Észak Online
2012. június 07. 15:22

Üti a kormány a pályakezdő fiatalokat is

Azt javasolják, hogy a minimálbér 80 százalékáért dolgozzanak. Közben két kézzel szórják pénzt, például Schmittre.

Ahelyett, hogy állami kedvezményekkel növelné a pályakezdők álláshoz jutási esélyeit a kormány, inkább az amúgy is bajban lévő fiatalokat üti. Orbánék ugyanis úgy vélik, jó lenne, ha a vállalkozások a minimálbér 80 százalékáért is alkalmazhatnák az iskolából éppen kiszabadult friss munkaerőt. Ezzel pénzt vesznek el a fiataloktól, miközben más esetben két kézzel szórják az adóforintokat: Schmitt Pál volt köztársasági elnök 5 ingatlan tulajdonosa, mégis vesz neki egy hatodikat az állam, miközben élete végéig fizetés, autó, sofőr, titkárság jár neki. S mindezt most már 2/3-os, sarkalatos törvény szabályozza. Minderről Gúr Nándor országgyűlési képviselő, az MSZP alelnöke beszélt csütörtökön Miskolcon.

Mint elmondta, két év telt el a választások óta, de a foglalkoztatás növelése terén semmiféle eredményt nem tud felmutatni az Orbán-kabinet. Sorolta: 2008 őszén, a válság kirobbanása előtt 3 millió 910 ezer volt a foglalkoztatottak száma, amely a kormányváltás idejére, 2010 tavaszára, nagyjából a válság végére 3 millió 790 ezerre csökkent. Jelenleg 3 millió 810 ezer foglalkoztatottról tudunk, tehát a 10 év, 1 millió új munkahely ígéretével kampányoló Fidesz két év alatt csupán 30 ezerrel tudta növelni ezt a számot. A munkanélküliek esetében ráadásul még akkor is növekedésről kell beszélni, ha figyelembe vesszük, hogy az álláskeresési támogatás futamidejének brutális csökkentése miatt nagyon sok ember esett ki az ellátórendszerből: 2010 tavaszán 480 ezer volt a nyilvántartott álláskeresők száma, jelenleg viszont 500 ezer körül vannak. A gazdasági helyzetet jól mutatja, hogy míg 2010-ben a munkanélküliek 43 százaléka helyezkedett el úgy, hogy a munkáltató állami támogatást kapott utána, addig ma már ez az arány 64 százalékos.

Gúr Nándor szerint a kormány rossz gazdaságpolitikájának következményeként a reálbérek csökkenek, ugyanazért a munkáért járó fizetésért ma már jóval kevesebb dolgot tudnak vásárolni az emberek. 2010 tavaszán ugyanis 135 ezer forint volt a nettó átlagkereset, ami 2012-re csupán 6 ezer forinttal, 141 ezer forintra nőtt. Az infláció ugyanakkor ennél jóval többet vett ki az emberek zsebéből. A minimálbért hiába emelte meg a kormány bruttó majdnem 20 ezer forinttal, az emelés gyakorlatilag semmit sem jelent, mert az adójóváírás megszüntetése miatt ez csupán nettó 700 forintos emelkedést jelent a 2010-es minimálbérhez képest.

Ezekből az adatokból is jól látszik, hogy a bérszínvonal visszafogására törekszik a kormány, hiába állítja ennek ellenkezőjét – vélekedett az MSZP alelnöke. Rámutatott, világosan illeszkedik a sorba a július 1-jén életbe lépő új Munka törvénykönyve azon passzusa, hogy a kormány regionális minimálbért is megállapíthat, ha akar, vagy most az a konkrét javaslat, mely szerint a pályakezdő fiatalok a minimálbér 80 százalékáért is dolgozhatnának. Ez azt jelentené, hogy az iskolából kikerülő fiatalok nagyjából a közfoglalkoztatási minimálbérért, azaz azért a bizonyos 47 ezer forintért kellene, hogy dolgozzanak, viszont nem a közért, hanem profitorientált vállalkozások boldogulásáért. A szocialista politikus szerint ezzel az egyenlő esélyek lehetőségét sem adják meg a hátrányos régiókban élőknek és a fiataloknak.

„Nekem semmi bajom sincs azzal, ha valaki tisztességes munkával 5 ingatlant (3 budai házat, egy fővárosi lakást és egy nyaralót a Lupa-szigeten) is össze tud gyűjteni élete során. Az viszont, hogy bukott köztársasági elnökként ennek ellenére egy hatodik ingatlant, havi 1,5 millió forintot, gépkocsit, sofőrt, titkárságot kapjon az adófizetők pénzén, ráadásul mindezt sarkalatos, vagyis 2/3-os szavazati arányt igénylő törvényben szabályozzák, már mindennek a teteje" – utalt Schmitt Pál ügyére a szocialista politikus, ironikusan hangsúlyozva, hogy a munkájukért a minimálbér 80 százalékát megkapó fiatalok bizonyára megértők lesznek majd a volt államfővel, s belátják, az ő támogatása rendkívül fontos feladata az államnak.