A rendezvényen a politika prominens szereplői tartottak előadásokat, így felszólalt dr. Tóth Bertalan, a Szociális Demokráciáért Alapítvány kuratóriumának elnöke, az MSZP frakcióvezetője, Romsics Ignác, az MTA tagja, egyetemi tanár, Surányi György, az MNB volt elnöke, egyetemi magántanár, Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke, Románia volt miniszterelnök-helyettese, Ónody-Molnár Dóra, újságíró, Szekeres Imre, az MSZP volt frakcióvezetője, a Politikatörténeti Alapítvány kuratóriumának elnöke, Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke, politikai elemző, valamint Hiller István, a Táncsics Mihály Alapítvány kuratóriumának elnöke, országgyűlési képviselő, korábbi oktatási és kulturális miniszter.
Dr. Tóth Bertalan nyitotta meg a konferenciát, aki a 30 évvel ezelőtti politikai, gazdasági körülményekről vetett számot. Beszédében a kor legnagyobb kihívásairól, feladatairól beszélt, melyek az MSZP-SZDSZ kormány előtt álltak. Kifejezetten nehéz helyzetben kellett átvennie az ország irányítását a szocialista-liberális koalíciónak, kemény döntésekkel, hideg fejjel, és a szükséges áldozatok vállalásával azonban sikerült helyretenni az ország gazdaságát, és fejlődő pályára állítani azt. A Horn-kormány külpolitikájának pedig a mai napig érezheti a következményeit a magyar nemzet, erről manapság rendszerint elfeledkezik a jelenlegi kormány. Az MSZP-SZDSZ kormány érdemeit nem szabad megtagadni, azonban azt is hiba lenne állítani, hogy hibátlan döntéseket hoztak, a történelmi jelentőségű elhatározásokat semmiképp nem szabad elfeledni, zárta megnyitóbeszédét az MSZP frakcióvezetője.
Az első előadást Romsics Ignác, az MTA tagja, egyetemi tanár, a „Perifériáról a centrumba? Rendszerváltás és modernizáció - Egy történelmi kísérlet értékelése” címmel tartotta. Elmondta, az MSZP célja a kormányon a nyugathoz való felzárkózás volt, ehhez társadalmi megbékélésre volt szükség, Horn Gyula szavaival élve pedig az elfogadás, a másik meghallgatása és a nyitottság jegyében vezette a koalíciós kormány az országot. Romsics elmondta, az MSZP-SZDSZ kormány kifejezetten kedvezőtlen viszonyok között, államcsőd közelében vette át az irányítást, így a modernizáció megvalósítása helyett sokkal inkább „tűzoltásra” kényszerültek a pártok. A privatizáció azonban felgyorsult, ciklusról ciklusra egyre nőtt a privát szektorba áramló pénzösszeg, ez pedig a modernizáció alapköve volt. A gazdaság teljesítménynövekedése az exporton, a devizatartalék növekedésén és az államháztartási hiány csökkenésén is jól tetten érhető volt. A többéves visszaesést követően így a magyar gazdaság ismét növekvő pályára állhatott, összegezte elemzését Romsics Ignác. Az MTA tagja a 30 évvel ezelőtti körülményeket számos szempontból elemezte, így az oktatás, a modernizáció és a társadalmi folyamatokról is részletesen hallhattak az érdeklődők.
A második előadás előadója Surányi György, az MNB volt elnöke, egyetemi magántanár volt, aki „Így is lehet! Összhangban a monetáris és fiskális politika - A válságkezelés és a modernizáció összehangolása” címmel fejtette ki gondolatait. A három évtizeddel ezelőtti gazdasági állapotokról úgy nyilatkozott, minden szempontból rettentő nehéz volt a helyzet. 1995 és 2001 között az MNB elnökeként tevékenykedő Surányi hivatalba lépésének időszakát turbulensként jellemezte. A 90’-es évek kezdetén hazánk rendkívül közel került egy pénzügyi csődhöz, a helyzeten az sem segített, hogy nemhogy a kormányon belül, hanem az MSZP-n belül sem volt egyetértés a legfontosabb kérdésekben. A kritikus helyzetben azonban józan gondolkodással, gyors eredményt hozó döntésekkel sikerült elkerülni a gazdasági katasztrófát. Visszatekintve pedig elmondható, alig pár olyan év volt az elmúlt 30 évben, mikor fenntartható, stabil pályán egyensúlyozott a magyar gazdaság. A legjobb évek az 1994 és 2001 közöttiek voltak, ekkor folyamatosan csökkenő inflációról, növekvő gazdasági teljesítményről lehet beszámolni. 2010 óta azonban a folyamatosan téves döntésekkel a magyar gazdaság egy fenntarthatatlan pályán gyorsult fel, mára nem meglepő, hogy Magyarországon rendkívül halvány a gazdaság teljesítménye, az infláció pedig az Európai Unión belül a legmagasabb.
Az első előadásblokkot Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke, Románia volt miniszterelnök-helyettese zárta, aki a kilencvenes évek nemzetpolitikai kérdéseiről, szempontjairól beszélt. Kiemelte, általánosságban kell beszélni a nemzeti identitás fontosságáról és annak megőrzéséről világszerte. Visszaemlékezése szerint megoldáskeresésre és együttműködésre volt szükség az ezredfordulót megelőző évtizedben. Szerinte komoly erőfeszítéseket kell tenni manapság is azért, hogy senki se sajátíthassa ki a nemzetpolitikát.
A kávészünetet követően Ónody-Molnár Dóra újságíró „Médiaháború után - A mából visszanézve” – címmel tartotta meg előadását. A Horn-kormány médiaviszonyairól azt mondta, „az idő megszépíti az emlékeket”. Az MSZP-SZDSZ koalíciós és a mai kormány kapcsán párhuzamot vonva kifejtette, az akkori vezetés is dönthetett volna a közmédia teljes kisajátításáról, erre azonban akkor nem volt törekvés. Akkoriban elképzelhetetlen volt mindaz, ami ma már természetes. Ilyen az, hogy ellenzéki politikusok nem kapnak megszólalási lehetőségeket a közmédiában, vagy, hogy a miniszterelnök minden héten elmondhatja a heti propagandát a rádióban. Az 1995-ös médiatörvényt kiemelte, hiszen ez tette lehetővé a kereskedelmi televíziózás elindulását. Ezt követően a kor médiaviszonyairól értekezett hosszabban, arra azonban nagy hangsúlyt fektetett, hogy egyértelműsítse, ma már nosztalgiával lehet visszatekinteni a Horn-kormány médiapolitikájára, hiszen a szabadságnak mindig teret engedtek.
Ónody-Molnár Dórát Szekeres Imre korábbi honvédelmi miniszter, a Politikatörténeti Alapítvány kuratóriumának elnöke követte, aki „Kiszámítható jövőt! - A kényszerek és a törekvések egyensúlyának megteremtése” témában tartotta meg előadását. Beszédében az MSZP-SZDSZ kormányalakítás körülményeiről beszélt bővebben, a sokszor csak kívülről ismert történéseket mutatta be belülről. Ezt követően a korszak gazdasági eredményeiről, társadalmi folyamatairól és a párt döntéseinek hátteréről számolt be, anekdotákkal színessé téve azokat.
Az előadások sorát Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke, egykori SZDSZ-es politikus, politikai elemző „Koalíció a partvonalról” címmel mondta el beszédét. Érezve a közönség kifáradását humorosan beszélt a Horn-kormány idejéről, arról, ő SZDSZ-esként miként élte meg ezt az időszakot. Az 1994-es választások éjszakájára úgy emlékezett vissza, az SZDSZ tisztában volt reális esélyeivel, így már ekkor felmerült a koalíció gondolata. Ennek több oka is volt, ezek között szerepelt a stabilizációs program és az oktatás terén kidolgozott javaslatok mélysége is.
A konferenciát Hiller István korábbi oktatási és kulturális miniszter, a Táncsics Mihály Alapítvány kuratóriumának elnöke zárta le.
