Szöveg nagyítása

-A +A
2012. október 21. 12:02

Baloldal, gazdasági kitörés, 2014

Mesterházy Attila írása a héten.

Túlmegy minden határon, amit az Orbán-Matolcsy páros a költségvetéssel művel. A csütörtök reggeli rendkívüli kormányülést követően a nemzetgazdasági miniszter újabb megszorításokkal állt elő. A még el sem fogadott jövő évi büdzsén immár közel 800 milliárd forintnyi változást vezettek keresztül. Mégsem felezik meg a bankadót, duplájára emelik a sárgacsekk-adót, megadóztatják a közműveket, a cafeteriát.

Ezek az adóterhek most már nem csak leállítják, de végképp le is hűtik a gazdaság motorját. Az idei recessziót követően, ha így megy tovább, legjobb esetben stagnálás lesz jövőre. Közben növekszik az infláció. Vagyis, munkahelyek nem lesznek, az emberek még meglévő kevés pénze pedig elértéktelenedik. A miniszterelnök minderre azt veti oda: nem baj a bankok megadóztatása, hiszen eddig se hiteleznek. Elképesztő ez a nyegleség és ostobaság. Hiszen épp azért nem hiteleznek a magyar kis- és középvállalkozásoknak, mert az állam a bankokat túladóztatja. És ez nem azt jelenti, hogy nem kell bankadó, hanem azt, hogy a mainál mérsékeltebb kell, hogy a hitelezés újra indulhasson.

Ki hitte volna, hogy ez még fokozható? Orbán Viktort a néppárti uniós vezetők szembesítették azzal, hogy a költségvetés így sincs rendben. Mire Orbán, a "szabadságharcos" közölte, hogy az Unió mondjon egy összeget, ő azt meg fogja spórolni. A miniszterelnök tehát a mi kontónkra beígérte az újabb megszorítást. Csakhogy ez a költségvetés alapjaiban hibás. Minél inkább szétbombázzák újabb és újabb adókkal, annál rosszabb lesz. Sem Európa, sem a Valutaalap nem vár megszorítást. Növekedést akarnak látni, mert abból lesz igazi, tartós költségvetési bevétel. A növekedés az emberek érdeke is, mert anélkül nem lesz se munkahely, se anyagi gyarapodás, se létbiztonság. A kormány viszont a növekedés maradék esélyét cincálja szét.

Pontosan ezzel a rángatózással szemben mutattuk be a Baloldali Gazdasági Program című vitairatunkat, amely reményeink szerint megalapozza majd a 2014-es kormányprogram gazdasági fejezeteit.

Első lépésben a hitelesség gyors javítására lesz szükség. Újra kell éleszteni a jogbiztonságot. Ennek híján a közelünkbe se jönnek a befektetők. Helyre kell állítani az Alkotmánybíróság és a Költségvetési Tanács jogköreit. A legfontosabb döntések során a partnerség elvét fogjuk érvényesíteni, bevonva a döntések előkészítésébe az érdekelt gazdasági szereplőket, legyenek azok bankok vagy hazai kisvállalatok. A hitelesség javítása érdekében világos terveket kell kidolgozni. Már a következő ciklus elején meg kell rajzolni a 2018-ig tartó gazdasági pályát. Javasoljuk, hogy Magyarország mielőbb lépjen be az euró előszobáját jelentő ERM-2 rendszerbe. Hiszen az eurózónába történő belépésre való felkészülés megkezdése önmagában is javítja a hazánkról kialakult véleményeket és erősíti a bizalmat.

Ezt követően azonnal át kell alakítani a közteherviselés rendszerét. Újra progresszív személyi jövedelemadót vezetnénk be, 14-16, 24-26 és 29-32 százalékos kulcsokkal. Terveink szerint az alacsony keresetűek lényegesen jobban járnának, de a magas keresetűek helyzete még így is jobb lenne, mint a 2010-es kormányváltás előtt. A többkulcsos adózást pedig a tőkejövedelmekre is kiterjesztenénk.

Levegőhöz juttatnánk a hazai kis- és közepes vállalatokat. Csökkentenénk az EVA mértékét, segítenénk e cégek megerősödését, hogy alkalmasak legyenek a multikkal való együttműködésre, az új piacokra való belépésre. Jelentősen csökkentenénk az adminisztrációs terheket. Közben a különadókat és bankrendszert szorító prést is mérsékelnénk, hogy meginduljon a beruházás és a hitelezés, hogy a kkv-k végre pénzhez, továbblépési lehetőséghez jussanak. Megalapozottan remélhetjük ettől a növekedés beindulását. Ide tartozik, hogy ameddig csak lehet, vagyis 2015-ig minél nagyobb mértékben hívnánk le és minél hasznosabban használnánk fel a jelenlegi európai költségvetési ciklusra rendelt kohéziós pénzeket. Akár "pénztározókba" is terelnénk ezt a forrást, majd innen komplex fejlesztési programokba irányítanánk át.

Döntő fontosságú a foglalkoztatás támogatása, vele párhuzamosan a regionális különbségek csökkentése. A munkaerőpiaccal össze kell kapcsolni az oktatási, a szociális és a lakásrendszert is, hogy minél könnyebb legyen a belépés a foglalkoztatásba. A felnőttképzés erőteljes fejlesztésével fokoznánk a foglalkoztatásban maradás esélyét. Az idősgondozás és a nappali gyermekfelügyelet eddiginél jobb módszerei önmagukban is munkahelyet teremtenek, ugyanakkor a terhek átvállalása szintén megkönnyíti a belépést  munkapiacra az eddig otthon maradó családtagok, elsősorban a nők számára. Új foglalkoztatási szektort nyitnánk a zöldgazdaságban az alacsony képzettségűek számára is. Ez egyúttal a hátrányos helyzetű térségek számára is új távlatokat nyit. E térségeket ezen felül adókedvezményekkel és tág értelemben vett infrastruktúra-fejlesztéssel támogatnánk.

Kiemelt fontosságot tulajdonítunk a turizmusnak, a logisztikának, a zöldgazdaságnak, benne a zöldenergia-termelésnek, gyógyszeriparnak, autóiparnak, egészségiparnak, valamint az agráriumnak. Ezek az ágazatok lehetnek a tartós növekedés motorjai, egyúttal a fő foglalkoztatók. Szükség lesz továbbra is közmunkára, de a kiszolgáltatottság megszüntetésével és hasznos tevékenységek végzésével. A legfontosabb pedig, hogy meggátoljuk a közmunkások újratermelését: azt szeretnénk, hogy az idő előrehaladtával minél többen találhassák meg a helyüket a nyílt munkapiacon.

Szándékaink komolyak. Készek vagyunk az együttműködésre minden társadalmi, gazdasági szereplővel. Közös gondolkodásra, majd aztán közös cselekvésre hívunk mindenkit. Kiutat kell találnunk abból az ingoványból, ahova az Orbán-kormány vezette az országot. 2014-ben erről is döntenünk kell.