2011. április 19. 16:04

Támadják az új alkotmány elfogadásának menetét

Szájer József, a Fidesz EP-képviselője az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottságának mai ülésén bemutatta a magyarországi alkotmányozás folyamatát és az Országgyűlés tegnapi ülésén a Fidesz és a KDNP szavazataival elfogadott új alaptörvényt. A bizottság tagjai pártállástól függetlenül komoly kritikákat fogalmaztak meg az új alkotmánnyal és az alkotmányozási folyamattal szemben is. "Az, hogy a Fidesz európai pártszövetsége, az Európai Néppárt képviselői is egyértelmű és éles bírálatokat fogalmaztak meg a magyar alkotmányozással szemben, újabb bizonyítéka annak, hogy nem pártpolitikai vitáról van szó. A Fidesz kettős beszéde ellenére az Európai Unió átlát a szitán: az európai pártok ma együttesen küldtek újabb figyelmeztetést az Orbán-kormánynak." - mondta a vita után Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője.

Az új alkotmány elfogadásának menetét az EP Szocialista, Liberális, Zöld, és Baloldali frakciója mellett a Fideszt is tömörítő Európai Néppárt képviselői egyaránt támadták. Többször visszatérő kritika volt, hogy az alkotmányozási folyamat során a kormány nem folytatott megfelelő konzultációt az ellenzékkel valamint a társadalommal, és visszautasította azt is, hogy az új alkotmányt népszavazás erősítse meg. A Néppárti, a Szocialista és a Zöld frakciók felszólalói azt is kiemelték, hogy a magyar kormány csak a kormányzásra és törvénykezésre kapott mandátumot a választóktól, az alkotmányozásra nem, annak ugyanis a kormányprogramtól eltérően nem egy párt elképzeléseit kell tükröznie, hanem a társadalom demokratikus működését garantáló kereteket biztosítania.

Carlo Casini, a Néppárti Frakció olasz képviselője, az Alkotmányügyi Bizottság elnöke elmondta: amikor Olaszország 1947-ben köztársaság lett, először népszavazáson erősítették meg az ország új államformáját. Az ezt követő választásokon a pártok kampányában szerepeltek az alkotmányozásról alkotott elképzeléseik. Így felhatalmazást kaptak szavazóiktól az adott álláspont képviseletére. Megkérdezte ezért, hogy Magyarországon a Fidesz hasonlóképpen járt-e el, és szerepeltette-e az alkotmányozással kapcsolatos elképzeléseit 2010-es választási programjában. Szájer József erre a kérdésre nem válaszolt.

Inigo Mendez de Vigo, a Néppárti Frakció spanyol képviselője kifejtette, nem szabad, hogy az éppen kormányzó párt írjon és fogadjon el egy új alkotmányt. Hozzátette: bár nem szabad arrongánsan bírálni az új magyar alkotmányt, azonban nem szabad túl engedékenynek sem lenni vele szemben.

Enrique Guerrero Salom spanyol szocialista képviselő az 1977-es spanyol alkotmánnyal hasonlította össze a magyar alkotmányozást. Spanyolországban az alkotmányról tartott népszavazáson részt vevők 92%-a, a parlamenti képviselők 96% által erősítette meg az új alaptörvényt amelynek kidolgozásakor az alkotmányozó bizottság többségét az ellenzék alkotta. Ezzel szemben úgy látja, hogy az egy párt által kidolgozott és elfogadott alkotmányt nem övezheti társadalmi konszenzus. Hozzátette: az új alkotmány elfogadását semmi nem indokolta, az további megosztottságot idéz elő a társadalomban, ugyanis annak jó része szintén nem érzi indokoltnak az alkotmányozást. A kormány továbbá nem tervezi népszavazáson megerősíteni sem az alaptörvényt, annak ellenére, hogy ez számos más országban általános gyakorlat. Hangsúlyozta: a Fidesz által megszerzett kétharmados többség felhatalmazást ad a törvényhozásra, az alkotmányozásra azonban nem. Az alkotmánynak ugyanis olyan kereteket kell biztosítania, amelyek lehetővé teszik különböző politikai programok megvalósítását. Az új magyar alkotmány szerinte nem olyan, amelyet az EU, alapértékeire építve, elvárhatna a magyar kormánytól. Nem elég befogadó, nem teszi lehetővé azt, hogy a társadalom minden tagja gyakorolja szabadságjogait. Ez instabilitáshoz vezethet, és kétségeket ébreszt a jövőbeni politikai reformok legitimitását illetően.

Andrew Duff brit liberális képviselő szerint nem világos, hogy az új magyar alkotmány következetesen illeszkedik-e az EU által adott keretekhez, az európai alapértékekhez. Aggasztó, és a szomszédos országokkal konfliktusokhoz vezethet az, hogy a magyar kormány az új alkotmányon keresztül próbálja erősíteni a határon túli magyarok Magyarországhoz való tartozását akár a választójog megadásával. Más gyakorlati problémák is felmerülhetnek. Az Alapjogi Charta teljes átvétele hatásköri konfliktushoz vezethet a magyar Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága között. Az, hogy az államfő írja ki az európai parlamenti választások dátumát, bizonyosan nem felel meg az EU jogszabályainak. A szülőknek a gyermekek után biztosított szavazati jog felvetése pedig szintén ellentétes az európai képviselők választásáról szóló 1976-os európai okmánnyal.  Nehezményezte továbbá, hogy a szexuális orientáció alapján történő hátrányos megkülönböztetést az alkotmány expressis verbis nem tiltja.

Gerald Häfner a Zöld Frakció német képviselője megerősítette: a kormányokat meghatározott időre választják, feladatuk pedig az adott ország kormányzása. Az alkotmányozói hatalom ettől különbözik: az alkotmányt a kormányzástól eltérően ugyanis nem egy párt világképére kell formálni, hanem minden politikai erő véleményét tükröznie kell. A magyar alkotmány esetében azzal kapcsolatosan is kétségek vannak, hogy a kormány törekedett a konszenzusra. A kormány által kiküldött 12 elemű kérdéssor nem helyettesíti az alkotmányról tartott népszavazást: a végső szót a választóknak kell kimondania. Úgy látja, a magyar kormány célja, hogy hatalmát kiterjessze a választási cikluson túlra. Példa erre, hogy ellentétben az európai trendekkel 70-ről 62 évre csökkentik a bírók kötelező nyugdíjkorhatárát, amely után fennáll a veszély, hogy a távozó bírók helyére a Fideszhez kötődő jelölteket választanak. A kormány csökkentette az Alkotmánybíróság hatásköreit is, ezzel szerinte azt a benyomást kelti, hogy nem bízik a független demokratikus intézményekben. Az új alkotmány gyengíti a fékek és ellensúlyok rendszerét, a kormány elvesztette egyensúlyérzékét. Hasonlattal élve hozzátette, a magyar kormány alkotmányozása arra emlékeztet, mint ha egy futballmeccsen az egyik csapat megváltoztatná a szabályokat és lecserélné a bírót is saját jelöltjére.

Helmut Scholz német képviselő a Baloldali Frakció tagja szerint nemrég Budapesten a Roma Stratégiáról szóló konferencián látható volt, hogy számos társadalmi csoport - köztük a romák - hangot adtak aggodalmuknak az új alkotmánnyal kapcsolatosan. Amennyiben a kormány nem biztosít átláthatóságot a politikai folyamatok, kiemelten pedig az alkotmányozás számára, az mindenképpen összeütközésekhez fog vezetni a kormány és a társadalom között. Érthetetlennek tartja ezért, hogy a magyar kormány - ha állítása szerint figyelembe vette az állampolgárok véleményét - miért félt attól, hogy népszavazásra bocsássa az alaptörvényt, ahol a választók igent vagy nemet mondhattak volna. Az NDK 1989-es tapasztalataival összefüggésben, amikor a keletnémet társadalom eldöntötte, hogy nem fogad el többé egypárti alkotmányt emlékezetetett Rosa Luxemburg szociáldemokrata gondolkodó szavaira: "A szabadság mindig a másként gondolkodók szabadságát jelenti." A jelenlegi magyar alkotmány a két társadalom hasonló tapasztalatai ellenére nem ebben a szellemben fogant.  Különösen fájlalta, hogy az új alkotmány csorbítja a szociális jogokat: nem védi explicite a sztrájkhoz, valamint a szakszervezetek alapításához való jogot. Hangsúlyozta, Magyarországnak az EU szerves részeként kötelezettsége, hogy védje a kisebbségek jogait, legyen szó etnikai, nemzeti vagy szexuális kisebbségekről. Ebben a kontextusban aggasztó, hogy egyelőre nem tudható, hogyan kell interpretálni a határon túli magyarok szavazati jogára vonatkozó kitételeket.

A vitában felszólalt Gurmai Zita, az Alkotmányügyi Bizottság alelnöke, az MSZP EP-képviselője is, aki kiemelte, az alkotmányozási folyamat során a Fidesz lesöpörte az asztalról az ellenzék konszenzusra törekvő javaslatait, neves alkotmányjogászok, de a Velencei Bizottság véleményét is. Az európai sajtó emiatt komolyan tart attól, hogy Magyarország lehet az Európai Unió első autokráciája. Gurmai emlékeztetett arra is, hogy az alaptörvény elfogadása még csak az alkotmányozás kezdete, a jogállamiságra ugyanis újabb veszély leselkedik a sarkalatos törvények elfogadásakor. "Nem vonjuk kétségbe az új alkotmány legalitását, de legitimitását igen. Ezért az alaptörvényt, amint a választók erre felhatalmazást adnak, módosítani fogjuk." - zárta felszólalását Gurmai Zita.