2012. április 18. 16:37

Tiszteletben kell tartani a dolgozók jogait!

„A magyar munkavállalóknak, a magyar kis- és középvállalkozóknak joga van ahhoz, hogy külföldön szabadon vállaljanak munkát és nyújtsanak szolgáltatásokat.”  

„A versenyképes magyar munkavállalóknak, kis- és középvállalkozásoknak a nyugat-európai piacokon is lehetőséget kell kapniuk, ha olcsóbb és jobb minőségű szolgáltatást nyújtanak, mint a helyi vállalkozók. Biztosítanunk kell azonban, hogy a külföldön munkát vállalók méltó bért kapjanak, ne zsákmányolják ki őket, és ugyanolyan munkajogi védelemben részesüljenek, mint a fogadó ország munkavállalói” - mondta Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője az Európai Parlament plenáris ülésén.

Göncz Kinga, az EP foglalkoztatási bizottságának póttagja a vita kapcsán hangsúlyozta: be kell zárni a jogi kiskapukat, hogy ne fordulhassanak elő visszaélések sem a vállalkozásokkal, sem a munkavállalókkal szemben. A testület a munkavállalók külföldi kiküldetésének európai szabályozásáról folytatott vitát.

Az Európai Bizottság részéről Andor László foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős biztos Tabajdi Csaba kérdésére megerősítette, hogy a kiküldetés szabályozása új munkahelyeket teremtene az Európai Unióban és hozzájárulna az európai gazdasági növekedéshez. Hangsúlyozta, hogy a kiküldetés szabályozásakor a gazdasági szabadságjogokat és a szociális jogok védelmét kell összeegyeztetni. A vita ezért túlmutat a munkavállalók kiküldetésének szabályozásán, szimbolikus jelentőségű és az európai szociális rendszer egészét érinti. Tabajdi Csaba emlékeztetett, hogy a munkavállalók kiküldetésével kapcsolatos új uniós irányelv vitájában egyes nyugat-európai politikusok újra a közép- és kelet-európai munkavállalók szociális dömpingjével, a bérek letörésével, a szociális ellátórendszer szétverésével fenyegetik a nyugat-európai társadalmakat. "Ezek a vádak teljesen megalapozatlanok, és egyes nyugat-európai országok bezárkózó, protekcionista törekvését jelzik. A kiküldetés a felmérések szerint mindössze 1,2 millió munkavállalót, az európai munkaerőpiac 0,7%-át érinti, ezért érdemben nem befolyásolhatja a munkaerőpiaci folyamatokat" - hangsúlyozta a szocialista delegációvezető.

Göncz Kinga, az EP foglalkoztatási bizottságának póttagja a vita kapcsán elmondta, hogy olyan európai szabályozásra van szükség, amely biztosítja, hogy mind a fogadó állam hatóságai, mind a szolgáltatást nyújtó vállalkozások tiszteletben tartsák a külföldön dolgozók jogait. A jogi kiskapukat be kell zárni, hogy sehol ne fordulhassanak elő visszaélések, hangsúlyozta a képviselő. A kiküldötteket széleskörűen tájékoztatni kell arról, hogy milyen jogaik és kötelezettségeik vannak, ha egy vállalkozás keretében munkát vállalnak az EU valamely tagállamában. "A versenyképességen sokan - helytelenül - csak az olcsóságot értik, holott a közép- és kelet-európai szolgáltatókat az alkalmazottaik képzettsége, rugalmassága, alkalmazkodóképessége is alkalmassá teszi arra, hogy megállják a helyüket a kompetitív nyugat-európai piacon. Ehhez azonban szabaddá kell tenni a terepet a számukra, lebontva a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás mesterségesen telepített akadályait" - szögezte le Göncz Kinga.

Háttér

Kiküldetésről akkor beszélünk, ha egy vállalkozás egy másik tagállamban nyújt szolgáltatást a saját, meghatározott időszakra kiküldött munkavállalóival. A kiküldött munkavállalókra részben a küldő tagállam, részben a fogadó tagállam munkajoga lesz érvényes. Az Európai Bizottság felmérése szerint körülbelül 1,2 millió munkavállaló dolgozik kiküldetésben, amely az európai munkaerő körülbelül 1 százaléka. A kiküldetés uniós szabályozása szerint a kiküldött munkavállaló ugyanazt a munkajogi védelmet élvezi, mint a fogadó tagállam munkavállalói. Így vonatkoznak rá a minimálbérre, a maximális munkavégzésre, a szabadságra érvényes szabályok és a munkavédelmi előírások. A szabályozást azonban a közelmúltban több esetben kijátszották, ami a munkavállalók kizsákmányolásához vezetett. Az Európai Bizottság a közelmúltban hozta nyilvánosságra a munkavállalók kiküldetését szabályozó irányelv végrehajtásáról szóló javaslatát, illetve a gazdasági és a szociális jogok összehangolását szolgáló Monti-II rendeletet. Az új uniós irányelv célja a kiküldetéssel kapcsolatos visszaélések megszüntetése, míg a rendelet a szolgáltatásnyújtás szabadságához és a munkavállalók védelméhez fűződő érdekeket hivatott összehangolni.