Jelenlegi hely

Franciaország végre kisebbségbarát környezetet teremt?

"Francois Hollande, újonnan megválasztott francia köztársasági elnök, országa régóta esedékes nemzetközi jogi kötelességét teljesíthetné, ha a francia parlament végre ratifikálná az Európa Tanács Regionális, vagy Kisebbségi Nyelvek Kartáját. Nagy előrelépés lenne, ha Hollande elnöksége alatt elismerést nyerne a franciaországi hagyományos kisebbségek különleges jogállása, ha Franciaország legalább részben szakítana a kisebbségi identitást tagadó jakobinus doktrínával. Ez nem csak Franciaország számára, de az európai kisebbségvédelmi törekvések szempontjából is jelentős fejlődés lenne" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba a Nemzeti Kisebbségügyi Frakcióközi Munkacsoport (Integroup) elnöke, a testület mai ülésén. Az Intergroup fogadta a franciaországi nemzeti kisebbségi szervezetek küldötteit, akik a választási kampányban három kisebbségi jogi követeléssel fordultak a francia elnökjelöltek felé.

Az elnökválasztáson győztes szocialista Francois Hollande a kisebbségi képviselők szerint nyitott volt az általuk megfogalmazott igényekre. A francia kisebbségek a jobboldali Nicolas Sarkozy elnöksége idején történt adminisztratív központosítás visszafordítását, az Európa Tanács Regionális, vagy Kisebbségi Nyelvek Kartájának ratifikációját, és a regionális nyelvek helyi hivatalos nyelvként való elismerését kérték Francois Hollande-tól. Követelésük alátámasztására március végén több tízezres tüntetéseket szerveztek Franciaország számos pontján.

"Franciaország nemzetközi téren harcol a nyelvi sokszínűségért, a visszaszoruló francia nyelv pozíciójáért. Jelenleg a franciáknak nincs erkölcsi és politikai alapja ehhez, mert országukban durván elnyomják a kisebbségi, regionális nyelveket, a bretont, az elzászit, a katalánt, a baszkot, az okszitánt és a többieket. Franciaországban semmibe veszik a nyelvi sokszínűséget" - fogalmazott a szocialista képviselő.

"Tabajdi Csaba emlékeztetett rá, hogy a helyi- és regionális identitások megerősítése lehetséges választ adhat a globalizáció kihívására. Az Európai Unió keretein belül a nemzetállamok továbbra is fontos gazdasági, kulturális és ideológiai egységet képeznek, de bizonyos, hogy a jövőben nagyobb szerepe lesz a regionális identitásnak is. " A többség nemzeti identitását a kisebbségre erőltető nacionalizmus, és a többségi identitás létét elhanyagoló multikulturalizmus egyaránt megbukott. Olyan nemzetállami kereteket kell kialakítani, amelyek képesek befogadni a kettős-, vagy többes identitással bíró hagyományos és bevándorló kisebbségeket. " - fogalmazott Tabajdi.

SZÖVEG NAGYÍTÁSA

-A +A

MEGOSZTÁS