csak azért, hogy a kormány mindenképpen számára kedves új szereplőket hozzon előnyös helyzetbe. Ez a mostani földbérlet mizéria némileg emlékeztet a '90-es évek elejére, amikor nem számított, hogy milyen hatalmas beruházások történtek a magyar mezőgazdaságban, egy politikai döntéssel teljesen szétverték a működő rendszert. Mindössze két szövetkezeti törvénnyel az ágazatnak több százmilliárd forintos veszteséget okoztak. Ezt nem kellene megismételni.

-Kik a kárvallottai a jelenlegi gyakorlatnak?

-Azok az állattartó gazdaságok, amelyek bíztak az elő haszonbérleti jogban és önerő mellé uniós és nemzeti támogatást, netalán hitelt is fölvettek és százmilliós beruházással, a közösségi előírásoknak megfelelő állattartó telepet építettek, most hoppon maradtak. A pályázatnak talán ez a legnagyobb baja, hogy nem garantálja a meglévő állattartó telepek működését. Felmérhetetlen károkat okoz a kormány azzal, hogy meglévő kapacitásokat számol föl, miközben az állattartás fontosságáról beszél és a pályázati kiírásban is ez a legfontosabb pont. Papíron.

-Elvileg az új bérlők is eredményesen gazdálkodhatnak, tarthatnak állatot. Miért kellene előre elvitatni tőlük ezt a lehetőséget?

-A hangsúly jó néhány esetben az "elvileg" kifejezésen van. Természetesen akadnak olyan nyertesek is, akik teljes mértékben megfelelnek a kiírásnak. A gond az, hogy nem kevés azoknak a száma, akik képtelenek lesznek megfelelni a pályázati kiírásnak. Az eddig megkötött szerződések vizsgálata során megállapíthattuk, hogy sok esetben a Fideszhez valamilyen módon köthető személyek, vállalkozások nyerték meg a pályázatok jelentős részét. Olyan vállalkozások jutottak bérleti joghoz, amelyek az utóbbi hónapokban alakultak, vagy korábban nem foglalkoztak állattartással, illetve olyanok váltottak ki őstermelői igazolást, akik addig soha nem tevékenykedtek a mezőgazdaságban. Ráadásul szerintem a győztes pályázatokban vállalt állattartási célok megvalósíthatatlanok. Nincs annyi anyaállat az országban, hogy több száz, vagy ezer tehenet, juhot állítsanak be egy év alatt a termelésbe. Az sem mellékes szempont, hogy elegendő és megfelelő szakember is csak a jelenlegi kapacitáshoz elegendő. Erős kétségeim vannak a banki finanszírozási forrásokat illetően is. Borsodban például egy olyan kft. nyert el 500 hektárt, amelyik idén januárban vette föl a portfoliójába a mezőgazdasági tevékenységet, soha azelőtt agráriummal nem foglalkozott, képes lesz-e zsebből 100 millió forintért 250 nagy állategységnek megfelelő szarvasmarhát, vagy ennek megfelelő 750-800 birkát vásárolni? Akkor még nem beszéltünk az istállóról, egyéb kiszolgáló egységekről. A pénzintézetek a mostani hitelszűke időkben jószerivel csak stabil agrárvállalkozásoknak adnak kölcsönt, nekik is nehezen. Akkor juthatna hitelhez az új és egyébként a régi bérlők jelentős része, ha módosítanák a földtörvényt. Ezt mi is támogatnánk. Vagyonértékű joggá kellene tenni a földbérleti jogot, mert 100-200 éves bérlet esetén a bankok számára már elfogadható fedezet lenne a bérelt föld is.

-Mi bizonyítja a politikai elfogultságot?

-Nyilvánvaló, hogy előre eldöntött, "levajazott" pályázatok voltak. Ez abból is látszik, hogy sokan elkezdték művelni a területeket, amelyeket csak később nyertek el. Ép eszű ember nem vet olyan földbe, amit esetleg nem ő művelhet majd hosszú évekig. Volt olyan eset, hogy a pályázó már tavaly őszi kalászost vetett és minő véletlen, idén februárban tényleg ő nyerte azt a birtokrészt. Szakmailag egyébként a pályázati kiírás időzítése is hibás volt, hiszen az előírások szerint kimaradt volna az őszi vetés, mert a pályázat elbírálásáig nem nyúlhattak a meghirdetett földhöz.

-Tud konkrét eseteket is felsorolni?

-A legkirívóbb eset talán a Fejér megyei felcsúti polgármesteré, Mészáros Lőrincé. Orbán Viktor szülőfalujának első embere és családja Felcsúton, Alcsúton, Kajászón és több környékbeli településen szereztek meg 20 évre haszonbérletbe összesen mintegy 1250 hektár állami földet. Mészáros polgármester úr nem egy személyben nyerte el a földeket, hanem a család tagjai, illetve a cége pályázott, igen nagy sikerrel. A helyi gazdák nem csak ezeken a településeken maradtak hoppon. Nyerges Zsolt,, a Fidesz belső köreihez sorolt szolnoki ügyvéd érdekeltségi körébe tartozó cég Lepsényben 600 hektár állami termőföldet vitt el a helyi gazdák orra elől. Baranya megyében is egy Fideszes megyei képviselő nyert jelentős állami földbérleti jogot. A Veszprém megyei Nagyesztergáron több mint 10 család évtizedek óta foglalkozik állatokkal egy agrártársaságban, a Flóra Kft.-ben. Az uniós támogatáshoz tartási kötelezettség is társult. Korszerű fejőházat, trágyatárolót építettek, különböző gépeket, berendezéseket vásároltak.

-Miért nem élveznek a régi bérlők előnyt az újakkal szemben?

-Mert a kormány tavaly egy tollvonással megszüntette az elő-haszonbérleti jogot és ezzel a korábbi bérlők elvesztek előnyüket az új bérleti szerződés megkötéséhez, a korábbi 600 hektáros terület nagy részére pályáztak, de alig több mint 20 hektárt bérleti jogát nyerték el újra. A 250 marhát nevelő vállalkozásnak legalább 200 hektárra lenne szüksége. Mivel a telep körüli földeket más nyerte el, így szó szerint ki sem tudják hajtani a jószágot a telepről. Elvesztették a kiépített vízvezetéküket is, itatójukat is. Márpedig ha emiatt nem tudnak eleget tenni az uniós kötelezettségüknek, vagyis legalább 5 évig nem tartanak jószágot, vissza kell fizetniük a telep korszerűsítésére kapott uniós támogatást. Nem tehetnek mást, mint számolják a gazdaságukat és kérdés marad-e pénzük a tízmilliós támogatás visszafizetésére? A pályázat egyik nyertese egy 19 éves fiatalember, 70 hektárhoz jutott. A pályázati üzleti tervbe be kellett vállaljon 200 birkát, aminek az ára 10 millió forint körüli összeg, de ha nem talál megfelelő juhászt, nem sokáig örülhet a nyájának. A másik szerencsés nyertes, a MAGOSZ megyei választmányának tagja, családi vállalkozásával majd 300 hektárhoz jutott. Ő sem tartott mostanáig állatokat.

-Miért üzlet a fölbérlet azoknak, akik nem gazdálkodók?

-Arra gondolhatunk, gyakran nem is a mezőgazdasági termelés a cél. Maradva az 1200 hektáros példánál, mostani árakon évi 60-70 millió forintos területalapú támogatás jár a termelőnek. Ehhez jön persze a tevékenységből származó haszon. Az uniós pénz csak 2014-ig jó üzlet, mert azt követően csak az igényelhet földalapú támogatást, akinek 2011-ben már legalább egy hektár regisztrált földje volt és a tárgy évben képes teljesíteni a követelményeket.

-Ezért a titkolódzás a pályázatok körül?

-Nem lenne helye a titkolózásnak, mivel állami vagyonról van szó. Egyedül az magyarázhatja a "diszkréciót", ha olyan döntések születtek, amelyekben túlnyomóan szubjektív szempontok vezették a bírálókat. A pontszámok majd' feléhez nem szükséges szakmai tudás. Szubjektív lehet az üzleti terv elbírálása, amely négyszer annyit nyom a latban, mint a pályázó meglévő állatállománya. Az általunk átnézett nyertes pályázatokban, furcsa véletlen folytán mindenki maximálispontot kapott az üzleti tervére, aki nem nyert, az a felét, vagy annyit sem. A nyertes pályázatok üzleti tervei között akadtak elképesztően szakmaiatlan vállalások is. A nagyesztergári Kft, amely 9 földrészletre pályázott és mindegyik mellé ugyanazt az üzleti tervet adta be, csak egy esetben kapott maximális pontot az üzleti tervére, ott, ahol 20 hektárt nyert, ahol veszített, ott lepontozták ugyanazt a tervet. Ez szakmailag nevetséges.

-A Bükki Nemzeti Parkban 2500 hektárt bérelhetett potom pénzért egy olasz érdekeltségű cég. Jogerős döntés semmisítette meg a napokban a szerződést, most pedig 25 gazda juthatott földhöz.

-A szerződést 1995-ben kötötték a szocialista kormány alatt. A hírekből azonban az kimaradt, hogy az eljárást még maga a szocialista kormány kezdeményezte évekkel ezelőtt, ennek nyomán született most a jogerős ítélet. Azt sem kapott publicitást, hogy a 2500 hektár kétharmadát három bérlő vitte el a 25 nyertesből. Egyikük eddig csak fuvarozással, építőiparral foglalkozott. A cég képviselője Kanyok Attila, aki Tiszaújváros Fideszes polgármester jelöltje volt, jelenleg a képviselőtestület tagja.

-Mivel járhat ez a pályáztatási gyakorlat?

-Nagy kárt okoz, amit nehéz számszerűsíteni, de az biztos, hogy sok milliárd forintban mérhető a veszteség. Nem kellene szétverni a már működő vállalkozásokat. Az ilyen pályázati anomáliák veszélyeztetik az agrárbékét. A magyar agrárium jövőjét kormánypártoknak és ellenzéknek együtt kellene kidolgoznia, de sajnos a kormányváltás után a Vidékfejlesztési Minisztériumból minden olyan jó szakembert eltávolítottak, aki nem vállalta a Fidesz-kormány feltétel nélküli szolgálatát. Ma egy kézen meg lehet számolni, kik azok, akikkel értelmes szakmai vitát lehetne folytatni.

Bihari Tamás / Népszava /

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=543781