Hatalmas a szegénység, de lehet ellene tenni

Magyarországon négy családból három nem tudja fedezni váratlan kiadásait, nem tudná kifizetni egy temetés költségét, egy kazáncserét vagy akár egy tetőfelújítást – mondta Korózs Lajos országgyűlési képviselő azon a sajtótájékoztatón, amit a szegénységellenes küzdelem világnapja alkalmából tartott.

Az Akadémia közvéleménykutatása szerint a megkérdezettek több mint harmada szegénységben, 21 százaléka pedig súlyos szegénységben él – jelezte a politikus, aki nehezményezte, hogy erről sem a kormány, sem a statisztikai hivatal nem vesz tudomást. Mint mondta, a Központi Statisztikai Hivatalt ez már tavaly sem érdekelte, mivel azt mondták, nincs pénzük ilyen irányú felmérésekre, idén pedig bejelentették, hogy jövőre már létminimum-kutatások sem lesznek. Idézte Lázár Jánost, aki néhány héttel ezelőtt azt mondta, nincs szükség arra, hogy nyilvántartsuk a szegények számát.

Vannak olyan civil műhelyek, amelyek komolyan veszik ezt a társadalmi kihívást, például a Magyar Tudományos Akadémia és a TÁRKI – jelentette ki Korózs Lajos. Az általuk készített felmérés adataira hivatkozva elmondta, hogy a háztartások háromnegyedének jelentős nehézséget okoz a szokásos kiadások fedezése, a községekben élők 90 százalékának pedig egy váratlan kiadás finanszírozása. A KSH által még publikált adatokból viszont azt meg tudta állapítani a képviselő, hogy a Bodrogközben az egy főre jutó éves nettó jövedelem elképesztően kevés, mindössze 394 ezer forint, vagyis ott egy embernek egy hónapban 32 ezer forint jut. Korózs Lajos hozzátette, a Bodrogköz egyáltalán nem egyedülálló ebből a szempontból.

A képviselő hangsúlyozta, hogy Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön és A Dél-Alföldön mindenki szegénynek minősül valamilyen mutató alapján. Ők elsősorban az alacsony iskolai végzettségűek: a diplomásokkal szemben hatszor nagyobb a valószínűsége annak, hogy szegények, és tízszer valószínűbb, hogy súlyosan szegények.

Az egyik legégetőbb problémaként a lakhatást nevezte meg, hozzátéve, hogy a kormány a közelmúltban megszüntette a lakásfenntartási támogatást és az adósságkezelési szolgáltatást. Mint mondta, kormányzati szintről odalökték a feladatot a települési önkormányzatoknak, amelyek nem tudnak vele mit kezdeni.

A dolgozói szegénységről elmondta, hogy a magyar munkavállalók jövedelme a legfejlettebb országok között hátulról a harmadik, csupán Chilét és Mexikót előzzük meg. Kiemelte, hogy eközben az idősek szegénysége is évről évre növekszik.

Korózs Lajos megismételte az MSZP követeléseit: emeljék 50 ezer forintra a minimálnyugdíj összegét, a nettó minimálbér legyen 100 ezer forint, és legyen 50 százalékos fizetésemelés a közszférában. Sürgette azt is, hogy állítsák vissza a lakhatási támogatást, egységes szabályozás alapján, állami pénzből.

Szegeden is segítünk

2016-12-06 14:08

Kapcsolódó párttagok