mszp.hu - 2011.03.02. 13:35
Természetesen az alkotmányozás kapcsán nem ezek a valódi kérdések. Ezek helyett más kérdéseket kell feltenni, már csak ezért is, mert a kérdések mögötti tényleges jogi tartalmat kevesen ismerik fel, és nincsenek tisztában azzal, hogy a kérdés támogatása vagy a nemleges válasz milyen következménnyel jár.
1. Az új alkotmány csak az állampolgári jogokat vagy a kötelezettségeket is deklarálja-e?
Az új alkotmányban rögzíteni kell a jogokat, és meg kell határozni azokat a garanciákat, amelyek az érvényesülésüket biztosítják. Lényegében az állampolgári jogok gyakorlásához nem az állampolgárok kötelezettségeit, hanem az állam kötelezettségeit kell kapcsolni. Lehet deklarálni az állampolgárok kötelezettségeit is, ahogy ezt a hatályos alkotmány is megteszi.
2. Korlátozza-e az új alkotmány az állam eladósodását?
Ez így tetszetős kérdés, de kevés. Nyilván senki nem válaszolna rá igennel, ha tudná, önmagában az igenlő válasz akár azt is jelentheti, hogy az államadósság csökkentése miatt különadót vethetnek ki rá, jövedelmét csökkenthetik, ellátásokat megvonhatnak tőle. Igen, szükségesek garanciák a költségvetés védelmében, és az államadósság olyan növekedésének megakadályozására, amely felelőtlen gazdálkodáson alapulhat.
Az állam felelőtlen eladósodását az alkotmányba foglalt követelmények mellett független ellenőrzéssel lehet megakadályozni. Az alkotmányban kell rögzíteni az ellenőrzés eszközeit és módszereit is.
3. Vegyen-e védelem alá olyan közös értékeket az új alaptörvény, mint a család, a munka, az otthon, a rend és az egészség?
A kérdés az is lehetne, hogy az új alaptörvény rögzítse-e a béke védelmét, a szeretet fontosságát. Közös értékeink a kérdésben foglaltaknál jóval szélesebb kört ölelnek fel.
Igen, a családokat például a hatályos alkotmányban foglaltakkal megegyezően védeni kell, az ő jogaikat rögzítenie kell az új alkotmánynak. Családként kell védenie az alkotmánynak minden olyan életközösséget, amelyben úgy élnek együtt az emberek, hogy magukat családnak tartják (mivel család a gyermekével egyedül élő szülő is). A kérdésben lévő megtévesztő megfogalmazás alapján születhet olyan adótörvény, amelyet a Fidesz-KDNP elfogadott, ami szerint család adókedvezményt az élettársként gyermeket nevelő párok nem tudnak érvényesíteni, mert az ilyen családot a kormánypártok nem kívánják alkotmányos védelemben részesíteni.
Az anyák és a gyermekek védelmét az alkotmányban kiemelten kell szerepeltetni. Az abortusz szigorítása megbontaná azt az egyensúlyt, amely jelenleg egyaránt biztosítja azt, hogy az anya az életkörülményei és helyzete felelős mérlegelése után dönthessen a gyermekvállalásról. Nem az abortusz szabályait kell megváltoztatni, hanem az anyákat és a gyermekeket a lehető legnagyobb mértékben segíteni kell.
A munkához való jog kimondása nem maradhat el egyetlen alkotmányból sem. A munkához és a közhivatal viseléséhez való jog mellett az alaptörvénynek biztosítania kell a sztrájkhoz, a munkával arányos bérhez és az érdekvédelemhez való jogot is.
Az otthon biztosítása és biztonsága mindenkinek az egyik legbensőbb ügye és legfontosabb célja. Az alkotmánynak kifejezetten rögzítenie kell, hogy a lakáshoz való jutást az államnak elő kell segítenie.
A rend megteremtése és védelme kiemelt érték lehet. Ugyanakkor az is igaz, hogy a rend fogalma nem mindenki számára ugyanazt jelenti. Nem a rendet mint értéket kell védenie az új alkotmánynak. Az államnak a rendet alkotmányos eszközökkel fenn kell tartania.
Ki ne akarná, hogy az egészség védelmét az új alkotmány kimondja? Ez nem elég. Nem puszta kinyilvánításra, hanem arra van szükség, hogy az alkotmány meghatározza azokat az intézményes eszközöket, garanciákat, amelyek biztosítják, hogy az egészség védelme megvalósulhasson.
4. Járjon-e szavazati jog a kiskorú gyermekek után?
A Fidesz-KDNP véleménye szerint nem is kell az alkotmányban szabályozni a választójogot.
Mit is jelent a kérdés valójában? Azt jelentené egy ilyen szabály, hogy nincs jogegyenlőség Magyarországon. Azt jelenti, hogy annak többet ér a szavazata, akinek gyermeke van, és kevesebbet ér az a magyar állampolgár, akinek nincs gyermeke.
A valódi kérdés, hogy az alkotmány csak az életvitelszerűen Magyarországon élő, Magyarországon állandó lakcímmel rendelkező magyar állampolgároknak biztosítsa-e azt a jogot, hogy az országgyűlési választásokon szavazhassanak és maguk is választhatók legyenek.
5. Engedje-e az új alkotmány a gyermeknevelés költségeinek megadóztatását vagy sem?
Hát persze, hogy ne engedje, bár nem világos, hogy mit tekint a kérdező a gyermeknevelés költségeinek.
Az adóztatásra vonatkozóan nem ez az egyetlen fontos kérdés. Alapvető lenne, hogy az alaptörvény kimondja: az állam a megélhetéshez szükséges létminimumnak megfelelő jövedelmet és vagyont nem terhelhet semmiféle adóval, közteherrel. A gyermeknevelés költségeit attól függetlenül se adóztassa az állam, hogy a gyermeket házasságban élő szülők nevelik, vagy sem.
6. Az új alaptörvény vállaljon-e kötelezettséget a jövő nemzedékek után?
A jövő nemzedékek védelmét az új alkotmánynak biztosítania kell. A kérdés az, hogy milyen kötelezettséget vállaljon ennek érdekében az állam? Az új alaptörvényben rögzíteni lehet azt, hogy mindenkinek kötelessége a természet védelme, az államnak kötelezettsége, hogy az ország természeti erőforrásait óvja, stb.
7. Az új alkotmány fejezze-e ki a határon túl élő magyarsággal való nemzeti összetartozás értékét?
Igen, az alkotmány eddig is kifejezte ezt az értéket. A kérdés valójában az, hogy a határon túl élő magyarok és a Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok számára minden jogot azonosan biztosítson-e az új alaptörvény. Kérdés tehát az, hogy minden jogot egyformán biztosítson-e az alkotmány azoknak a magyar állampolgároknak, akik Magyarországon, és azoknak, akik külföldön élnek. A magyar állampolgárok között az állampolgárság megszerzésének jogcíme (születés vagy honosítás) nem lehet különbséget tenni. Ez ugyanakkor annyit jelent biztosan, hogy minden magyar állampolgárnak joga van arra, hogy korlátozás nélkül hazatérhessen Magyarországra. Ezt a jogot senkitől nem lehet elvonni.
Azt nem jelenti, hogy a magyar állampolgárok jogait illetően ne lehetne más alkotmányos szempont szerint különbséget tenni. Ez ma is így van: választójoggal, a társadalombiztosítás keretében ellátásokkal, szociális ellátásokhoz való joggal, stb. csak a Magyarországon élő magyar állampolgárok rendelkeznek. Azt nem lehet megtenni, hogy az a magyar állampolgár kaphat munkanélküli ellátást, aki magyar állampolgárnak született, az pedig, akit honosítottak, nem részesülhet ilyen ellátásban.
A határon túl élő magyarság a világ bármely részén élő magyar állampolgárokat magában foglalja. Ha a külföldön élő magyar állampolgárok számára az itthon élőkkel azonos jogokat kell biztosítani, az minden állampolgári jogra kiterjed.
8. Az új alaptörvény védje-e a Kárpát-medence természeti sokféleségét?
Az új alkotmány hatálya nem terjed ki az egész Kárpát-medencére, ezzel együtt a kérdésre egyértelmű a helyeslő válasz. A természet védelme fontos kérdés, nem csupán a jelen, hanem a jövő nemzedékei számára is.
9. Az új alkotmány védje-e fokozottan a nemzeti vagyont?
A nemzeti vagyon védelmét biztosítani kell, de meg kell tartani a hatályos alkotmány rendelkezését, amely a tulajdon minden formáját egyenlően védelemben részesíti. Az állam gazdálkodjon jól az állami vagyonnal, az alkotmány pedig a magántulajdonnak is alkotmányos védelmet biztosítson.
10. Az új alaptörvény szerint kizárólag átlátható gazdasági hátterű társaságok számára legyen-e nyitva az állami forrásokhoz való hozzájutás?
Ha a kérdés valódi tartalma az, hogy az állami forrásokat csak nyilvánosan, pályázat útján lehessen a gazdálkodó szervezetek számára biztosítani, akkor az rendben van. Ugyanakkor ennek a követelménynek a teljesítéséhez nem feltétlenül kell az alkotmány kötelező ereje, hacsak a kérdező nem a Fidesz-KDNP gyakorlatát kívánja alkotmányos eszközökkel korlátozni. Az utóbbi hónapokban ugyanis egy sor kötelező pályázati eljárást töröltek el, az utóbbi években elfogadott olyan ellenőrző rendszereket tüntettek el, amelyek az átláthatóságot szolgálták.
11. A bíróságok számára legyen-e mód a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabására?
Tyúklopásnál? A büntetések rendszere egyébként alapvetően nem alkotmányossági, hanem büntetőpolitikai kérdés. Mivel a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés a személyes szabadságot végleg elveszi, ezért csak az alkotmány tartalmazhatna a kiemelkedően súlyos, erőszakos élet elleni bűncselekmények esetére ilyen előírást. Fontos kérdésről van szó, de emellett számos más fontos kérdés merül fel, ha jogaink korlátozásáról van szó.
Mindenekelőtt az a legfontosabb kérdés, hogy milyen okból engedje meg az alkotmány az alapvető jogaink korlátozását. Ki értene egyet egy olyan szabállyal, ami szerint mások erkölcseinek vagy jó hírnevének védelme érdekében bármelyik jogunkat korlátozhassák?
12. Az új alaptörvény szankcionálja-e a parlamenti bizottságok előtt való meg nem jelenést?
Érdekes felvetés ez akkor, amikor az alapvető jogok egy részének garanciáit a kormánypártok javaslatai szerint nem tartalmazná az alaptörvény, ezzel szemben azt rögzíteni kívánják, hogy miként köteles megjelenni valaki egy parlamenti bizottság előtt.
Ha az Országgyűlés az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően törvényt alkotna a saját működési rendjéről, akkor abban a törvényben a kötelezettséget elő lehetne írni. Ez nem az alkotmány ügye, csak a lényeges kérdésekre irányuló figyelem elterelésére szolgál a kérdés.
