A Magyar Nemzet interjúja Tóth Bertalannal, az MSZP frakcióvezetőjével.
Orbán Viktor azt hirdeti, hogy elég a politikailag korrekt szóhasználatból, ideje a nevén nevezni a dolgokat. Ám legyen. Orbán Viktor és a rezsim döntéshozói nem elég, hogy vérbő daganatként élősködnek az ország testén és fékevesztett maffiózókként lopják el a közvagyont, de aljas indokból el is árulják a magyar emberek, a teljes magyar nemzet hosszú távú érdekét is. Igen, igaza van Orbánnak, nem kell udvariaskodni tovább, fel kell vállalni annak kimondását, hogy a Fidesz az európai közösség elleni gyűlöletkeltéssel és az unióval szembeni szabadságharcával tudatos és előre megfontolt hazaárulást követ el. Ez már nem puszta hazardírozás, ez már nem rafkós pávatánc, ez nem unortodox magyar virtus; ez a magyar nemzet érdekeinek vak és tragikus következményekkel járó elárulása. Pont.
Országértékelő beszédében Orbán Viktor megfogalmazta külpolitikájának legárulkodóbb mondatát. „Brüsszelt meg kell állítani” –adta ki a harcias vezényszót. Meglepetést ezzel nem okozott, csupán az európai integráció iránti egyre nyilvánvalóbb gyűlöletét engedte szabadjára.
Az elmúlt héten két olyan kormányfő találkozott Budapesten, akik hivatalba lépésük óta komoly fejfájást okoznak azoknak, akik az erős Európát nemcsak jelszóként használják, hanem azt valóban céljuknak tekintik. A két érintett országnak is ez lenne az érdeke. Az Egyesült Királyság ugyan nukleáris hatalom, Európa második legerősebb gazdasága és az ENSZ BT állandó tagja, ám önmagában vett súlya mégsem mérhető az Egyesült Államokéhoz, Kínáéhoz vagy a világ más erőközpontjaihoz. Tényleges befolyását uniós tagsága adja. Túlzó, de nem teljesen alaptalan vélemények szerint az Európai Unióból távozó Egyesült Királyság nem lenne több, mint egy sziget az Atlanti-óceánban. De az EU meggyengülése is együtt járna az ország nemzetközi súlyának csökkenésével.
A Népszava feljelentést tesz "ismeretlen tettes" ellen. Az "ismeretlenek" felelőtlenül gazdálkodnak a közpénzekkel. Épeszű hirdető, aki vigyáz a pénzére, aszerint dönt: hol, hány emberhez juthat el. Nem így az állam. 2013 elejétől másfél év alatt a 14 000 példányban eladott Népszava 29 millió forintnyi állami hirdetést kapott, a fele akkora példányban elkelő Magyar Hírlap a tizennégyszeresét: 406 millió forintnyit.
Na, nem valami fontos posztra, azt megírta volna az újság. De jelölték bármi egyébnek? Demokratának, magyarnak, ilyen vagy olyan világnézetűnek? Nem? Egyetlen incifinci hatóság sem?
„Sokszor olyan kudarcokért is Európát szidjuk – akaratlanul is a kormányzat érdekeinek megfelelően –, amelyekért pedig nem az EU, hanem a magyar kormány a felelős. Csak éppen a kormány kommunikációs gépezete a felelősséget ügyesen áthárítja Brüsszelre (...) Hazánk csatlakozása óta a magyar polgárt sok szempontból az Európai Unió óvja; nem egy esetben saját kormányának politikájával szemben.