Baja Ferenc

elnök (Szocialista Platform)

elnök (Internet- és Infokommunikációs Tagozat)

választmányi delegált, (Innovációs és Informatikai Tagozat) (Választmányi delegáltak)

tag (Gazdasági kabinet)

országgyűlési képviselő

Gazdasági és informatikai bizottság tagja

Életrajz

1955. július 4-én született Kecskeméten. Édesapja a második világháború előtt cukrászból lett banktisztviselő, konzervgyár-vezető és feltaláló. 1945 után koncepciós perben lehetetlenné tették; ezután Kecskemét környékén favágóként, később erdészként, majd erdőrendezőségi főfelügyelőként dolgozott. Édesanyja, Szeverényi Irma tanítónő volt. Testvére, Zsuzsa tejüzemi laborvezető. 1981 óta nős. Felesége, Szilágyi Szilvia népművelő és történelem-filozófia szakos középiskolai tanár. Gyermekük, Márk tanuló.

 

Iskolai tanulmányait Kecskeméten és Szegeden végezte, majd 1974-ben pécsett, Zipernowsky Károly Erősáramú Ipari Szakközépiskolában érettségizett. A katonai szolgálat után egy évig a szegedi tanárképzőre járt, majd a debreceni egyetemen folytatta tanulmányait. 1982-ben szerzett népművelői oklevelet. Alig volt tizenöt éves, amikor édesapja meghalt, ezért a tanulás mellett mindvégig dolgoznia kellett: újságkihordó, pincemunkás és tejüzemi kocsikísérő is volt. 1977 és 1982 között a Hajdú-Bihar Megyei Moziüzemi Vállalatnál dolgozott. Eközben kiállításokat rendezett, iskolaújságot és -rádiót szerkesztett. Bódy Gáborral közösen vezette az egyetemi filmklubot, Bari Károllyal színházi előadásokat szervezett.

 

Diploma után a Moziüzemi Vállalat alkalmazottjaként rövid ideig egy kísérleti mozit vezetett. Fél évig tanított Nyíregyházán, a főiskola népművelés tanszékén ? eközben filmesztétikából, filmtipológiából egyetemi doktori címet szerzett. 1983-tól a városi tanács művelődési osztályának munkatársa, majd osztályvezető-helyettese. 1987-ben a kultúrát felügyelő, 1988-tól általános tanácselnökhelyettes lett. 1990-től képviselővé választásáig a nyíregyházi Városi Galéria igazgatójaként dolgozott.

 

Több filmelméleti és esztétikai cikke, tanulmánya jelent meg. A Népművelők Országos Egyesületének és a Kultúraközvetítők Kamarájának tagja. A Sóstói Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikai Alkotótelep alapítója, a telep tanácsának elnöke (1985). Miniszteri kinevezéséig a Magyar Mozgókép Alapítvány kurátora volt. Munkáját 1989-ben Szocialista Kultúráért kitüntetéssel ismerték el.

 

A közigazgatásban töltött évek alatt kezdett politizálni. 1988-ban tanácstaggá választották. Úgy gondolta, hogy az ország jövőjét az MSZMP belső változásai, folyamatai határozzák meg, ezért 1988-ban belépett a pártba. A kezdetektől részt vett a reformkörök munkájában: ő volt az országos reformköri tanács egyik vezetője.

 

Az MSZP nyíregyházi és Szabolcs-Szatmár megyei szervezetének alapítója és szervezője. 1990-től 1996-ig az Országos Elnökség tagja, önkormányzati ügyvivő. Az elnökségben a vidéki szervezetek képviselőjeként fő feladata az MSZP önkormányzati képviselőinek, polgármestereinek felkészítése, a vidékfejlesztési koncepció kidolgozása volt. A Baloldali Önkormányzati Közösség elnöke. 1992-től 1996-ig a párt alelnöke, majd 1998 szeptemberéig az országos választmány elnöke. Ezután az Országos Elnökség "Hálóza" pártépítési munkacsoportját vezette, és 1999-ben az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnökévé választották. E tisztségeiről lemondott, amikor az Országos Elnökség 2000 végén pártigazgatóvá nevezte ki.

 

Az 1990-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2. választókerületében és a listáról sem jutott mandátumhoz, bár az MSZP tíz legjobb egyéni eredményének egyikét érte el. Az önkormányzati választáson nyíregyházi listavezetőként jutott a képviselő-testületbe, ahol a szocialista frakció vezetője és ? pártalelnökké választásáig ? a humán bizottság tagja volt. 1994-ben korábbi választókerületében a második fordulóban 55,22 %-kal egyéni országgyűlési mandátumot szerzett.

 

A Horn-kormányban környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter lett (1994-1998). Ez alatt alkotta meg a törvényhozás a környezetvédelmi törvényt (1995), a környezetvédelmi termékdíj-törvényt (1995), a területfejlesztési és területrendezési törvényt (1996), az épített környezet és a műemlékek védelmét szabályozó törvényeket (1997), valamint a természetvédelemről szóló törvényt (1997). 1998-ban megyei listavezetőként jutott a parlamentbe. 1998 óta az országgyűlés Környezetvédelmi ill. Területfejlesztési bizottságainak tagja.

 

2002-ben a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei listáról jutott az országgyűlésbe, és a kormányalakítás után a Miniszterelnöki Hivatal informatikai államtitkára lett. Ebbéli minőségében ő tervezte, szervezte és koordinálta egyebek között az e-kormányzat rendszerének kiépítését és az EU-csatlakozásról döntő népszavazás kormányzati kampányát.

 

 

Elérhetőségek

Levelezési cím: 1066 Budapest Jókai utca 6.

Telefonszám: 06 1/ 459 71 67

Email cím: ferenc.baja@mszp.hu

Portréoldal: http://mszp.hu/tagok/baja-ferenc