2011. március 07. 18:57

Volt idő, amikor a Fidesz még nem félt egyeztetni

A félelem nem illik a magyar Országgyűléshez. És aligha gondolhatunk mást: önök félnek. A félelem, ahogy a harag is rossz tanácsadó. Nem kell félniük attól, hogy saját politikai elvbarátaikon kívül másokkal is megegyezzenek a haza alapkérdéseiben. Nincs okuk félni, hisz a demokrata nem fél.

1995-ben került az Alkotmányba az a rendelkezés, amely így szól: "Az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges".

1995. március 30-án, amikor az Országgyűlés tárgyalta ezt az alkotmánymódosítást, a Fidesz országgyűlési képviselője, Trombitás Zoltán a következőket mondta: "...támogatjuk az előterjesztett javaslatot, mert az alkotmány előkészítésében a két kormányzópárt egyrészt abban gondolkodik, hogy az eddigi alkotmányos struktúrát nem kívánja fenekestül felforgatni, másrészt sikerült egy olyan megállapodást összehozni, amely számunkra megfelelő biztosítékot jelenthet arra, hogy Magyarországon egy konszenzus alapján létrejövő alkotmány szülessen."

Tehát volt idő, amikor önök még nem féltek egyeztetni, konszenzusra épülő alkotmányt megalkotni.

Az MSZP önök előtt fekvő alkotmánymódosítása kapcsán ugyanazt mondhatom, mint önök korábban: ha a két kormányzópárt nem akarná az eddigi alkotmányos struktúrát fenekestül felforgatni, másrészt biztosítékot adnának arra, hogy Magyarországon egy konszenzus alapján létrejövő új alkotmány szülessen, akkor az MSZP részt tudna venni az alkotmányozás folyamatában.

Ha Önök a kinyújtott kezet ellökik - és nem csak a miénket, hanem a demokratikus ellenzék pártjaiét, arra csak a félelem adhat magyarázatot.

Ha 1995-ben a FIDESZ még a konszenzuson alapuló alkotmányozás garanciáit ünnepelte, akkor mi az oka annak, hogy a Parlament fideszeses többségű bizottsága a most előterjesztett garanciatörvényünknek még a tárgysorozatba vételét sem támogatta?

Miért félnek attól, hogy az alkotmányt két egymást követő országgyűlésnek 2/3-os törvénnyel kelljen szentesítenie? Miért olyan sürgető, hogy néhány hét alatt megszülessék Magyarország új alaptörvénye?

Hiszen az Alkotmány mindenkié! Túl azon, hogy meghatározza az államberendezkedés alapjait, tartalmazza mindazokat az értékeket is, melyek kifejezik a nemzet egységét és összetartozását.

Miért nem tudják kivárni, hogy Magyarország vitákban és egyeztetések útján konszenzusra jusson és "kihordja" új alkotmányát?

Csak nem azért, mert a jelenlegi demokratikus Alkotmány akadályozza önöket céljaik elérésében?

A Magyar Köztársaságnak az 1989-1990-es alkotmányozási folyamat eredményeként az egyenlőség, az igazságosság és a szolidaritás értékein alapuló, a hatalommegosztás elvét követő, a "fékek és ellensúlyok" rendszerét biztosító és az alapvető jogokat védő demokratikus jogállami alkotmánya volt.

Kétségtelen, hogy a jelenleg hatályos alkotmány akadályt jelent a társadalmi pártbeszéd mellőzése előtt, az emberek vagyonának lenyúlása előtt, a hatályos alkotmány akadályozza, hogy a megszorításokat megújulásnak, az ellenzék lejáratását igazságtételnek nevezzék, illetve akadály az emberek életét szabályozni akaró új hatalmi politika számára.

A magas jövedelműeknek kedvező adórendszerhez, a büntetőadókhoz, az Alkotmánybíróság hatásköreinek csorbításához, a kormány mozgásterének bővítéséhez mindeddig a hatályos demokratikus jogállami alkotmány módosítását kellett megszavazniuk.

De még így is így is két esetben szembesültek azzal, hogy alkotmányellenes döntést hoztak, a 98 %-os különadó bevezetésével és a kormánytisztviselők indokolás nélküli elbocsátásával.

Az alkotmányozás felelőssége ugyan az Országgyűlést terheli, de egy új alaptörvény megalkotása csak valódi együttműködésen és társadalmi párbeszéden, konszenzuson alapulhat.

Az 53%-os választási eredményre épülő kétharmados parlamenti többség azt jelenti, hogy Önöknek csupán hatáskörük van, hogy új alkotmányt fogadjanak el, de nincs társadalmi felhatalmazásuk.

Adjanak garanciát, nekünk és a választóknak arra, hogy a Magyar Köztársaság új alaptörvénye csak a lehető legszélesebb társadalmi támogatással kerülhet elfogadásra.

Fogadják el törvényjavaslatunkat, vagy vállaljanak kötelezettséget arra, hogy az új alkotmányt annak hatálybalépése előtt a hatalmát közvetlenül gyakorló néppel erősíttetik meg. Csak közösen, a demokratikus ellenzék pártjaival együtt lehet érvényes, a haza dolgát hosszú távon elrendező, új alkotmányt létrehozni. Minden más kísérlet a hatalommal való visszaélés, csonka parlament által hozott csonka alkotmány lesz.

Fogadják el törvényjavaslatunkat, vagy vállaljanak kötelezettséget arra, hogy az új alkotmányt annak hatálybalépése előtt a hatalmát közvetlenül gyakorló néppel erősíttetik meg.