mszp.hu - 2012.04.04. 14:43
„Könnyen kiönthetjük a fürdővízzel a gyereket is, ha túl szigorúan és rugalmatlanul alkalmazzuk az EU az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló rendeletét” – utalt Herczog Edit arra, hogy a helytelen címkézés akár épp a nem kívánt, környezetet károsító irányba befolyásolhatja a fogyasztói döntéseket. A képviselő szerint ugyanis, ha a gyártók által évtizedek munkájával kifejlesztett, koncentrált, tablettás mosó- és mosogatószereket a veszélyes anyagot jelző „halálfejes” megjelöléssel látják el, az könnyen a hagyományos, dobozos, por alakú mosószerek felé mozdíthatja el a piacot.
Márpedig a hagyományos mosószerek, különösen az alacsonyabb árkategóriájú termékek gyakran tartalmaznak konyhasót és egyéb töltőanyagot. Mint arra Herczog Edit két évvel ezelőtt figyelmeztetett, a címkézési rendelet nem írja elő a hatóanyagnak nem minősülő ballasztanyagok megjelölését, így korabeli felmérések szerint nem ritka, hogy egyes termékek esetében, akár 40-50%-ban közönséges sót kapnak a háziasszonyok.
„Jól látható, hogy a tablettás szerek nemcsak a cipeléstől kímélik meg a háziasszonyokat, de – éppen koncentrált jellegük miatt – a környezetet is óvják“ – érvel Herczog. Éppen ezért azt tudakolja a képviselő a Bizottságtól, hogy kellőképpen elkötelezett-e a tisztítószerek területén zajló, környezetkímélő innováció irányába a testület, továbbá ebben az irányban is kellőképpen felmérték-e a címkézési rendelet környezeti, fogyasztóvédelmi hatásait?
