Válaszlevél Kucsák Lászlónak

 

Tisztelt Képviselőjelölt Úr!


Őszintén sajnálom, hogy az oktatás elmúlt négy évéről tartandó nyilvános vitára szóló meghívásomat Képviselő Úr nem mindennapi gyorsasággal visszautasította. Válasza ugyanakkor sajnos egyáltalán nem lepett meg.

Megértem, hogy bátortalan, de bízom benne, hogy Képviselő Úr megváltozatja a döntését, és pedagógus oktatáspolitikusként, egykori iskolaigazgatóként inkább saját  és pártja szakmai érveire támaszkodva kiáll egykori pedagógus kollégái elé.  Ahogyan azt az Ön Fidesz-KDNP-s képviselőtársai is tették vitapartneremként az elmúlt hetekben, napokban számtalan rádiós és televíziós műsorban. Már csak ezért is arra  kérem, Ön se futamodjon meg, és jöjjön el 12-én a vitára.

A szakmai érvek helyett választott "simongáborozás" velem szemben legfeljebb a vita előli kínos menekülésként értelmezhető. Az Ön elutasító válasza azt jelzi, hogy Ön pontosan tisztában van mindezzel.

Ha az én pártom hajtotta volna végre azt a kormányzásnak nevezett káoszteremtést, amit az elmúlt években végigélt Magyarország, én sem szívesen vitatkoznék róla. Sőt, ha a XVIII. kerületben az én pártom miatt történt volna olyan mértékű elszegényedés, ha a pártom döntéseinek következtében annyian vesztették volna el a létbiztonságukat, mint az elmúlt négy évben, én sem lennék az Ön helyében. Ha közöm lenne ahhoz, hogy a kerületben több mint 1000 gyermek éhezik, vagy akár ahhoz, hogy 300 kisgyermeknek nem sikerült elsőre iskolát találni, én sem szívesen kerülnék olyan helyzetbe, hogy a vállalhatatlant kelljen védenem.

Higgye el, sajnos egy percre sem menti az Ön korábbi, a XVIII. kerületet megkárosító parlamenti szavazatait, az itt élők életét romboló döntéseit az, hogy a frakciófegyelemre hivatkozik. Ahogyan az sem, ha esetleg egy-egy döntést pironkodva, szemlesütve, szégyenkezve támogatott. Attól ugyanis, hogy Ön esetleg egyet nem értve nyomott IGEN gombot az államosításra, 40 új adónemre, 2000 milliárdnyi megszorításra, még nem lesz könnyebb azoknak, akik ezen döntések következményeit elszenvedték. Attól sem válnak meg nem történtté ezek a döntések, hogy Ön nem hajlandó vitázni róluk.

Tisztelt Képviselőjelölt Úr!

Az MSZP tisztességes és világos választ adott: amint számunkra is kiderült a vállalhatatlan tény, haladéktalanul léptünk. Szeretném emlékeztetni: Simon úr már nem tagja az MSZP-nek. Nagyon olcsó dolog lenne részemről, ha elkezdeném felsorolni a Fidesz-KDNP-hez köthető korrupciós vádakat, Várhegyi Attilára, Simicska Lajosra vagy épp a XVIII. kerületben is sikert sikerre halmozó felcsúti milliárdos polgármesterre, Mészáros Lőrincre hivatkoznék, hogy csak a legnagyobbakat, és másokat már ne is említsek. Ezeknek az uraknak az ügyeivel a Fidesz-KDNP nevében Önöknek is el kell számolniuk.

Ön négy évvel ezelőtt, 2010 májusában úgy fogalmazott: “nagyon fontosnak érzem, hogy ígéreteimet megtartsam, tevékenységemről pedig folyamatosan tájékoztassam választóimat, a választókerületünk lakosságát.”

Tehát, a félreértések elkerülése végett: a vitán való részvétellel Képviselő Úr nem nekem tartozik, hanem a kerület választópolgárainak. Ön a választók bizalmát szeretné kérni a következő ciklusra: ezért arra kérem, legyen Önben annyi méltóság és bátorság, hogy a kerület választói előtt érvel az Ön által képviselt politika mellett.

Őszintén remélem, Képviselő úr átgondolja a döntését, és 2014. március 12-én 18.00 órai kezdettel valódi vitára kerülhet sor közöttünk a Zila Kávéházban. Biztosíthatom, én mindenképpen ott leszek.

 

Budapest, 2014. március 7.

                

                            Üdvözlettel:

 

                                Kunhalmi Ágnes
                                 képviselőjelölt