mszp.hu | Belföld, Külföld | közlemény Európai Bizottság
2014. október 22. 13:00

Szanyi Tibor nyilatkozata az Európai Bizottság EP-jóváhagyásáról

Az Európai Parlament meggyőző többségének támogatásával, az előirányzott időpontban, november 1-jén, Jean-Claude Juncker vezetésével megalakulhat az EU új Bizottsága. Ez jó hír Európának, Magyarországnak, s minden magyar állampolgárnak, aki hazánknak az európai értékek és normák alapján, az uniós szolidaritásra támaszkodó, demokratikus fejlődésében érdekelt.

Előzetesen elmondható, hogy a Juncker-Bizottság demokratikus legitimációja minden korábbinál erősebb, köszönhetően a Lisszaboni Szerződésnek, amely biztosította a politikai folyamatok jobb átláthatóságát, ezen belül az Európai Parlament szerepét és az európai állampolgárok fokozott részvételét. E demokratikus folyamat keretében közvetlenül, széleskörű európai kampány nyomán került megválasztásra a Bizottság elnöke, tagjait pedig alapos és kritikus meghallgatások alapján fogadták – vagy éppen utasították – el az EP szakbizottságai. Az elmúlt hónapok biztató eredménye az is, hogy az elhúzódó gazdasági válság és az EU-ellenes szélsőségek térnyerésének kihívására az EP-ben az európai mérsékelt bal- és jobboldal kompromisszum-készséggel és kibontakozó együttműködéssel válaszolt. Ennek eredményeképpen az új Bizottság a hatékony, növekedés-párti európai válságkezelésre, a munkahelyteremtést előtérbe helyező szerkezetváltásra, az európai szolidaritás és az alapvető jogok és értékek fokozott érvényesítésére összpontosító programmal és erős politikai mandátummal indulhat útjára. A baloldali értékek érvényesítésének zálogaként a Juncker-Bizottság  új, célirányosabb szerkezetén belül a jövő szempontjából talán a legfontosabb területeket (külkapcsolatok, fenntartható fejlődés, energia, alapjogok) a baloldalhoz sorolt alelnökök felügyelik.     

Sajnálatos, hogy a magyar kormány negatív Európa-politikája és szerencsétlen fellépése miatt Magyarország nem kapcsolódott be a Juncker-Bizottság megalakulását eredményező demokratikus folyamatba, ehelyett tovább marginalizálódott és politikai terheket vett magára. Juncker elnökségének értelmetlen, saját politikai családját is kihívó ellenzése, majd egykori helyettesének provokatív biztosi jelölése nem csak Orbán és kormánya EU-n belüli elszigetelődését fokozta, hanem tovább szűkíti az ország uniós érdekérvényesítési lehetőségeit is az európai integráció fejlődésének következő, különösen fontos és kritikus szakaszában. A mai döntés nyomán az új Európai Bizottság (bár szerény poszton) Navracsics Tiborral áll fel, akinek pozícióját súlyosan megterheli, hogy politikai múltja miatt az illetékes EP szakbizottság nem tartotta alkalmasnak posztjára. Emellett nem csak számára megalázó, de Orbán felé is kemény, félreérthetetlen politikai üzenetet hordoz az a döntés, hogy az európai állampolgárság területének elvételével Juncker elnök számára a magyar biztos egyszerűen nem vállalható az európai polgárok előtt, mint az európai értékek képviselője.

Ugyanakkor a magyar biztos jelölésének sajátos körülményei nyomán az bíztató fejlemény, hogy az Orbán-rezsim egyik belső embere, egykori második számú vezetője az európai politikai közvélemény súlyos ítéletével szembesülve (és talán saját jól felfogott anyagi érdekei alapján is) meghallgatása során fontos pontokon szembefordult egykori politikai gazdájával és (ön)kritikát fogalmazott meg saját korábbi kormányával szemben. Talán közel az idő, amikor az Orbán-rendszer antidemokratikus és EU-ellenes politikája és az európai demokratikus értékek és gyakorlat közötti szakadék további mélyülésének hatására a többi, józanabb és hazafias gondolkodású fideszes társa is követi Navracsics példáját.