Potemkin-ország Potemkin-rendőrsége

Hogy tenne rendet az országban egy nem rendpárti MSZP? – kérdeztük Harangozó Tamást, az MSZP szakpolitikusát, a kedden megalakult új parlament rendészeti bizottságának alelnökét, miután pártja választmányi ülésén kiderült, hogy a vidéki tagság egy része rendpártibb karaktert adna az MSZP-nek, a pártelnök azonban ezt nem támogatja.

Mesterházy Attila szerint „olyan, hogy rendpárti MSZP nincs, és nem is lesz”. Pedig a felmérések szerint a Jobbik éppen a rendteremtés ígéretével érte el választási sikerét.

Akkor most egyszer s mindenkorra zárjuk le ezt az álvitát! A választmányi ülésen a vidéki küldöttek részéről megfogalmazódott, hogy tenni kell már valamit, mert a közbiztonság sokkal súlyosabb és fontosabb kérdés, mint ahogy eddig kezeltük, és nem úgy kellene vele foglalkozni, mint eddig itt Budapesten gondoltuk és tettük. Ebből generált aztán valaki egy olyan álvitát, hogy akkor a jövőben rendpártibb lesz-e az MSZP vagy sem.

És az lesz?

Budapesti értelmiségi körökben a „rendpárti” szó erősen áthallásos kifejezés. Lényegében egyet jelent a Jobbik által képviselt politikával, amely azonban számunkra vállalhatatlan és elfogadhatatlan. Ha azt értjük rendpártiságon, hogy a törvények mindenkire egyaránt vonatkoznak, hogy a törvényszegők lent is, fent is elnyerik méltó büntetésüket, akkor ebben az értelemben rendpártiak vagyunk. Azoknak, akik a közös szabályaink ellen vétenek, számolniuk kell az elkerülhetetlen következményekkel.

A választások előtt a Fidesz azt mondta: az országban rend van. A Jobbik csendőrséget ígért, rendet, hogy furkósbottal zavarják ki a falvakból a tyúktolvajokat. Önök egészen pontosan mivel is kampányoltak?

A közbiztonsági nyolc pontunkkal, amely mögött alaposan kidolgozott, a rendőrök, a tűzoltók, a büntetés-végrehajtási dolgozók és érdekképviseleteik véleményét is tükröző szakmai program áll. Amit – ezt el kell ismernem – nem sikerült közérthetően és meggyőzően ismertetnünk. Részben azért nem, mert a közmédia nem adott teret a kormány bírálatának, részben mert egy ilyen szakmai programot nehéz úgy jól bemutatni, hogy az ember közben ne legyen demagóg, félelemkeltő.

Ahol az emberek este már a saját udvarukra sem mernek kimenni, ott aligha dőlnek be „az országban rend van” sikerpropagandának. Vagy tévednék?

Talán csak lebecsüli a fideszes agymosás erejét. Az ország a Fidesz elmúlt négyéves kormányzása alatt elképesztő módon kettészakadt. Vannak városok, ahol az érdeklődő emberek még csak-csak találnak maguknak alternatív hírforrásokat, megismerhetnek a hatalmon lévőkétől eltérő véleményeket is, és van a vidék, ahol a demagóg kormánypropagandát hirdető M1 és Kossuth rádió kivételével szinte semmiféle tájékozódási lehetőség nem létezik. Akiket ez a két médium nem hagy megszólalni, márpedig a szocialista pártot nem hagyta, annak a hangja nem jut el a vidéken élők nagy többségéhez. Épp oda, ahol a közbiztonság már nemcsak biztonsági, hanem egzisztenciális kérdés is. Négy éve még, ha valakinek ellopták négy tyúkját, dühöngött, majd vett újakat, és így lett hús a vasárnapi asztalra. Ma már a többség egy lopás után nem tud venni négy új tyúkot, és akkor viszont nem jut hús se a vasárnapi asztalra.

A kormány szerint az önök nyolcéves kormányzása alatt romlott folyamatosan a közbiztonság, hagyta el a pályát több mint háromezer tapasztalt rendőr, őket egyik napról a másikra nem lehet pótolni.

Ezért verték szét az egységes rendőrséget, és építették ki egy Potemkin-ország Potemkin-rendőrségét? Létrehozták a Terrorelhárítási Központot (TEK), amely arra hivatkozással, hogy a miniszterelnök és az államfő védelme mellett papíron terrorelhárítással foglalkozik, felhatalmazást kapott mindenféle titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazására. Megalakították a Nemzeti Védelmi Szolgálatot (NVSZ), amely nem a polgárokat védi, hanem főállásban megfigyelés alatt tartja immár az egész államigazgatást. Aztán ott van a Készenléti Rendőrség (KR), amely ma már úgy viselkedik, mintha az általános rendőri feladatok ellátására felállított rendőrség lenne, és az a több tízezer rendőr, aki a települések közbiztonságáért és bűnügyi helyzetéért felel, a segédcsapatait képezné. Milyen ország az, ahol reggel autóval viszik a lovakat és a lovas rendőröket Budapestről Nógrád megyébe, majd este vissza a budapesti laktanyába? Ahol az ország nyugati feléből viszik a Készenléti Rendőrség századait keletre, a rendőrök azt sem tudják, melyik megyében vannak, vagy hogy az adott településen kik a rosszfiúk, és melyek a problémák. Rendben: egyszer végigverik a faluban a rosszfiúkat. És mi lesz az év hátralévő 364 napján? Akkor ki tart ott rendet? Amennyi pénzt a Készenléti Rendőrség utaztatására, élelmezésére és túlóráira költenek, abból helyben főállású rendőröket is alkalmazhatnának.

A Készenléti Rendőrség gördülő akcióit épp azért rendelték el, mert kevés volt a kiképzett rendőr, s a készenléti rendőröket mindig oda vezénylik, ahol szükség van rájuk.

A gördülő akcióik, akármilyen megfontolásából rendelték is el őket, megbuktak. Ezt helyben, a keleti megyékben el is ismerték. Az új módi az, hogy immár a helyi rendőrségi vezetők mondják meg, hol van szükség a Készenléti Rendőrség segítségére, és mikor. Régebben megjelent egy helyen a KR, és végigbüntetett mindenkit, aki szembejött, és akár csak a legcsekélyebb okot is adta rá. Egy gyermekét egyedül nevelő apa az egyik ilyen gördülő razziától sújtott településről inkább börtönbe vonult, és leülte a negyvenezer forintos bírságot, mert – azt mondta – a pénzt inkább a gyermekére költi. Értem én, hogy a szabálysértésekkel szemben is fel kell lépni. De győzzenek meg, hogy ma Északkelet-Magyarországon az a férfi olyan súlyos veszélyt jelentett a közbiztonságra, ami a KR bevetését és a börtönbüntetést indokolta!

Eső után köpönyeg… De árulja el, önök mit tennének másképp?

A háziorvosi rendszerhez hasonlóan, 1500 lakosonként minden településen lenne egy körzeti megbízott, aki csak az adott település vagy településrész közbiztonságáért felelős, és a munkájáról még ideiglenesen is csak rendkívül kivételes esetben, legfelsőbb szintű paranccsal vonható el. Azaz a nap 24 órájában mindig lesz a településeken olyan rendőr, akit ismernek a helyiek, és akihez fordulhatnak a problémáikkal. Ez a kmb-s hálózat lehet egy későbbi közösségi rendőrség alapja.

Állami vagy önkormányzati lenne ez a közösségi rendőrség?

Ami a mintegy tízezer fős kmb-s állományt illeti, állami. Emellett a közfoglalkoztatás átalakításával alkalmaznánk helyben lakó rendvédelmi nyugdíjasokat vagy személy- és vagyonőröket, akik kapcsolatot tartanak az önkormányzat, a rendőrség és a lakosság között. Ők az önkormányzat irányításával és infrastruktúrájának felhasználásával dolgoznának, szoros együttműködésben a körzeti megbízottal. Meggyőződésem, hogy hasznosabb lenne rendvédelmi nyugdíjasokat és sok más életerős, a közért tenni akaró embert a közösségi rendészetben foglalkoztatni, mint utcát sepertetni velük. A lényeg, hogy a legkisebb falutól a nagyvárosi panelházakig minden polgár név szerint ismerje, ki az a rendőr, településőr és polgárőr, akire számíthat, ha baj van, vagy akinek szólhat, mielőtt baj lesz. És aki pontosan tudja, hogy azon a környéken kik a jogkövetők, és kik a valóban deviáns életvitelűek.

(Népszabadság, Fekete Gy. Attila)