2011. március 09. 15:24

Tabajdi: Kisebbségi jogi alapelveket is tisztázni kell a Roma Stratégiában!

Magyar szempontból fontos, hogy az Európai Unió Roma Stratégiájában általános kisebbségi jogi alapelveket is tisztázzunk.

Az európai szinten elfogadott elvek nem csak a romák sikeres társadalmi integrációjának alapját képeznék, de az európai uniós kisebbségvédelmi keretrendszer első építőkövei lehetnének. Erre most történelmi lehetőség nyílik, hiszen Járóka Lívia a téma európai parlamenti jelentéstevője, Andor László a felelős uniós biztos és a Tanács elnöksége is magyar ebben a félévben. Ezek az alapelvek képezhetik egy átfogó, a hagyományos történelmi kisebbségekre, a bevándorló kisebbségekre és a romákra egyaránt vonatkozó uniós kisebbségvédelmi keretrendszer alapjait - mondta Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője az EP plenáris ülésén, a Roma Stratégiáról szóló európai parlamenti jelentés vitájában. A képviselő korábban a romák helyzetéről szóló 1557 (2002) számú európai tanácsi ajánlás szerzője volt.

Az említett alapelvek tisztázása a Járóka-jelentésben elmaradt, de az Európai Bizottság hamarosan elkészülő közleménye és a Tanács magyar elnöksége által még ebben a félévben elfogadásra javasolt keretdokumentum tartalmazhatja ezeket az alapvetéseket. Fontos lenne végre uniós szinten rögzíteni, hogy a társadalmi integráció csak a többség és kisebbség közös, de asszimetrikus felelősségén alapulhat. Az integráció elősegítésében a többségi társadalom felelőssége a nagyobb, hiszen ők rendelkeznek a jelentősebb anyagi erőforrásokkal, adminisztratív kapacitással és a politikai eszközökkel. Elengedhetetlen ugyanakkor a folyamat sikere érdekében a kisebbség felelősségvállalása, aktív részvétele, együttműködése és az alapvető társadalmi normákhoz történő igazodása - mondta a szocialista delegációvezető.

További alapelvként kellene rögzíteni, hogy az integrációt kényszerasszimiláció nélkül kell végrehajtani, tiszteletben tartva a kisebbséghez tartozó személyek identitáspluralizmusát, azaz kettős, vagy többes identitásának párhuzamos létezését. Nem elegendő fellépni a hátrányos megkülönböztetés, a diszkrimináció bármilyen formája ellen. Az egyenlő bánásmód szükséges, de nem elégséges feltétel, kedvezményes bánásmódra, pozitív intézkedésekre van szükség. A kisebbségi identitás és kultúra megőrzéséhez szükséges többletjogokat, illetve az ezek gyakorlásához szükséges eszközöket döntően az államnak kell biztosítania. A sikeres integráció további elengedhetetlen feltétele az egyéni és kollektív kisebbségi jogok biztosítása, a kulturális önrendelkezés, sőt bizonyos esetekben, elsősorban a hagyományos, történelmi kisebbségek vonatkozásában a területi autonómia biztosítása - mondta Tabajdi.

A szocialista delegációvezető kiemelte, hogy az egyéni és kollektív jogok biztosítása önmagában nem elégséges a romák sikeres társadalmi integrációjához. A romák ugyanis jellemzően a társadalom szociálisan hátrányos helyzetű rétegeihez tartoznak, ezért kedvezményes bánásmódot, célzott pozitív intézkedéseket igényel felzárkóztatásuk. A pozitív intézkedéseket az oktatás, a szakképzés, a foglalkoztatás és a lakhatás területeire kell koncentrálni.

Az Európai Parlament jelentése sajnos nem tisztázta ezeket az alapelveket, így elmaradt a haszon. Az Európai Bizottság anyaga, és a Tanács magyar elnökségének stratégiai dokumentuma azonban szerencsére még pótolhatja ezt a hiányt - fogalmazott Tabajdi Csaba.