Népszabadság | Belföld | Orosháza
2014. május 16. 12:57

Súlyos hiány a leltárban

Már 2009-ben bűncselekmény hiányában megszüntették a Fetser János, Orosháza egykori MSZP-s polgármestere elleni nyomozást, de a feljelentésben foglaltakat azóta is tényként emlegetik vele kapcsolatban.

A mai napig támadják Fetser Jánost, Orosháza volt polgármesterét, jelenleg az önkormányzat MSZP-frakciójának vezetőjét egy 2007-ben tett feljelentés kapcsán. Németh Béla, az őszödi beszédet követően, 2006-ban csekély többséggel megválasztott MDF-es polgármester jelentette föl elődjét hivatali visszaélés és vesztegetés gyanúja miatt – a városban épülő Tesco áruház telkével kapcsolatos ingatlanmozgások kapcsán. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozott az ügyben, ennek adataira alapozva a Békés Megyei Főügyészség 2007-ben bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást.

Németh Béla a határozat ellen panasszal élt, az ügy körülményeit újra átvizsgálták. A Legfőbb Ügyészség kiemelt ügyek főosztálya 2009. július 15-én kelt határozatában a panaszt is végleg elutasította azzal, hogy bűncselekményt a nyomozás nem állapított meg, de ha történt volna ilyen, az is elévült volna már. Magáról a feljelentésről széles körben beszámolt a sajtó – a többi között a Népszabadság is – 2007. október 18-án. Fetser nyilatkozott a cikkünkben, cáfolva a gyanúsítást. A folytatásról azonban nem került nyilvánosságra információ. Fetser Jánost – noha a feljelentésben megnevezték – az eljárásban meg sem kérdezték a történtekről. Akkor országgyűlési képviselő volt. Az ügyészség nem kérte kiadatását a mentelmi bizottságtól, ezért a háttérben folyó nyomozásról és annak megszüntetéséről is csak sejtései voltak. Hunvald György vagy Hagyó Miklós ügye határozottan cáfolja azt a feltételezést, hogy az akkor még hatalmon lévő MSZP befolyásolta volna az ügyészséget. Mivel a feljelentő nem hozta nyilvánosságra, hogy a hatóság nem talált bűncselekményt, a helyi médiában és szórólapokon azóta is tényként kezelik a feljelentésben foglaltakat.

Közben eltelt csaknem nyolc év – ezalatt végig jobboldali politikusok irányították Orosházát. A 2006-ban a Fidesz által is támogatott Németh Bélát még a ciklusa lejárta előtt megpróbálta megbuktatni a helyi Fidesz-frakció. Ez nem sikerült, így Dancsó József csak 2010-ben lehetett Orosháza első számú vezetője. Idén január 17-én bejelentették, hogy ő lesz a Magyar Államkincstár új elnöke, ezért lemond polgármesteri tisztségéről és országgyűlési képviselői mandátumáról. (Domokos László, az Állami Számvevőszék 2022-ig regnáló elnöke is ebből a békési fideszes közegből került a posztjára.)

Orosházán többen úgy értékelték, hogy Dancsó „fölfelé bukott”; egy olyan állami intézmény élére állították, ahol a párthűség fontosabb, mint az, hogy a választók elégedettek legyenek a teljesítményével. Az őt búcsúztató önkormányzati ülésen Fetser János felsorolta, mit „köszönhet” Orosháza a távozó polgármesternek. Emlékeztetett rá, hogy a polgári frakció ülésén a még polgármester Németh Béla ököllel akarta megfegyelmezni Dancsót, aki akkor a jobboldali frakció vezetője volt. Fölidézte, hogy Dancsó hivatali idejében visszaadtak 750 millió forintot az államnak, amelyet a város korábban, a szocialista kormány idején nyert el fedett uszoda építésére. Egyes feltételezések szerint egy előre kiválasztott Fidesz-kötődésű, drága ajánlatot tevő kivitelezőnek szerették volna adni a munkát, de ezt a döntést a név szerinti szavazáson a jobboldali képviselők nem merték névvel-arccal vállalni. Fetser szerint inkább lemondtak a pénzről s vele az uszodaépítésről.

Gyopárosfürdőn Dancsó leváltotta a Németh Béla által kinevezett cégvezetőt – a munkaügyi perben bebizonyosodott, hogy törvénysértően. Közben kinevezték Dancsó jelöltjét, egy vele baráti viszonyban álló bankárt. Amikor másodfokon a bíróság visszahelyezte állásába Németh Béla emberét, nem fellebbeztek, hanem peren kívül 37 millió forint lelépési díjat fizettek ki neki. Ugyanakkor például az Orosházához tartozó Rákóczi-telepen négy-ötmillió forintos megtakarítás érdekében jelentősen megváltoztatták a helyi járatú buszok menetrendjét, amit az ott lakók nagyon rossz néven vettek. A Hungarotel koncessziós telefontársasággal folyó perben az első fokon már megítélt kártérítés összegéből peren kívüli egyezséggel 100 milliós nagyságrendű összegről mondott le a városházi többség.

A város nagy hagyományú iskoláit fölforgatták: megszüntették az Eötvös téri iskolában a gimnáziumi képzést, a Táncsics Mihály Gimnáziumban a közkedvelt „kisgimnáziumot”. A „Kossuth Mezgé”, a helyi mezőgazdasági szakiskola nevét megváltoztatták, engedték, hogy eszközeit, földjeit átjátsszák a gyulai központú Harruckern János Szakiskolának. Miközben Dancsó József arra törekedett, hogy a városban bevezessék a kommunális adót, évi 100 milliót költött a kézilabdacsapatra. Orosháza az idegenforgalmi marketingtevékenységét átadta egy Pusztaottlakán (ahol Simonka György, a térség erős embere az országgyűlési képviselő) működő egyesületnek, amely nem előre egyeztetett célokra, hanem utólagos elszámolásra költött több tízmilliót.

Mindez csak aprópénz amellett a 34 milliárd mellett – érvelt a szocialista politikus –, amennyiért a felcsúti polgármester cége javítja a térségben a vízminőséget. De még ez sem elég, kértek hozzá további 3,9 milliárdot, amit a közgyűlésen az az ifjú hölgy terjesztett elő, aki később évi négy és fél millió forintért segített Orbán Viktor miniszterelnök külpolitikai stratégiájának kialakításában.

Orosházán Dancsó József távozásával esedékes lenne új polgármestert választani, de a homályosan fogalmazott jogszabályok miatt időközi választásra már nem kerülhet sor. Fetser János és a szocialisták esélyeit mindenesetre jelentősen rontja, hogy nem jutnak nyilvánossághoz a városban: a jobboldal által irányított helyi médiában alig jelenhet meg a véleményük.

(Népszabadság, Tanács István)