Röviden összefoglalva: nem sikerült a kormánynak a 2022-es évi költségvetés betartása, kezdte vezérszónoki felszólalását Harangozó Tamás. Elmondta, számos szempontból bukott el a kormányzat a tavalyi büdzsé kapcsán, már annak a megtervezése sem sikerült, a betartása pedig annál kevésbé. A kormány hozzáállását jól mutatja, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter nem jelent meg a zárszámadás tárgyalásán sem.
A tavalyi évben 60 olyan Magyar Közlöny jelent meg, melyben arról határoztak, hogy megváltoztatják a költségvetést, kiemelendő, hogy ezek közül 6 már 2021-ben jött ki, tehát még a tárgyév előtt változtattak a mutatókon. A további 54 év közbeni módosítás volt, így a tavalyi évben durván hetente kellett hozzányúlni a gazdasági mérőszámokhoz, ezek folyamán összesen 2693 milliárd forintot helyezett át a kormány. A kiadási főösszeg majdnem tizedét tehát rendeletekkel változtatták év közben, a parlament kihagyásával.
A 2022-es büdzsé a 2023-asnál még mindig színvonalasabb, hiszen azt idejekorán, teljesen téves számokkal alkották meg, fogadtatták el, majd írták teljesen újra rendeletekkel.
A 2022-es költségvetés kapcsán a kormányt egy dolog vezérelte, a szavazók megtévesztése, a szavazatok megvásárlása. Bármennyire is igyekeztek elhitetni az emberekkel, hogy a gazdaság jó helyzetben van, az valójában recesszióba süllyedt, elszabadult az infláció, elapadtak az adóbevételek és megugrott az államadósság. A kormány elhibázott gazdaságpolitikájának köszönhető, hogy Európa-bajnok lett a magyar infláció és folyamatosan növekedett az államadósság, valamint annak a kamatai.
Az MSZP frakcióvezető-helyettese kiemelte, érdemes végigtekinteni azokon a területeken is, melyekre komolyabb összegeket szánt a kormány és amelyekre alig volt hajlandó költeni. Az állami működésre bőven jutott pénz, míg az oktatásra annál kevésbé. Ennek köszönhető, hogy a közoktatási rendszer mára az összeomlás-szélére került. Továbbá a kormány az egészségügyre sem költött olyan szívesen, mint saját kiadásaira. Az egészségügyi dolgozók felmondásai, az egyre növekvő kórházi adósságok szintén azt eredményezik, hogy egyre rosszabb körülmények várják a gyógyulni vágyókat. A jóléti kiadások alátámasztják a választási osztogatások tényét, ennek ellenére így sem növelték a 15 éve változatlan összegű családi pótlékot vagy a nyugdíjminimumot.
Az állam nem költött ugyan az egészségügyre, az oktatásra és a szociális kiadásokra, ezzel szemben a saját kiadásaira nem sajnálta a pénzt. A kormánypropagandára, a vagyonkezelő alapítványokra, állami részvénycsomagokra, a Várban épülő új minisztériumi épületekre, soha meg nem térülő beruházásokra százmilliárdokat költöttek.
Harangozó Tamás összefoglalva elmondta, a 2022-es „újraindításinak” nevezett költségvetésből „egy hibrid, osztogató, fosztogató választási költségvetés lett, ami először adott, aztán elvett”. Ezzel gyakorlatilag kétszer is átverte a választókat a kormány, hiszen az év elején, a választások előtt még elhitette, hogy rendben van a gazdaság és jóléti kiadásokra költöttek, a voksolást követően pedig a megugró infláció, eltörölt rezsicsökkentés, megemelkedett árak, lezüllött oktatás és egészségügy jellemezte az országot. „Minderre való tekintettel a 2022. évi zárszámadás elfogadása nem támogatható, az MSZP nem fogja megszavazni” – fejezte be vezérszónoki felszólalását az MSZP országgyűlési képviselője.
