Kunhalmi Ágnes beszédében kiemelte, 1848-ban a magyarok egyszerre vívtak harcot a külső hatalommal, valamint a belső uralkodói réteggel szemben is. Ma hasonló szabadságharcot vív a magyar nép, azonban most csak a belső, az embereket megosztó autoriter uralkodói réteggel szemben, a kormány ugyanis függőségi rendszerek sokaságával érte el, hogy ismét alávetettek és urak országa váljék Magyarországból.
‘48-ban a fő kérdés az volt, képes-e a nép nemzetté válni, polgárosodni és a jogokat kiterjeszteni a társadalom szélesebb rétegeire. Ma a kérdés azonban az, hogy el tudják-e hinni a magyar emberek, a kihívásokat demokratikus, jogállami eszközökkel is meg lehet oldani, nem kell hozzá autoriter rendszer és autoriter vezető.
Kunhalmi Ágnes szerint ma az egyik legfontosabb feladat a demokráciába, a jogállamiságba vetett hit helyreállítása. Az MSZP csak olyan demokráciában hisz, mely egyszerre hoz szabadságot, jogokat és biztonságot. Reális lehetőségként kell tekinteni a demokráciára és ezen belül a szociáldemokráciára, ahol a szabadság és a szociális jogok kéz a kézben járnak.
1848-ban a polgárosodás folyamatának elindítása hatalmas előrelépés volt, de ma nem szabad megelégedni azzal, hogy polgári társadalomban élünk, mert nem mindegy, hogy az milyen. Ma nem csak jogegyenlőségre és kiterjesztett politikai jogokra van szükség, hanem a szociális és munkavállalói jogok érvényesítésére, valamint a társadalmi különbségek radikális csökkentésére is.
Elődeink a polgári társadalomért küzdöttek, ma az orbáni társadalomképpel szemben a szociáldemokrácia segítségével kell megteremteni a modern társadalom baloldali változatát, ezzel megszüntetve az alávetettséget, és a társadalmi különbségek radikális csökkentésével megteremtve a jóléti társadalmat, a jólét esélyét mindenkinek.
1848 hősei a népet a nemzet részévé tették, az államból pedig hazát teremtettek. A feladat ma is nagyon hasonló, hiszen ismét csak keveseknek jut a haza javából, és ismét ki akarja rekeszteni a hatalom a vele szemben állókat. A nemzeti minimumok szinte teljesen kivesztek a köztudatból és olyan morális, erkölcsi válság sújtja hazánkat, melynek alapérzete a szégyen.
A szabadságharcosok a jövőbe tekintettek, és nem a múltban keresték a nemzet jövőjét, mint most Orbán Viktor. A miniszterelnök teljesen szembe megy a ‘48-as forradalom eszméivel. A poroszos oktatás, a főispánok, a vármegyék, a modernitás elutasítása mind ezt mutatják.
’48 az akkori tradíciókkal való részleges szakítás ideje és harca is volt, ma azonban Orbán Viktor vissza akarja vinni a magyar társadalmi viszonyokat a múltba, és az Európai Uniót is egy korábbi állapotába kívánja visszaállítani.
Kunhalmi Ágnes szerint az idei európai parlamenti választásoknak komoly tétje van. Kérdés, hogy Orbán a szélsőjobboldali erőkkel leépítheti-e a szociális és jóléti Európát, ezzel veszélyeztetve a hazánknak járó és szükséges uniós forrásokat, melyekkel mérsékelni lehetne a társadalmi különbségeket, rendbe lehetne hozni az oktatást és az egészségügyet.
A választások tétje továbbá az is, hogy a miniszterelnök meg tudja-e akadályozni az integráció elmélyítését, az EU reformjait. Orbán Viktor újra csupán nemzetállamok laza szövetségeként akarja az EU-t látni, ez azonban nem érdeke Magyarországnak. Az EU vagy magasabb szintre lép az integrációban, vagy megszűnik politikai közösségként létezni, mondta el Kunhalmi Ágnes.
“1848 Európájának nem az orbáni jobb és szélsőjobb az örököse, hanem a mai progresszív erők, így mi, szocialisták is. Ma nem messiásokra, hanem valóban már bizonyított hősökre van szüksége Magyarországnak, ‘48 hősei tudták, miért harcoltak. Nagyon távol álló nézeteiket félretéve együttműködtek és összefogtak. Mi is tudjuk, hogy mi a teendő, és nem is adjuk fel a küzdelmünket” - zárta beszédét az MSZP társelnöke.
Hiller István beszédében elmondta, az 1848. március 15-én meghirdetett 12 pont magabiztos és valószínűtlen volt, legalábbis a hatalom szemében. 176 évvel később a kihirdetett akarat napja nemzeti ünnep, emlékezete a mai napig él. A hatalom számára ugyanis a követelések valószínűtlenek voltak, mégis valósággá váltak, a nemzet ugyanis hitt ezekben, és meg is valósította azokat.
A korábbi kultuszminiszter kiemelte, a nemzet szent fogalom, nem arra való, hogy mindenre ráaggassák, nem kell mindig emlegetni, nem szabad minden alkalommal erre hivatkozni. A nemzet az összetartozás jele, ez köti össze az embereket.
Hiller István elmondta, egy olyan országot szeretne az MSZP, ahol érezhető az összetartás, hiszen ez a mai napig létezik. Egy olyan országot, ahol minden nézeteltérés és vita ellenére a nemzeti ünnepet együtt ünneplik az emberek. Ezek ma hasonlóan valószínűtlen elképzelések, mint ‘48-ban volt a 12 pont, azonban éppoly helyesek is. Ez nem álságos, látszólagos dolog, a viták és nézetkülönbségek fenn fognak maradni, ez azonban nem probléma, hanem természetes, emberi és demokratikus. Olyan jövőre, olyan országra van szükség, melyben együtt ünneplik az emberek a nemzeti ünnepet, ahol a különböző emberek ki tudják fejezni, létezik nemzeti összetartozás.
Beszélni kell a magyar nemzet környezetéről is, mondta el a párt választmányi elnöke. Magyarország a nemzet hazája, és Európa az otthona. Az MSZP politikai közössége büszke arra, hogy tevékenyen részt vett az ország Európai Unióba vezetésében, valamint a legerősebb katonai szövetségbe, a NATO-ba való bekerülésben. Hiller István elmondta, nincs rendben, hogy aki a szövetségese az országnak az nem a barátja, aki pedig a barátja, az nem a szövetségese. Az MSZP olyan országot akar, mely a polgárai tudására, jólétére építi a jövőt, mely az EU megbecsült tagja, amely békében, kölcsönös egyetértésben tud és akar élni másokkal. Ma ezek valószínűtlen és helyes követelések, csakúgy mint ‘48-ban volt a 12 pont. A 12 pontnak pedig ez a mai valódi üzenete, tiszteletet kell adni a forradalomnak, a jövő szabad és igazságos Magyar Köztársaságáért.
