Tóbiás: zárójelbe tett demokrácia

Tóbiás: zárójelbe tett demokrácia
Az alaptörvény a forrása és a kerete mindannak, amivel a Fidesz az emberek legalapvetőbb jogait, a munkájukat, az emberi és társas viszonyaikat befolyásolni igyekszik - összegez Tóbiás József. Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint az alaptörvény elfogadásakor már teljesen világos volt: kizárólag a hatalmuk bebetonozása volt a cél, amit az elmúlt öt év bizonyított is, így ma már majdnem mindenkinek van közvetlen tapasztalata az alaptörvényből eredő jogsérelmekről. Tóbiás állítja, mindez egyértelművé teszi: új alkotmányozás kell.

- Indokolt volt az alkotmányozás 2010-ben?

- Épp az a probléma, hogy sem az alkotmányjogászok, sem a politikusok között nem volt konszenzus az alkotmány ilyen típusú módosításáról. A Fidesz ellenzékben és a választási kampányban, de még a kormányalakítást megelőző napokban sem ejtett szót arról, hogy alkotmányozást tervez. A rá szavazó választókat is megtévesztette, parlamenti többségét arra használta, hogy az alaptörvény elfogadása után egy olyan jogrendszert hozzon létre, amely a szűk körű érdekeit szolgálja. Az alaptörvény csak eszköz volt arra, hogy hosszútávra bebetonozza a saját értékvilágával együtt a hatalomtechnikai módszereit is. Tehát alkotmányozási kényszer nem volt, kizárólag azokat a politikai törekvéseit igyekezett az alaptörvénnyel legitimálni, amelyekből az elmúlt öt év valamennyi történése fakad. A Fidesz ahelyett, hogy megújította volna azokat a demokratikus intézményeket, amelyek működtették a rendszerváltás óta a magyar jogállamot, a politikai felhatalmazását parlamenti kétharmados többségével visszaélve arra használta, hogy ellehetetlenítse ezeket. Meg volt a lehetősége arra - ha már így döntött -, bevonja a társadalmat az alkotmányozásba, hogy az emberek valóban magukénak érezzék azokat a jogintézményeket, amelyek feladata a hétköznapokban aktívan védeni a jogaikat. Ezzel ellentétesen lépett.

- Tudjuk, nem "kellett" népszavazás az alkotmányról, hiszen - mint azt Schmitt Pál mondta - a szavazófülkékben történt forradalom egyben referendum is volt az alaptörvényről. Mi lett volna, ha népszavazás dönt az alkotmányozásról?

- Azt, hogy mi lett volna, nem tudhatjuk. Egy biztos, a tárgyszerű vita az alkotmányozás szükségességéről elmaradt. Ma már világos: miközben egy parlamenti választást hazug módon népszavazássá alakítottak, jogi értelemben kizárólag azon dolgoztak, hogyan akadályozhatják meg a választópolgárokat abban, hogy valóban véleményt mondhassanak a kormányzásról, vagy a hétköznapi életüket érintő intézkedésekről. Az alaptörvény a forrása és a kerete mindannak, amivel a Fidesz az emberek legalapvetőbb jogait, a munkájukat, az emberi és társas viszonyaikat befolyásolni igyekszik. Nem kell messzire menni; a népszavazásra vonatkozó alapvető szabályok, majd pedig a népszavazási törvény is úgy módosult, hogy a társadalmi akarat ne jelenhessen meg. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a társadalom kihagyása és kiiktatása az alkotmányozás folyamatából szándékos döntés volt.

- Kiküldték a levelet, s lehetett "nemzeti konzultálni".

- Önmagában jelzi, mennyire vették komolyan az egészet, hogy bemutattak egy iPad-et, amin az Európában ide-oda repkedő Szájer József szabadidejében írta az alkotmányt, miközben a Salamon László-féle parlamenti bizottság hónapokon keresztül dolgozott egy olyan javaslaton, amelyet elfogadtak az Országgyűlésben. Ez a tervezet azonban - amit a Fidesz rendelt meg -, csak a megtévesztést szolgálta, nem lett része az alkotmányozási folyamatnak. Mit befolyásolt az úgynevezett nemzeti konzultáció? Semmit. Ha valaki megnézi, mi került be végül az alaptörvénybe, világosan látszik, hogy kizárólag az orbáni érdekrendszer szerint fogadtak be módosításokat a szájeri koncepcióba - még a zárószavazás előtti pillanatokban is. Az alaptörvény elfogadásakor már teljesen világos volt: kizárólag a hatalmuk bebetonozása volt a cél.

- Ezt bizonyítja az eltelt öt év is?

- Egyértelműen. A társadalom működését keretező jogi szöveg egyszerűen egy szűk értékvilág leképeződése, s nem illeszkedik a magyar nemzet közös történelmi, kulturális hagyományaihoz és mindennapi mozgásához. Ma már egyre többen érzik és fogalmazzák meg: "látszik, hogy magatoknak írtátok, én ebben nem vagyok benne". A Fidesz szimpatizánsai közül 2010 és 2012 között még sokan gondolták azt, jól van ez így, ám az alaptörvény elfogadása és kihirdetése óta eltelt öt év során mára egyértelművé vált, hogy a jobboldali szavazótábor jelentős része is csalódott. Nem az őket, az ő életüket közvetlenül érintő alkotmányos garanciákat iktatták ugyanis az alaptörvénybe, hanem a hatalommegtartás eszközrendszerét.

- Ma már tehát a bőrükön érzik az állampolgárok, mit jelentenek az alkotmányos elvek?

- Pontosan: a hétköznapokban lepleződött le az alaptörvény. Az alkotmány átírása adott például lehetőséget arra, hogy a kereszténydemokrata család-meghatározás révén naponta hátrányt szenvedjenek a bármely okból egyedülálló szülők, az ő gyermekeik, vagy épp azok a párok, amelyek nem házasságban élnek. Az alaptörvény erejével diszkriminál egyes állampolgárokat a jelenlegi hatalom. Öt év elteltével ezt már nemcsak a politikai ellenzék látja, hanem mindenki más is, aki jogaitól megfosztva, vagy azokban korlátozva kénytelen élni a mindennapjait. Csak utalnék példaként a szolidaritáson, nemzeti sorsközösségen nyugvó társadalombiztosítási rendszer felmondására. Amikor mi felvetettük, hogy ennek kiiktatása a megszerzett jogok relativizálása, kevesen értették, hogy ez a gyakorlatban a szociális ellátások önkényes megvonását, megszüntetését jelenti.

- Ezt az alkotmányozás idején nem lehetett látni?

- Dehogynem, folyamatosan felhívtuk a figyelmet erre. A parlamenti vita idején alternatív parlamentet tartottunk, ezzel is kifejezve, hogy van miről vitázni, erősíteni kell az alapjogok érvényesülését, de a Fidesz ezzel éppen ellentétes útra lépett. Nekünk már akkor is a társadalmi kormányzás volt a célunk, azaz a részvételi demokrácia erősítése. Éppen ezért nem tudtunk belenyugodni abba, hogy a Fidesz ilyen nagy ívben kerüli ki a nemzetet saját alkotmányának létrehozásakor. Később pedig az alaptörvény lényegét kibontó sarkalatos jogszabályok elfogadásával a szó szoros értelmében zárójelbe tették a demokráciát.


- De nem lehetett volna válasz erre egy teljes alkotmány-bojkott?

- A politikai pártok eszközeit alapjaiban határozza meg, hogy a társadalom "ott van-e már". A mi lehetőségeinket is nagyban befolyásolta, hogy a közvélemény, a saját szavazóbázisunk, amely a képviseletével megbízott minket, felmérte-e már azokat a veszélyeket, amelyekre figyelmeztettünk, érzi-e azok súlyát. A tiltakozás, a politikai ellenállás nem maradt el az alkotmányozás során, az alaptörvény zárószavazásában nem vettünk részt. Ezt akkor sokan kifogásolták is. De az azóta eltelt időszak igazolta a távolmaradást. Fontos kérdés, hogy ma, öt év elteltével vajon mennyien lennénk az Andrássy úton, ahol 2012 januárjában az alaptörvény hatályba lépése ellen tüntettünk. Meggyőződésem, hogy sokkal többen, mint akkor. Mert ma már majdnem mindenkinek van közvetlen tapasztalata az alaptörvényből eredő jogsérelmekről.

- Öt év alatt ötször jelentősen módosították is az alaptörvényt, köztük a negyedik alkalommal úgy, hogy tucatnyi alkotmányellenes passzussal egészítették ki.

- Ez is bizonyítja, hogy öncélúan gondolkodtak. A Fidesz nem csupán a politikai ellenzéket, hanem valójában a társadalom egészét hagyta folyamatosan figyelmen kívül, és határozta meg magát a társadalmi akarattal szemben. És ez az, ami most visszaüt, és amit ma már jeleznek bizonyos társadalmi mozgások az oktatásban vagy az egészségügyben, de más téren, így a népszavazás körüli konfliktusok kapcsán is.

- Vajon az elmúlt öt év tapasztalatai inkább még jobban eltávolították a közügyektől a társadalmat, vagy képesek úgy aktivizálni, mint mondjuk a rendszerváltás idején?

- Az alaptörvény - s az erre hivatkozó Fidesz-kormány - épp a rendszerváltás ideáit vetette el. Azét a korszakét, amely a nyitás, az európai integráció, a szabadság, a piacgazdaság, a szociális biztonság reményét hordozta, amelyben tömegek mozdultak meg e célok elérése érdekében. Ezeket az ideákat azonban felszámolták a 2010 után bekövetkezett történések. Az állampolgári aktivitás, és erőteljes igény is kell ahhoz, hogy a jogállam normáit és kereteit ne bolygathassa kénye-kedve szerint a hatalom. A lényeges változáshoz a társadalmi felhatalmazás elengedhetetlen. Ezért kell társadalmi kormányzást folytatni a jogállam újraépítése során is. A nemzet működésének kereteit nem holmi konzultációban, hanem valódi diskurzusokon, tájékoztatási- és vitafórumokon kell kialakítani. Ki kell kérni a nép véleményét, s bizonyos esetekben népszavazást kell tartani. Vannak olyan alapvető kérdések, amelyekben nem lehet társadalmi beleegyezés nélkül lépni. A mostani alaptörvénynek egyebek mellett ennek hiánya miatt sincs kellő társadalmi támogatottsága.

- Tehát kell új alkotmány?

- Természetesen. Az új alkotmányozást a kormányváltást követően a társadalom közreműködésével minél hamarabb el kell kezdeni, s közösen véghezvinni.

 

 

Kapcsolódó párttagok