szeged.hu | Belföld | augusztus 20 Európa Szeged ünnep
2017. augusztus 20. 15:07

Botka László: „Vissza kell térnünk Európához!”

Vissza kell térnünk Európához, vissza kell térnünk Szent István intelmeihez. Akkor tudunk boldog, összetartó nemzete lenni a Kárpát-medencének, ha nagyobb felelősséget vállalunk egymásért határon innen és túl is – mondta Botka László polgármester Szent István szobránál tartott ünnepi beszédében.

A hagyományokhoz híven az idén is a Széchenyi téren rendezte meg vasárnap délelőtt a szegedi önkormányzat a város központi ünnepségét. Az államalapítás ünnepén délelőtt fél 11-től a városháza előtt térzenét adott a Fricsay Ferenc Városi Koncertfúvószenekar, majd bemutatót tartott a Pavane Táncegyüttes. Délelőtt háromnegyed 11-kor ünnepélyesen felvonták a városháza előtti országzászlót. Ezt követően pedig az ünneplők átvonultak Szent István és Gizella Széchenyi téri szobrához, ahol 11 órakor kezdődött a díszünnepség. Az idei ünnep szónoka Botka László polgármester volt.

Tegyük jobbá és méltóbbá Magyarországot Szent István örökségéhez!

– Augusztus 20-a talán minden más hivatalos ünnepünknél alkalmasabb az elmélyülésre. Arra, hogy szembenézzünk az ezeréves magyar állam múltjával, és számot vessünk azzal, milyen évek, évtizedek, évszázadok állnak, állhatnak előttünk.
Erre részben a többi nemzeti ünnepünk is alkalmat kínál. Március 15-én azokra a hőseinkre emlékezünk, akik egyszer s mindenkorra új irányt szabtak a magyar történelemnek. Végül elbuktak, de bukásukból az elnyomás évei után egy új magyar egység született, és a kiegyezéssel lehetővé vált a nemzet anyagi és szellemi felemelkedése. Emlékük fénylő csillag a magyarság egén, sorsukból, áldozatvállalásukból ma is erőt meríthetünk. Október 23-a a diktatúra és az idegen, elnyomó hatalom elleni felkelés diadalmenete volt, amely véres megtorláshoz, a demokrácia elbukásához, nagyjaink meghurcolásához, kivégzéséhez, százezrek emigrációjához vezetett – és mégis sarokpontja lett a demokrácia újjáéledésének, a rendszerváltásnak, az elnyomó rezsim összeomlásának.

Ha ezekre az ünnepekre emlékezünk, a nemzet legfényesebb és leggyászosabb pillanatai peregnek le a szemünk előtt. Augusztus 20-án azonban első királyunk tetteit tesszük mérlegre, amelyek kiállták az idő próbáját. Az 1083-ban, halála után kevesebb, mint fél századdal szentté avatott király állama, megtépázták a történelem viharai ugyan, ma is áll.

Minden más ünnepnél jobban kínálja magát, hogy augusztus 20-án ne csak a múltra, de nemzetünk jelenére, fennmaradására is összpontosítsunk. Nem véletlen, hogy ezt az ünnepet sokan, sokféle célra akarták már felhasználni, s bár a szovjeturalom alatt mindent elkövettek, hogy megfosszák igazi tartalmától, ebben sem jártak sikerrel.
Mert augusztus 20-a eddig is és mindenkor a magyarság és a magyar államiság ünnepe, vallástól, világnézettől, többségi vagy kisebbségi hovatartozástól függetlenül. A legjobb alkalom arra, hogy hitet tegyünk, mit köszönhetünk neki és mit várunk el a hazánktól. Nem véletlen és egyáltalán nem idegen tehát augusztus 20. szellemiségétől, hogy ha kell, tiltakozással fejezzük ki elégedetlenségünket azokkal szemben, akik nem jó irányba kormányozzák nemzetünk hajóját.

Ezekben az órákban is több tüntetés zajlik országszerte a sajtó, a véleménynyilvánítás szabadságáért, a civilekért. Mindenkinek szíve joga, hogy részt vesz, vagy nem vesz részt rajtuk, egyetért vagy nem ért egyet céljaikkal. Egyet azonban nem tagadhatunk: augusztus 20-án mindnyájan, ünneplők és tiltakozók is azért gyűlnek, azért gyűltünk össze, hogy közös történelmünk legnagyobb alkotását, Magyarországot jobbá és méltóvá tegyük Szent István örökségéhez.

Hét év alatt 300 milliárd forintot kaptunk Európától

– Nekünk, szegedieknek, van okunk az örömre a magyarság egyik legszebb ünnepén. És 2017. augusztus 20-án bizton állíthatom, az egész nemzet büszke lehet ránk, mert városunk sok tekintetben az ország előtt jár. Példamutató munkát végeztünk annak érdekében, hogy a magyar nemzetet sikeresebbé és erősebbé tegyük.

Elég csak a három hónapja átadott szegedi lézerközpontra gondolni, amelyre Európa-szerte elismeréssel és irigykedve tekintenek. Ez a beruházás évtizedekre helyet biztosít nekünk a világ tudományos elitjében, és tovább öregbíti a Szegedi Tudományegyetem és így a magyar oktatás hírnevét is. Ezt az egyedülálló eredményt annak köszönhetjük, hogy mi, szegediek sosem adjuk fel. Nem adjuk fel akkor sem, ha mások megpróbálják elszabotálni sikereinket.

Kevés kitartóbb és dolgosabb ember lakja Magyarországot, mint városunkat, és erről hivatalos papírunk is van. Szegeden mindenkinek jut tisztességes megélhetést nyújtó munka, aki dolgozni akar. Az elmúlt években több mint két és fél ezer munkahelyet hoztunk létre a technológiai és szolgáltató szektorban. 2,8 százalékos munkanélküliségi mutatónkkal pedig jobb teljesítményt nyújtunk, mint a 4 százalékos Kecskemét, vagy az 6 százalékos Debrecen, de messze jobb a mutatónk az országos átlagnál is.

Szeged büszke lehet arra is, hogy nálunk több uniós forrást csak Budapestnek sikerült elnyernie az előző uniós ciklusban. És mi a pénzt az utolsó fillérig arra költjük el, amire szánták. Az előző uniós költségvetési ciklusban összesen 1 milliárd eurót, 300 milliárd forintot kaptunk Európától a helyi vállalkozások és a város fejlesztésére. Megdolgoztunk minden forintért, és arra költöttük a pénzt, hogy Szeged élhetőbb, boldogabb város legyen.

A szegedi példa bizonyítékul szolgál az egész ország számára

– Jut pénz az iskolák, az óvodák, a bölcsődék és az egészségügy fejlesztésére is. Idén 26 gyermekintézményben és 3 rendelőintézetben indult teljes körű felújítás. Ügyelünk rá, hogy a lakóink egészségesek legyenek, és minőségi oktatásban részesüljenek. Mi, itt Csongrád megye székhelyén abban hiszünk, minden magyar ember megérdemli, hogy tisztességes orvosi ellátásban és a színvonalas oktatásban részesüljön.

Szeged teljesítménye azonban nem csak emiatt egyedülálló. Városunk lakói kiállnak egymásért, és szolidárisak azokkal is, akiknek rosszabbak a lehetőségeik. Magyarnak lenni azt is jelenti, hogy felelősséget vállalunk egymásért és honfitársainkért.

Szeged fordítja a legtöbbet az országban a rászorulókra. A város tavaly 400 millió forintot szánt, idén már fél milliárdot forintot költ a rászorulókra úgy, hogy polgárainknak nem kell külön terhet viselniük emiatt. A város cégeit gazdaságossá tettük és a nyereséget a fejlesztések mellett a nélkülözőkre fordítottuk. 204 önkormányzati lakást újítottunk fel és adtunk át új bérlőnek 2016-ban – ez egyedülálló az egész országban. Idén pedig további félmilliárd forintért újítunk fel önkormányzati tulajdonú lakásokat, melyeket szociálisan rászorulók részére adunk bérbe. Senkit nem hagyunk magára, Szegeden minden polgártársunkért felelősséget vállalunk.

A szegedi példa bizonyítékul szolgál az egész ország számára, hogy békés együttműködésben, kitartó munkával komoly sikereket lehet elérni. És megígérem Önöknek, hogy meg fogom védeni az eredményeinket. Nem hagyom, hogy bárki elvitassa teljesítményünket! Nem hagyom, hogy hazug támadásokkal megkérdőjelezzék azt, amit közösen értünk el!

„A szegedi példát ajánlom mintául szerte az országban”

– Nincs okunk szégyenkezésre, büszke tagjai vagyunk a magyar nemzetnek, és rászolgáltunk arra, hogy önfeledten ünnepeljük a magyar állam megalapítását.
De szegediként és magyar emberként nem elégedhetünk meg azzal, hogy saját otthonunkban, a város falain belül rendet látunk. Szívem mélyéig szegedi vagyok, és az is maradok. De nem hagyhatom, nem tűrhetem azt, hogy miközben nekünk itt a lehetőségekhez mérten jó életünk van, a városunk szépen gyarapszik, közben az ország nagyobbik fele egyértelmű vesztese lett az elmúlt éveknek.

Ha a város határaitól kicsit távolabb tekintek, be kell valljam Önöknek, képtelen vagyok jó képet vágni ahhoz, amit látok. És sajnos nem kell messzire néznünk. Miközben nálunk világraszóló beruházások zajlanak és eurómilliárdos fejlesztések történtek az elmúlt esztendőkben, Csongrád megye a dél-alföldi régió részeként az Európai Unió legszegényebb régiói közé süllyedt. Épp úgy, ahogy Magyarország hét fejlesztési régiójából további három.

Magyarország olyan ország lett az elmúlt években, ahol a többség sora rosszabbra fordult. Az emberek joggal éreznek dühöt és elégedetlenséget, ha az ország állapotára gondolnak. Mert az ország vezetői nem tesznek semmit azért, hogy a helyzet megváltozzon.

Az elmúlt hónapokban útnak indultam, hogy a szegedi példát ajánljam mintául szerte az országban. Olyan átfogó programot dolgoztam ki, amelynek központi eleme a szegénység, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése és az ordító igazságtalanságok megszüntetése. Bármerre jártam, mindenhol lesújtó történetekkel találkoztam. Szülőkkel, akik egy hétre se tudták elvinni gyereküket táborozni vagy nyaralni. Dolgozó emberekkel találkoztam, akik képtelen kifizetni számláikat és váratlan kiadásaikat.

Tanárokkal beszéltem, akik omladozó iskolákban dolgoznak a minisztérium fogságában, éhbérért. Orvosokkal és ápolókkal, akik a sok túlóra miatt már alig látnak, miközben a betegek hálapénzére vannak utalva, hogy valahogy fenn tudják tartani otthonukat és családjukat. Mindegyik itthon praktizáló orvosra, ápolóra jut kettő, aki már elhagyta az országot vagy rövidesen külföldre távozik.

Idős embereket láttam, akik egy egész élet munkája után az öregségi nyugdíjminimumot, alig 28 ezer 500 forintot kapnak nyugdíjként, és gyerekeket, akik egy hete nem ettek meleg ételt, mert a szüleiknek nem tellett rá.

Felelős vezetőként, tudásom, tapasztalataim birtokában nem tehetek úgy, mintha nem látnám azt, ami az országban történik.

Szeretném, ha az egész ország tanulna abból, amit mi itt Szegeden közösen elértünk. Szeretném, ha az egész ország úgy tudna ünnepelni augusztus 20-án, ahogy mi tudunk itt, Szegeden.

Hálás vagyok érte és köszönöm, hogy támogatnak és megértik döntésemet. Köszönöm azt a rengeteg munkát, amit városunkba fektetnek. Köszönöm, hogy jó példával járnak elől az egész ország és az egész nemzet számára!

A magyar emberek többsége szerint Szent István álma beteljesületlen maradt

Szent István célja az volt, hogy egy olyan államot hozzon létre, ahol származásuktól, hitüktől függetlenül az emberek egy politikai-szellemi közösségben élnek, még ha ez komoly áldozatokkal is jár. Az volt a célja, hogy hazánk büszke és egyenrangú tagja legyen az európai államoknak.

Ma, augusztus 20-án a magyar emberek többsége joggal érezheti azt, hogy Szent István álma beteljesületlen maradt. Hazánk egyre távolabb kerül Európától. Ez nem csak a házfalakról, utak mellől üvöltő kormányzati propagandából érződik, hanem a reménytelen, kiürülő zsákfalvak, a gettósodó külvárosok lakóinak tekintetéből.

Ezért én azt mondom, vissza kell térnünk Európához, vissza kell térnünk Szent István intelmeihez. Akkor tudunk boldog, összetartó nemzete lenni a Kárpát-medencének, ha nagyobb felelősséget vállalunk egymásért határon innen és túl is. Ha államunk minden polgárát, nemzeti és etnikai kisebbségeit is ugyanolyan jogokban, lehetőségekben részesítjük, amelyeket magunknak és a határon túli magyaroknak megkövetelünk. A hazafiság számomra azt jelenti, hogy a következő nemzedéknek is megóvjuk történelmi, kulturális örökségünket, szétszakadó társadalmunkat pedig ismét egybeforrasztjuk.

Szent István művére emlékezve és augusztus 20-a tradícióihoz hűen minden erőmmel képviselni fogom ezt az elvet, szegediként, magyar hazafiként és európai polgárként. Itt és most erre hívom fel Önöket és minden honfitársamat is. Őrizzük meg Magyarországot!

Őrizzük meg Európát! Tegyük méltóvá nemzetünket mindazokhoz, akik itt szabadon éltek, haltak és szolgaföldben nem nyughattak! – fejezte be ünnepi beszédét Botka László.

Ezt követően Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke megáldotta az újkenyeret.

Kapcsolódó párttagok