Uniós adószabályokkal megy szembe a kormány

Kovács László, az Európai Unió korábbi adóügyi biztosa hétfőn sajtótájékoztatón emlékeztetett arra: a távközlési különadó miatt az eljárás első lépése - az információkérés - már meg is történt, mivel azt az uniós szabályok szerint csak az ágazaton belüli fejlesztésekre szabad fordítani, és nem lehet visszamenőlegesen kivetni.

Szólt arról, hogy noha ezen a területen nincs közösségi szabály, az unió tagországaiban megszokottal ellentétes döntés volt a bioetanol jövedéki adójának emelése is, amiről a közelmúltban döntött a parlament. Hozzátette: szembe ment az uniós gyakorlattal a kormány, amikor a költségvetési hiány csökkentése érdekében nem vagyoni típusú, illetve környezetvédelmi adókat emelt meg, illetve vezetett be.

A pálinkafőzéssel kapcsolatban kiemelte: Magyarország kedvezményt kapott a jövedéki adó mértékét illetően, az azonban ismeretlen az unióban, hogy jövedékiadó-köteles termékek után ne kelljen ilyen adót fizetni. "Ebből akár eljárás is lehet, annak végeredménye pedig elég egyértelmű" - mondta. Hasonlóképpen, a tagállamok kedvezményes áfakulcs alá sorolhatják például az élelmiszereket - mint azt az MSZP az alapvető élelmiszerek esetében javasolta is -, az élőzenei szolgáltatásokat, ahogyan az Magyarországon történt, azonban nem, ez tételes szabálysértés - ismertette.

Kovács László összefoglalóan azt mondta: az Orbán-kormány adópolitikájából hiányzik az Európai Unióban megszokott átgondoltság, célirányosság és stabilitás. Ezzel összefüggésben kifogásolta az ágazati különadókat is, amiért a cégek azokat a fogyasztókra hárítják át.

A szocialista politikus emellett bírálta az egykulcsos személyi jövedelemadót. Mint mondta, az EU fejlettebb országai mind progresszív adórendszert alkalmaznak, az egykulcsos szja-t pedig csak a kelet-közép-európai térség államai, de sok esetben azok is a legszegényebbeket segítő korrekcióval. A magyar kormány ezzel szemben 300 milliárd forintot csoportosított át az alacsonyabb és átlagos keresetűektől a jómódúaknak, ezzel maga idézte elő a problémát, amit most egy még rosszabb megoldással próbál orvosolni - folytatta. Kovács László szerint ugyanis az elvárt béremelés mértékét nem teljesítő cégek szankcionálása elbocsátásokhoz, illetve a fejlesztésekhez elmaradásához vezethet a kis és közepes vállalkozásoknál.

Kitért arra is, hogy a munkahelyteremtést a társasági nyereségadó helyett elsősorban a munkáltatói járulék csökkentése segíthetné. Helytelenítette ugyanakkor, hogy Magyarország kimaradt a társasági nyereségadó alapjának számítását egységesítő uniós versenyképességi paktumból, amely a más tagállamokban is működő vállalatok adminisztrációs terheit és költségeit mérsékeli, azaz versenyképességüket javítja.
Az MSZP alelnöke szerint gazdaságpolitikai döntésekről nem a a bíróságoknak, hanem a választóknak kell ítéletet mondaniuk.

Kovács László utalt arra, hogy a 2002 és 2010 közötti államadósság-növekedés okait kutató parlamenti albizottság azt javasolja: vizsgálják meg, az adósság növekedéséért milyen jogi felelősségre vonási lehetőség áll fenn. Ezzel kapcsolatban kifejtette: nem ismer olyan országot, ahol a költségvetési hiány vagy az államadósság mértéke büntetőjogi kérdéssé vált volna. "Azért, mert egy gazdaságpolitika utólag helytelennek bizonyul (...) nem szoktak bíróság elé állni, ezért a választók elé szoktak állni a kormányok. A választók mondják ki az ítéletet politikai kérdésekben" - fogalmazott.

A szocialista politikus kitért arra is: az első Orbán-kormány lakástámogatási rendszere nem sokkal került kevesebbe, mint a Medgyessy-kabinet kétszer száznapos programja, ám amíg az előbbi döntően "a néhány tízezer tehetős embernek teremtett jobb lehetőségeket", az utóbbi 4 millió nehezen élő ember - nyugdíjas, nagycsaládos, közalkalmazott és minimálbérért foglalkoztatott - életfeltételeit javította.
Hozzáfűzte: nőtt az államadósság akkor is, amikor "a forint árfolyamát ugyancsak megzuhantatta néhány felelőtlen kijelentés", és hozzájárult ehhez az is, hogy a Nemzetközi Valutaalapot - kormányzati szóhasználattal - sikerült kipaterolni az országból.

Véleménye szerint ezen intézkedéseik hatásait lehet vizsgálni, és az MSZP áll is minden tisztességes vizsgálat elé, ám ezt nem tartja büntetőjogi kérdésnek. Mint mondta, a koncepciós pereket elutasítják.

Az MSZP alelnöke - ahogy az a szocialista párt sajtótájékoztatóin az utóbbi napokban megszokottá vált - ezen kívül ismét szolidaritásáról biztosította a közmédiából elbocsátott médiamunkásokat, akik szerinte nyilvánvalóan politikai célú tisztogatás áldozatai, és azokat is, "akiket még el fognak bocsátani".