A tegnap megalakult Parlamentben 28 női képviselő van, ez a képviselők 14%-a. Az előző Parlamentben 26 nő volt – mondta el a szocialista országgyűlési képviselő.
Az ellenzék képviselőinek 19%-a, míg a Fidesz képviselőjének 11%-a nő; „a KDNP áll a legrosszabbul” ebben, hiszen képviselőinek csak 6%-a nő – részletezte.
A 15 parlamenti bizottság mindegyikét férfi vezeti, és a Tisztelt Ház vezetésének legfelsőbb szintjén összesen két nő van: egy alelnök és a háznagy. A bizottsági alelnököknek csak 17%-a nő, a frakcióvezető-helyetteseknek 21%-a – mondta el Gurmai, aki maga is frakcióvezető-helyettes.
„Azok az országok, amelyekben törvényben rögzített kvóták vannak, 2026-ra elérhetik a nemek közötti egyensúlyt a parlamentekben” – idézte a politikus a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete legfrissebb jelentését, hozzátéve: e szerint ahol egyáltalán nincs kvóta, közel 20 évbe is beletelhet az egyensúly elérése.
„A parlamenti kvóták és a női-férfi jelöltek egyenlő láthatóságát biztosító szabályok azok, amik egyébként hatékony eszköznek bizonyultak. Ha ezeket az eszközöket következetesen és minden szinten be tudjuk tartani, akkor, azt gondolom, hogy lesz valamilyen fajta változás” – jelentette ki.
De rámutatott: a magyar Parlament olyan kulcsbizottságaiban, mint a költségvetési, a mezőgazdasági vagy a mentelmi bizottság, egyáltalán nincs női tag; Magyarország az előző ciklusban 151. volt a nemek közötti parlamenti egyensúly terén, „most sem áll (...) sokkal jobban”.
A korábbi európai parlamenti képviselő arra is rámutatott: az unió 27 tagállama közül Magyarország e tekintetben továbbra is az utolsó helyen van.
Mint mondta, kormányzati téren is „bőven van teendő” a nemek egyenlő képviseletét tekintve: az előző kormányban egyáltalán nem volt nő és az, hogy a jelenlegi kormány 15 tagjából csak két miniszter nő, nem adhat okot „hurráoptimizmusra”.
Arra hívta fel a figyelmet: a nyugat-európai kormányok legalább 30-40%-a nő, de egyre több helyen, például a skandináv országokban, paritásos kormányok működnek.
