Népszava
2012. június 19. 08:39

Újabb sarc a gyógyszergyártóknak

Több tízezer magyar gyógyszerszedő életét sodorta veszélybe a Fidesz-KDNP tegnap, hiszen megszavazták az egészségügyi salátatörvényt, amely nemcsak a megalázó béremelést, hanem újabb, a gyógyszeripart sújtó sarc kivetését is tartalmazza.

Elfogadták egyebek mellett azokat az igazságügyi módosító indítványokat is, amelyek a fideszes bírósági reformot igyekeznek visszaterelni az európai útra - persze csak a "pávatánc" után.

Teljesen eltűnhet a magyarországi forgalomból az több mint ezer gyógyszer, amelyeknek gyártóit újabb súlyos adóterhek megfizetésére kötelezte a parlament tegnap. Elfogadták ugyanis a legfőbb elemeként az egészségügyi dolgozók visszamenőleges béremelését rögzítő, valamint a gyógyszerkassza újabb megszorítását tartalmazó egészségügyi salátatörvényt. Ehhez zárószavazás előtti módosítóként - tehát jogszabály-ellenesen - Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter vasárnap délután nyújtott be olyan javaslatot, melynek értelmében már augusztustól bevezeti a kormány az úgynevezett "spanyol modell" egy részét.

Ez alapján újabb durva fizetési kötelezettség terhel egyes gyógyszergyártókat azon készítmények után, amelyeket a társadalombiztosításba 2006 előtt fogadtak be, 1000 forintnál drágábbak és nincs generikus megfelelőjük, vagyis nem helyettesíthetőek. Az ilyen medicinák gyártóit ezentúl plusz 10 százalékos befizetési kötelezettség terheli. Ez azt jelenti, hogy az intézkedés által érintett mintegy 1600 készítmény gyártóinak a már meglévő 20 százalékos gyógyszergyártói különadójukkal együtt a jövőben összesen 30 százalékot kell fizetniük.

Balog indoklása szerint "az egyes nemzetközi példák, valamint a gyógyszer-életgörbe alapján kötelező, kiegészítő gyártói befizetés bevezetése indokolt", arról azonban az emberi erőforrás miniszter már nem írt, hogy az intézkedés hatására életmentő készítmények kerülhetnek ki a magyarországi forgalomból, a gyártóknak ugyanis nincs pénzük a sarc megfizetésére. Mint ismert: két év alatt a felére csökkenti a gyógyszerek köztámogatására fordított adóforintokat az Orbán-kormány, eredetileg idén 83 milliárd forintos, 2013-ban 37 milliárd és 2014-ben újabb 120 milliárd forintos kiadáscsökkentést írtak ugyanis elő, ám a Széll Kálmán Terv 2.0 még idén újabb 10 milliárd forint, jövőre pedig további 40 milliárd forint megtakarítással számolt. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete szerint azonban a szektor nem visel el újabb forráskivonást, így életmentő - a többi között daganatos betegségek, cukorbetegség, vagy asztma kezelésére szolgáló - gyógyszerek tűnhetnek el.

Az egészségügyi salátatörvény másik sarkaltos pontja a beígért béremelés lenne, ám az leginkább átverésként tudható be. Ez érezhető legalábbis abból, hogy az egészségügyi szakdolgozói kar jelentős része vagy teljesen kimarad az emelési körből, vagy bruttó 1000-1500 forintos növekedéssel számolhat, a több éves fokozatosság ígéretének teljesítésére pedig még csak utalás sincs a jogszabályban. Nyilván erre célzott a szocialista Tóbiás József, amikor tegnap a parlamenti vitában azt mondta: "ma már látszik, hogy a mentőöv fejen találta az egészségügyben dolgozókat". Noha Szócska Miklós szerint a felszólalás azt bizonyította, hogy az MSZP-nek nincs értékelhető szakpolitikusa, a béremelést pedig nem leépítésekből, hanem a chipsadóból fedezik, arról az egészségügyi államtitkár már nem beszélt, hogy a kormány honlapján elérhető rendelet-tervezetből kiderült: a béremeléshez szükséges 30 milliárdos forrást az úgynevezett gyógyító-megelőző kasszából, azaz a kórházi- és járóbeteg-ellátásra szánt pénzekből vonják el.

Csak pávatánc volt

"A diplomácia táncrendje miatt az elutasítást úgy kell előadni, mintha egyébként barátkozni szeretnénk. Ezek azok a politika művészetéhez tartozó mozdulatok, hogy majd a hét javaslatból kettőre-háromra (úgyis megcsináltuk már, csak ők nem vették részre) rábólintunk, a maradék kettőt pedig, amit nem akarunk, úgy utasítjuk el, hogy a többségét tulajdonképpen elfogadjuk. Ez a bonyolult játék afféle pávatánc."

Orbán Viktor néhány hete a Századvég konferenciáján beszélt "taktikájáról", melyet az Európai Unióval és más nemzetközi szervezetekkel szemben folytatott szabadságharcban alkalmaz. A kormányfő "tánctechnikája" visszaköszönt a bírósági törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz tegnap elfogadott indítványokból, melyekkel a kabinet nagyrészt valóban orvosolhatja a Velencei Bizottság (VB) aggályait.

Az Európa Tanács jogi tanácsadó testület az eredetileg beterjesztett törvénymódosító-javaslatról úgy látta: nem nyújt elegendő biztosítékot az igazságszolgáltatás tényleges függetlenségének biztosítására, ezért korábbi, több mint 150 pontos ajánlásukat 5 gyakorlatilag kötelező módosítási elvárásban foglalták össze, és kiderült az is: a VB ajánlásait az uniós döntéshozó szerv, az Európai Bizottság is kötelező érvényűnek tekinti. Ezek szerint az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének döntéseit indokolni kell, ellenük jogorvoslatot kell biztosítani, emellett ki kell zárni az OBH elnökének a kilencéves mandátum lejártát követő újraválaszthatóságát, és egyidejűleg meg kell szüntetni annak lehetőségét, hogy a mandátuma lejártát követően tovább folytathassa a tevékenységét. Továbbá hatályon kívül kell helyezni az egyes bírók többszöri próbaidejét lehetővé tevő passzusokat, és semmissé kell tenni a bírák akaratuktól független áthelyezésének lehetőségét, illetve a kirendelés megtagadásának szankcionálási lehetőségét is.

Mindezekre a tegnap elfogadott változtatásokkal már választ ad a módosító, ám továbbra sem mindenben engedett a Fidesz-kabinet. A VB ugyanis azt is világosan kimondta: "sem az OBH elnöke, sem más bírósági vezető nem kaphat jogot arra, hogy ügyeket más bírósághoz áttehessen, mert ez sérti a törvényes bíróhoz való jogon keresztül a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogot." Ennek ellenére az OBH elnöke - az eljárások gyorsítására hivatkozva - továbbra is áthelyezhet ügyeket. A bírói nyugdíjkorhatár 70-ről 62 évre csökkentésének kérdésben sem enged a kabinet, Orbán ugyanis leszögezte: nem visszakoznak, hanem megvárják az Európai Unió Bíróságának döntését, amire három hónapon belül számítani lehet ez ügyben, valamint az adatvédelmi hatóság függetlensége megsértésének kérdésében is.

Jól odanyomtak

- Munka törvénykönyve (Mt.) átmeneti rendelkezései
Már most júliustól alkalmazni kell például azt a szabályt, amely szerint a pótszabadság napjainak a száma akár nullára is csökkenthető. A hét végén is nyitva tartó bevásárló központokban dolgozók vasárnapi munkavégzését nem százszázalékos pótlékkal, hanem csak ötvennel számolják el. Már júliustól emelhetik a túlóra - kollektív szerződés nélküli - éves felső határát, az eddigi 200 óráról 225-re.

- Egészségügyi salátatörvény
Nemcsak az egészségügyi dolgozók béremeléséről - amely a legtöbb szakdolgozót megalázó helyzetbe hozza, és fedezetéül várhatóan a betegellátástól vonják el a szükséges 30 milliárd forintot -, hanem az úgynevezett spanyol modell bevezetéséről is rendelkezik, amelynek hatására mintegy 1600 életmentő készítmény magyarországi forgalmazása kerülhet veszélybe.

- Megváltozó bírósági törvények
Véget vetve a "páváskodásnak" a módosítások nagyrészt visszaterelik az európai útra a fideszes igazságügyi reformot. Csakhogy a kormánypártok továbbra sem hajlandóak megszüntetni az Országos Bírósági Hivatal elnökének, Handó Tündének (Szájer József fideszes EP-képviselő feleségének) perelhelyezési jogköreit, valamint a már az Európai Bíróság által is vizsgált bírói nyugdíj-kötelezettséget.

Kényszernyugdíj: veszélyben a tanárok is

Érdemi tárgyalások eddig sem voltak, és vélhetően ebben a kérdésben sem lesznek. A többi között ezzel reagált Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke a kormányszóvivő tegnapi kijelentéseire. Giró-Szász András arról beszélt: további tárgyalásokon dől el, kire vonatkozzon a közszférában a 62 év felettiek kényszernyugdíjazása.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter múlt héten beszélt arról, hogy az önkormányzati, oktatási és egészségügyi reform nyomán (vagyis az államosítás miatt - a szerk.) jövőre 250 ezer közalkalmazott tér vissza a központi állami körbe, számukra a kormány elrendeli a kötelező nyugdíjba vonulást 62 év felett, így 10-11 ezer fővel csökken a közszféra állománya, amiből mintegy 20 milliárd forintos megtakarítás származik. Giró-Szász András szerint a miniszter világossá tette, hogy ez nagyon konzervatív számítás.

Lapinformációk szerint egyébként az intézkdés nem vonatkozna a minisztériumokban a helyettes államtitkárokra és feletteseikre, csak a főosztályvezetőkre és az alattuk dolgozókra. Varga László azt mondta: mindent eldöntött már a kormány, ha a kabinet valóban kíváncsi lenne bárkinek a véleményére, akkor még a beterjesztés előtt egyeztetett volna. Szerinte az nem ördögtől való, hogy azok, akik elérték a nyugdíjkorhatárt, menjenek nyugdíjba. De az már elfogadhatatlan lenne, ha megszűntetnék a nyugdíjazottak státuszát is.

A kényszernyugdíjazás a közoktatást érintheti legérzékenyebben. Pécsett várhatóan csütörtökön döntenek arról, hogy elsősorban nyugdíjazásokkal 50 pedagógus- és 10 más álláshelyet szüntetnek meg a következő tanévtől a városi fenntartású oktatási intézményekben.

NÉPSZAVA-összeállítás /

A teljes cikk megtekinthető a következő linken:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=561650