Az MSZP október 22-én Kaposváron emlékezett meg az 1956-os forradalomról. A párt politikusai Nagy Imre szülőházánál koszorúztak, valamint beszédet mondott Kunhalmi Ágnes és Komjáthi Imre, a párt két társelnöke, Hiller István választmányi elnök, valamint Lampert Mónika volt belügyminiszter és Hajmási Judit, az MSZP Somogy megyei területi szövetségének elnöke.
„Nagy Imrét elárulták a sorstársai a saját politikai hasznukért” - emlékeztetett Lamperth Mónika. Beszédében kiemelte, hogy ma a mindenkori kormánynak van felelőssége a saját sorsunk alakításában, nem pedig más nagyhatalmaknak.
Kunhalmi Ágnes szerint az 1956-os történések üzenetek is a jelennek, és irányt mutatnak a jövő számára is. Az MSZP társelnöke szerint abban közmegegyezés alakult ki, hogy az ’56-os felkelők a magyar szabadságért és függetlenségért harcoltak. „Ezzel azonban véget is ér a konszenzus. Már 1956. október végén és november elején sem volt, de nem is lehetett közmegegyezés más kérdésekben” – mondta a szocialista politikus, aki kiemelte, hogy az MSZP az 1956-os forradalom vezetőjének és egyben legkiemelkedőbb személyiségének Nagy Imrét, a mártír miniszterelnököt tekinti. „Történelemhamisításnak nevezzük a Fidesz-kormány azon törekvését, mely Nagy Imre politikai szerepét, súlyát háttérbe szorítja, megkérdőjelezi, sőt esetenként tagadja is” – tette hozzá.
A szocialista politikus szerint az akkori kormányfő baloldali maradt, felelősség- és kockázatvállalása egyértelműen cáfolja a mostani hatalom azon állítását, hogy 1956. kizárólag a jobboldalé, a keresztény-nemzeti Magyarországé, és hogy az csak a jobboldal forradalma, küzdelme volt. Azt javasolta a megemlékezőknek, hogy a korabeli szociáldemokrácia szerepét emeljék ki a feledés homályából. „Emlékeztessünk arra, hogy akkor is a hazai társadalmi haladást, a progressziót képviselték. Az MSZP, mint baloldali szociáldemokrata párt egyszerre küzd a szabadságért, a demokratikus jogállamért, valamint az általános társadalmi jólétért egy szociális, biztonságos Magyarországért” – fogalmazott a megemlékezésen.
Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke a beszédében azt emelte ki: minden forradalom oka, hogy addigra már a hétköznapok is élhetetlenek, eluralkodik a nyugtalanság. „A forradalom célja ezért nem a folyamatos felfordulás fenntartása, hanem pont az igazi élet megteremtése, visszaállítása” – fogalmazott a szocialista politikus, aki szerint a forradalmárok nyugalmas és hosszú életet szerettek volna, de ennek az elnyomó hatalom útjában volt, elviselhetetlenül. „Ahogy eredetileg Nagy Imre sem egy forradalmi kormány vezetésére jelentkezett” – tette hozzá. Komjáthi Imre elmondta, hogy a gyerekeinek jobb, élhetőbb országot akar. „Olyan hazát, amit könnyű szeretni, mert viszontszeret” - mondta. Hozzátette: „Azt akarom, hogy a gyerekeimnek, és mindannyiótok gyerekeinek ez az ország a közös otthona legyen, ahol tudjuk és valljuk, hogy összetartozunk”.
Hiller István országgyűlési képviselő, választmányi elnök visszaemlékezésében azt mondta: az 1956-os tüntetésen egyetemistaként úgy gondolták, hogy rendbe teszik az ország dolgait. „Büszke fiatalok forradalmának tartottuk és tartjuk október 23-át” – fogalmazott, hozzátéve: a szocialisták Nagy Imre gondolatainak szellemi örökösei. Mint mondta, a szociáldemokratáknak új célokat kell megfogalmaznia és a társadalmi igazságosságot szolgálnia. Kritizálta a jelenlegi politikai berendezkedést, külpolitikai elemzést is adott az ukrajnai háborúval kapcsolatban. „Igen, békét akarunk. De olyan békét, amely igazságot szolgáltat a megtámadottnak” – mondta.
A megemlékezés Nagy Imre szobrának megkoszorúzásával zárult.
