Belföld | MTA levél fenyegetés
2013. május 15. 15:55

Válaszlevél az MTA elnökének

Pálinkás József elnök úr részére

Tisztelt Elnök úr!
 
Önhöz fordultam, mert egy az Ön által elnökölt köztestület tagja terrorcselekményekkel és fegyverrel fenyegetőzik olyanokkal szemben, akik az övétől eltérő politikai nézeteket vallanak, s az ő ízlésétől eltérő politikai gyakorlatot folytatnak.

Azért fordultam Önhöz, mert az Ön által, válaszában „zavarosnak” minősített  levelet nem pusztán egy választópolgár írta, hanem  a Magyar Tudományos Akadémia doktora.
 
E vonatkozásban tartottam és tartom most is szükségesnek felhívni figyelmét arra, milyen eszmék jelentek meg az értelmiség fellegvárában, az Akadémia soraiban: fegyverrel és terrorral való fenyegetőzés.
 
Kénytelen vagyok emlékeztetni Önt arra, hogy nem én rángatom bele az Akadémiát a politikába. Megteszik ezt sokan nélkülem is. A kormány, amikor utcanév vitákat döntet el az Akadémiával, de megteszi ezt az az akadémikus, aki terrorral fenyegetőzik, mert nem tetszik neki az én politikai hovatartozásom. Ezt nem lehet magánlevélnek nyilvánítani, Elnök úr, mert ahhoz túl veszélyes! Ha valaki az Önök soraiból terrorral, fegyverrel fenyegetőzik, azzal az Önök testületének foglalkozni kell, még akkor is, ha nem munkaidőben történt az eset.

A köznek joga van tudni, kiket finanszíroz magas testületekben. Higgye el, én sajnálom a legjobban, hogy időnket ezzel töltjük, de úgy gondolom, az Ön hatásköre is, hogy ezeket a veszélyes fenyegető nézeteket vagy esetleg nem csak nézeteket (?) csírájukban fojtsuk el, amíg lehet.  S ehhez szólni kell minden felelős embernek.

Talán Ön is ismeri Martin Niemöller német evangelikus püspök bölcs belátását, aki az 1950-ben megalakult Béke Világtanács első elnöke lett. Megkérdezték Tőle, miért vállalta el egy ilyen „kommunista” nemzetközi szervezet elnökségét, ezt válaszolta: „Mikor a nácik elvitték a kommunistákat, csendben maradtam, hisz nem voltam kommunista. Amikor a szakszervezeti tagokat vitték el, csendben maradtam, hisz nem voltam szakszervezeti tag. Amikor a szocialistákat bezárták, csendben maradtam, hisz nem voltam szocialista. Amikor a zsidókat bezárták, csendben maradtam, hisz nem voltam zsidó. Amikorra engem vittek el, nem maradt senki, aki tiltakozhatott volna.”

Üdvözlettel
 
Herczog Edit
az Európai Parlament képviselője