Jelenlegi hely

Nem jog, hanem kegy?

A szégyenteljes új egyházi törvény által előírt eljárási rend a mai napon életképtelennek bizonyult, de holtában is felmérhetetlen károkat okoz. A maga meztelen valóságában mutatja meg a törvény mögötti politikai szándékot: azt, hogy a kétharmados kormánytöbbség politikusai dönthessék el, melyik vallási közösség maradhat meg egyházként, és melyik nem. 

Az emberi jogi bizottság a mai napon tárgyalta meg, mely egyházakkal bővülhet ki a törvényben eredetileg szereplő 14-es lista. A kormánypártok most újabb 13 egyházat ítélnének méltónak a megmaradásra. A bizottsági elnök saját bevallása szerint legalább ugyanennyi jelenlegi egyház felelne még meg ezen felül az új törvény követelményeinek, ők mégis kihullottak a politikai rostán. Közöttük pl. a karitatív és oktatási intézményeiről híres Magyar Evangéliumi Testvérközösség, amelynek Iványi Gábor az elnöke. Talán éppen ez a baj. A bizottsági ülésen többszöri kérdésre sem kaptunk arra választ, mi is az oka a kiselejtezésnek. Az ülés után végül a bizottság elnöke szó szerint azt mondta, az egyházzá minősítés nem jog, hanem kegy. A Magyar Evangéliumi Testvérközösséggel pedig egyrészt az a bajuk, hogy szerintük nincs elég társadalmi súlyuk, másrészt azt javasolják nekik, hogy egyezkedjenek a metodista egyházzal, amelyhez képest már 1981-től önálló egyházként léteznek, és akik – szerencsére – szerepelnek a listán. Végül elhangzott a feltehetőleg valóságos ok: Iványi Gábor döntse el, hogy politikus vagy lelkész, mert lám, milyen keményen kritizálja az Alaptörvényt, és milyen nyilatkozatot ad pl. a Financial Times-nek.

 
A törvényben előírt eljárási rend szerint egyébként a Magyar Tudományos Akadémia véleménye alapján kellett volna dönteni az egyes vallási közösségekről. Az MTA elnöke levelében – helyesen – elhárította a méltatlan szerepet. Mint írta, a törvényben szereplő szempontok vizsgálata „nem tudományos kérdés,... ezen feltételek meglétét nem vizsgáltam … nem az MTA köztestületi közfeladatai körébe tartozó igazgatási cselekmény”. A hitvallások mibenléte „a törvény fogalmi rendszerének keretein belül tudományos megalapozottsággal hitelesen nem ítélhető meg.”
 
Az MTA tehát nem kíván bűnrészes lenni. A kormányoldal talán nem is bánja: így politikai érdekei alapján önkényesen dönthet az egyházak létéről vagy nemlétéről. Hiszen, mint megtudtuk, az egyházként való működés „nem jog, hanem kegy”. A Fidesz-kormány kegye. Az MSZP ennek a szégyenteljes procedúrának nem akar a részese lenni, ezért az ilyen módon előkészített szavazásban a többi ellenzéki párthoz hasonlóan nem vett részt.
 
Lendvai Ildikó
az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság tagja
az MSZP országgyűlési képviselője