MTI/mszp.hu - 2011.05.09. 14:35
A szocialista politikus az Európa-nap alkalmából tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy a lisszaboni szerződés a tagállami törvényhozások és az Európai Parlament szerepének megerősítésével, valamint az európai polgári kezdeményezés bevezetésével demokratikusabbá, az elnöki és a külügyi főképviselői tisztség létrehozásával hatékonyabbá tette az uniót, amely több mint 500 milliós népességével, az Egyesült Államok GDP-jét meghaladó gazdasági teljesítményével és a világkereskedelemben betöltött első helyével meghatározó a világban.
A volt uniós biztos szerint az integráció életképességét bizonyította, hogy az EU képes volt leküzdeni a válságot, és jelentős, életmentő támogatást nyújtani a nehéz helyzetbe került országoknak, Görögországnak, Magyarországnak, Írországnak és Portugáliának.
Az unió előtt álló feladatok egyike most a válság következményeinek felszámolása, az Európa 2020 stratégia végrehajtása, a másik pedig megakadályozni, hogy még egyszer hasonló válság söpörjön végig Európán - mondta, megjegyezve: ezt a célt szolgálja a gazdasági kormányzás, a gazdaságpolitikák összehangolása, a költségvetések egyeztetése, illetve a pénzpiacok szigorúbb szabályozása és felügyelete.
Kovács László kitért arra: hibának tartja, hogy a magyar kormány nem csatlakozott az uniós versenyképességi paktumhoz, noha az szavai szerint nem akadályozta volna az adóversenyt, csupán a társasági adóalap számítását egységesítette, ugyanakkor lehetőséget adott volna a magyar kis és közepes vállalkozások terheinek mérséklésére.
A szocialista politikus arról is beszélt, hogy az uniós tagsággal nőtt Magyarország érdekérvényesítő képessége, a tagság alapja azonban az előnyök és kötelezettségek összhangja, a közös értékrend betartása, amelynek számonkérését nem lehet felügyeletként vagy diktátumként értelmezni.
