A devizahitelekkel kapcsolatos problémák gyökere több mint 15 évre nyúlik vissza. Az első Orbán-kormány indította el azt a lakáshitel-támogatási rendszert, amely rövid idő alatt finanszírozási bombává vált. 2002 tavaszán a választások megnyerése érdekében gyorsan növelték a támogatásokat és szélesítették a jogosultak körét. Ésszerűtlen és igazságtalan rendszerré fejlesztették. 30 milliós hitelek felvevőinek is kamattámogatás, szja kedvezmény járt, és még csak új lakást sem kellett építeniük. A bankokat is, vagyis a hitelnyújtókat is bőkezűen jutalmazták.
Amikor már nem bírta a költségvetés a terheket és csökkenteni kellett a kedvezményeket, a bankok kezdtek futni a pénzük után. Így ők kerestek olyan konstrukciót, amelyben fenntarthatták a meglódult hitelkeresletet. A magas forint kamatok mellett a bankoknak és az ügyfeleknek is ésszerűnek látszott, ha a hiteleket stabilabb, ezért kisebb kamatozású valutában adják és veszik igénybe. Az alacsonyabb kamat miatti megtakarítás kompenzálni látszott az esetleges leértékelésből származó veszteséget. Ráadásul a Járai vezette jegybank a magas kamat politikájával erősítette a forintot! Azt hangoztatta, hogy erős gazdaság, erős forint!
A hitelt felvevők többet vettek fel, mint amit a jövedelmük alapján biztonságosan vissza tudnak fizetni, a bankok többet nyújtottak, mint amit a betéteseik pénzének veszélyeztetése nélkül biztonságosan nyújtani tudtak.
2008-ban azután a nemzetközi hitelválság Magyarországon is felborította a megszokott rendet. Elapadtak, majd csak drágán álltak rendelkezésre a hitelforrások. A megugró kockázati felár a külső forrásokat drágította, a jegybanki kamatemelés a belföldről beszerezhetőket. Ráadásul, még a hazai intézkedésektől függetlenül is drágult a svájci frank.
Ezzel együtt 2010 áprilisában, a választások hónapjában a svájci frankért átlagosan 185 forintot, az euróért 265 forintot kellett adni. Ez még nem volt elviselhetetlen árfolyam. 2010 előtt az emberek tudták fizetni a hiteleiket, élvezték a tranzakcióból származó előnyöket, a felépített, megvásárolt lakás melegét.
2. Mit tett (vagy nem tett) a Fidesz a devizahitelesek ügyében?
Aztán jött a második Orbán-kormány, és olyan gazdaságpolitikát vezetett be, amelynek hatására a forint árfolyama soha nem látott mélységekbe zuhant az euróhoz és a svájci frankhoz képest, a devizahiteles családok 70%-a pedig kilátástalan és veszélyeztetett helyzetbe került.
A második Orbán-kormány tovább rontott a devizahitelesek helyzetén felelőtlen nyilatkozataikkal, elhibázott gazdaságpolitikával. Mindenki emlékezhet Kósa Lajos, illetve Szijjártó Péter nyilatkozataira, amelyek miatt 2010 júniusában elszállt a forint árfolyama. A kormányzat által okozott árfolyamveszteséggel 2010-ben a devizahitelesek 974 milliárd forintos árfolyamveszteséget szenvedtek el, amely az adósságállomány 18,8 %-a.
A svájci frank átlagos árfolyama 241 forint volt 2013-ban a Magyar Nemzeti Bank hivatalos adatai szerint. Összehasonlításképp: 2011-ben az éves átlagárfolyam még nem érte el a 227 forintot, 2010-ben pedig a 200 forintot sem. Ma 278-280 forintot kell fizetni egy svájci frankért. 2008-hoz képest 68,5 százalékban a frank euróval szembeni erősödése, 31,5 százalékban a forint euróval szembeni gyengülése okozta a frankárfolyam növekedését. Azaz a kétharmad felelős az egyharmadért, de a külföldről begyűrűző negatív gazdasági hatások kivédéséért sem tett semmi az Orbán-kormány. Az MNB saját statisztikája szerint 2010. óta minden évben gyengült a frank árfolyama. Emiatt egy átlagos havi törlesztő részlet összege 2010 és 2014 között 70%-kal növekedett.
Eközben a kormány kommunikációja szerint mindent megtettek a devizahitelesek megmentése érdekében…
Azt, hogy a saját maga által okozott problémát észlelte az Orbán-kormány, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Orbán Viktor első gazdasági akciótervében már szerepelt a bajba került devizahitelesek megsegítésének ígérete.
Rogán Antal ezzel összhangban 2010 őszére ígérte azt a csomagot, amely segít majd a bajba jutott devizahitelesek gondjain.
2010. szeptember 9-án Lázár János arról beszél Tapolcán, hogy a Parlament már 2010 szeptemberében foglalkozik a devizahitelesek soron kívüli megsegítésével és érdekeinek képviseletével.
A kormány eddigi intézkedései nem voltak megfelelőek, hiszen nem a ténylegesen segítségre szorulókon segítettek:
- 2011 őszén a végtörlesztés nem a bajban lévőket célozta meg, a gazdagabb hiteleseknek jelentett „hatalmas nyereséget”;
- az árfolyamgát enyhített a feszültségen, de a nem fizetőkkel az sem foglalkozott;
- közben a kormányzat gazdaságpolitikájával jelentősen rontotta a forint árfolyamát.
- a KDNP által kidolgozott és az Országgyűlés által elfogadott magáncsődtörvény kevés segítséget nyújt, miközben hosszú évekre nyomorra ítéli az adósokat. Egyáltalán nem meglepő, hogy ilyen feltételekkel alig veszik igénybe a magáncsőd intézményét. A nyilvánvaló kudarc ellenére a Fidesz eddig elzárkózott a magáncsődtörvény átfogó, érdemi módosítása elől.
Az is igaz, hogy a kormánypártok a nyomor szélére került adósok ügyét még ma sem veszik komolyan. Soltész Miklós államtitkár a KDNP kezdeményezte legutóbbi törvényjavaslat sajtótájékoztatón történő beharangozásakor azt találta mondani, hogy: „2010 óta határozott és konkrét lépéseket tettek, hogy a mintegy 1,3 millió családot érintő adósságcsapdára válaszokat adjanak. Ezek között említette a nemzeti eszközkezelő felállítását, a végtörlesztés, az árfolyamgát bevezetését, a forintosítást, az ócsai lakópark kialakítását, a deviza alapú hitelek megszüntetését, és a családi csődvédelmet.” (Lásd: http://kdnp.hu/kdnp-celja-az-otthonukat-vesztett-emberek-megsegitese)
Ehhez képest
- A KDNP magáncsődrendszere egy csőd.
- A félig üres ócsai lakópark látványos kormányzati kudarc. A hihetetlen magas áron épített kihasználatlan lakások jól szimbolizálják a Fidesz-KDNP kormányzását.
- A végtörlesztés azokon segített, akik eleve jelentős anyagi erőforrásokkal rendelkeztek. E végtörlesztési akció után (2011. szeptember) szabadult csak el igazán a svájci frank árfolyama. Tehát kijelenthető, hogy a valóban adósságcsapdába esett embereket csak még mélyebbre lökték ezzel az akcióval.
- Árfolyamváltozásokat lásd: https://apps.mnb.hu/hitkalk/Arfolyam.aspx
- A forintosítást pedig borzasztóan magas, 256,5 forintos árfolyamon hajtották végre, miközben 2010 áprilisában, közvetlenül Orbán Viktor kormányalakítása megelőzően a svájci frank árfolyama 180-190 forint között mozgott!
3. Ezt hozta az árfolyamgát
2012-ben került bevezetésre az ún. árfolyamgátba való belépés lehetősége. Eszerint az a devizaadós, aki él a belépés jogával, az 180 forintos svájci frankárfolyamon folytatja kölcsöntörlesztését, míg az azt meghaladó összeg (2012-ben kb. 250 forint volt egy frank) egy elkülönült gyűjtőszámlán halmozódott, illetve kamatozott tovább.
2017 áprilisától lezárult a gyűjtőszámlára történő felhalmozás, így az adósoknak meg kell kezdeniük az ott felhalmozott összeg törlesztését. A jogszabályok szerint az árfolyamgát lejárta után a havi törlesztés mértékét a pénzügyi intézmények legfeljebb 15 százalékkal növelhetik meg. Ha szükséges, ennek betartására a törlesztési futamidőt is megnövelhetik az adós vagy legfiatalabb adóstársa 75. évének betöltéséig.
Az MNB adatai szerint:
- Árfolyamgátasok száma: 172.875 fő
- Tisztességtelenül felszámított összeg visszatérítése után még mindig van gyűjtőszámlája az adósok 40%-ának, ez kb. 69.000 fő.
- Átlagos gyűjtőszámla-tartozás: 270.000 forint
- Havi törlesztő-emelkedés mértéke az árfolyamgát lejártát követően: 6-8 ezer forint.
4. Mi a helyzet a végrehajtással?
Az MNB adatai alapján negyedévente kb. 2000-2500 ingatlant érint a végrehajtás.
Ráadásul a jegybank további adatai szerint csak 2016 végéig mintegy 72 ezer adóst kerestek meg ingatlan-végrehajtás tárgyában a hitelintézetek, közülük azonban csupán négyezerrel sikerült megegyezniük. Kijelenthető, hogy még ma is több százezer embert érint lakóingatlana végrehajtásának veszélye.
5. Így segítenénk mi: AZ MSZP javaslatai a devizakárosultak segítése érdekében
Az MSZP tisztában van azzal, hogy többféle problémát kell megoldani, ezért több javaslatra, megoldásra van szükség. Az MSZP ezért az elmúlt években törvényjavaslatokban és határozati javaslatokban kezdeményezett megoldásokat a kialakult problémákra.
Az MSZP a devizahiteles hajóágyú 2010-es elszabadulása óta folyamatosan arról beszél, hogy alapvetően nem a devizahitelekkel, hanem a forint árfolyamával van a baj. Amíg nem lesz kiszámítható gazdaságpolitika Magyarországon, addig nem normalizálódik a forint árfolyama, és kifizethető törlesztő részletek sem lesznek.
Az MSZP az árfolyamváltozás mögötti kormányzati felelősségnek megfelelően javasolta, hogy a devizahitelek forintra váltása legfeljebb az MNB által közzétett 2010. áprilisi átlagos árfolyamon történjen.
Az MSZP ennek keretében javasolta, hogy a kormány haladéktalanul zárolja a kormányzati luxus- és presztízsberuházásokra, kormányzati kommunikációra, stadionépítések támogatására, protokollra, tanácsadókra, és halasztható beruházási kiadásokra szánt több százmilliárd forintot kitevő költségvetési forrásokat. Ezen források felhasználásával a kormány hozzon létre egy, az önhibájukon kívül fizetési nehézséggel – elsősorban devizahitel-tartozásból eredő fizetési nehézséggel – küzdő természetes személyek támogatását szolgáló pénzügyi alapot, amely érdemi segítséget jelenthet az árfolyamkülönbség miatt megemelkedett törlesztő részletek fizetésében.
A még fizetőképességgel bíró, de a megemelkedett törlesztéseket fizetni nem tudó adósok esetében az MSZP javasolta, egy a bankok által létrehozott közös ingatlan alap létrehozásának ösztönzését, ahol a tulajdonjog változna egyfajta piaci bérleti díjjá, amely – az érintett személy döntése szerint lízingdíjjá is válhatna. Ebben az esetben a pénzintézetek is komoly részt vállalnak a jelenlegi veszteségekből azzal, hogy az ingatlan értékét meghaladó követelésükről lemondanak, illetve azt az ingatlan értékének várható növekedésétől teszik függővé.
Az MSZP korábban többször kezdeményezte a természetes személyek adósságrendezésével kapcsolatos eljárás szabályainak, vagyis a magáncsőd jogintézményének a bevezetését (a javaslat jelentős különbségeket mutatott a KDNP által kidolgozott törvényjavaslathoz képest). Az MSZP javaslata szerint az adósság rendezése, törvény alapján, komplex módon tudná segíteni mind a devizahitellel rendelkező adósok, mind a más módon adósságot felhalmozó, fizetésképtelen emberek problémáit. A 90 oldalas törvénytervezetet az MSZP képviselői 2010 és 2014 között már háromszor benyújtották, de a kormánypárti többség elutasította azt.
A fenti intézkedéseket az elmúlt évben a pénzintézetekre kivetett különadók egy részéből, is lehet finanszírozni.
Az MSZP meggyőződése, hogy – a fentieken kívül is – minden javaslat megfontolandó és gondos mérlegelést igényel. Az MSZP fontosnak tartja, hogy érdemi megoldás szülessen a bajba került hitelesek – mind a deviza alapú, mind pedig a nemzetközi gazdasági válság hatására bajba került forint alapú hitellel rendelkezők – problémáira. A tétlenséggel járó felelősség a kormányt és a kormánypártokat terheli.
Az MSZP elfogadhatatlannak tartja azt, ahogy a kormány és az MNB a devizahitelesek problémáját kezeli. Hiába nyújtott be képviselőcsoportunk több törvényjavaslatot a valódi segítségnyújtás érdekében, a Fidesz ezeket kivétel nélkül elutasította.
+1. Hol tájékozódhat a lehetséges megoldásokról?
Ha kérdése vagy javaslata van, tájékozódni szeretne, vagy esetleg csak beszélne gondjairól, jöjjön el országszerte megtartott fogadóóráink egyikére! A fogadóórák listáját ide kattintva megnézheti.
