mesterhazy.hu | Belföld, Gazdaság, Külföld | publicisztika
2014. február 02. 07:56

Változnak az idők

Mesterházy Attila blogja.


Három évvel ezelőtt egy washingtoni előadásomat Bob Dylan híres dalával kezdtem: Változnak az idők (The Times They Are A Changin’). Akkor is bíztam benne, hogy el tudom végezni a felvállalt feladatot. Most, hogy újra Washingtonban vagyok, ismét felidézhetem az akkori fordulatot, és elmondhatom, hogy a szerzőnek igaza van, aki ma vesztes, holnap győzhet, aki ma az élen áll, holnap utolsó lehet, mert az idők, azok tényleg változnak! Az a lényeg, hogy ki érti meg idők szavát, illetve kit sodornak el az útból a boldogabb életre vágyó tömegek.

2010-ben sokan elképzelhetetlennek tartották, hogy az MSZP még feláll, megrázza magát, megújul, és újra eséllyel száll versenybe a választók szavazatáért. Csekély négy hónappal ezelőtt a véleményvezérek már temették az ellenzéki összefogást és előre odaajándékozták volna az újabb négy évet Orbán Viktornak. De a politikában, ahogy Harold Wilson egykori brit kormányfő mondta ötven évvel ezelőtt, egyetlen hét is nagy idő. Nekünk van még kilenc hetünk, hogy az Összefogás kemény munkával mindenkihez eljuttassa az üzenetét: együtt sikerülni fog, Magyarország nyugdíjba küldi az elmúlt négy évben csúfosan leszerepelt kormányt, és tavasszal új reményekkel vág neki egy másik, nyugodtabb és eredményesebb korszaknak.

A változás minden területen érezhető lesz, így a külpolitikában is. Az Orbán-kormánynak ellenségekre volt szüksége. Magyarországnak azonban elsősorban barátok kellenek, hogy meg tudja valósítani céljait. Az MSZP lassan negyedszázada bizonyítja, hogy nem csak szót ért a világ sorsát döntően meghatározó országokkal, de biztosítani is tudja a magyar érdekek érvényesülését Európában, illetve a világban. Gondoljunk csak vissza a Horn Gyula által tető alá hozott NATO-tagságra vagy az Európai Unióhoz való 2004-es csatlakozásunkra!

Miközben a Fidesz politikusai odahaza egymást hergelve uszítanak az Egyesült Államok ellen, mi Washingtonban mindenkinek el fogjuk mondani, hogy Magyarország hamarosan visszatér a nyugodt, kiszámítható, őszinte, a közös értékeken és a partnerségen alapuló külpolitikához. Megszűnik a konzervatív, baloldali és liberális barátainkat egyaránt irritáló erőszakos, arrogáns hangnem. Ezt a józan, határozott, de békés, a konfliktusok helyett mindig a megoldást kereső tónus fogja felváltani. Azért, mert ez a magyarok érdeke. Ettől várható az indulatok csillapodása, a politikai kapcsolatok erősödése, a kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági projektek újraindítása, a valós nemzeti érdekeink eredményes képviselete. Ettől lennének Magyarországon új munkahelyek, ettől maradnának itthon a fiatalok, ettől kapnánk új esélyt, hogy térségünkben ne szerencsétlen önsorsrontókként vagy bajkeveröként nézzenek ránk, mint az elmúlt csaknem négy évben.

Az Európai Unió és a NATO tagjaként Magyarország kiemelten fontos érdeke az amerikai kormányzathoz fűződő viszony újraépítése. Talán feltűnt, hogy hiába fejezte ki nyilvánosan a miniszterelnök óhaját Martonyi János 2010 nyarán, Orbán Viktor azóta sem tudott hivatalos látogatást tenni az Egyesült Államokban. Rendben, most legalább volt ideje bepótolni korábbi lemaradását Moszkvában, de mintha megint átesett volna a ló túloldalára: képtelen megtalálni a magyar érdeknek megfelelő egyensúlyt. Ahhoz, hogy gyümölcsöző gazdasági kapcsolataink legyenek Oroszországgal vagy Kínával, egyáltalán nem kell eltávolodnunk legközelebbi szövetségeseinktől és barátainktól. Főleg, hogy nélkülük még az a csekély beruházás se lenne az országban, ami most még érkezik.

A magyarokat Amerikában nagyra tartják és szeretik. Erről sokszor volt alkalmam meggyőződni. Ideje felidézni, mivel értük ezt el: ésszel, szorgalommal, jó szándékkal, ha kellett, hősiességgel. Az idők változnak, de bizonyos dolgok állandók. Be fogjuk bizonyítani.