A párttámogatottságot mérő felmérések eredményét mindig érdemes kritikusan kezelni, hiszen gyakorlatilag megrendelőtől függ, melyik pártot tartják erősnek és melynek jósolnak borús jövőt. Dr. Tóth Bertalan kiemelte, a jövő évi választásokon az MSZP álláspontja szerint elsősorban Orbán Viktort kellene megállítani, „és nem egymás pozíciójából kellene kiharapni vagy egymás kárára valamilyen szinten erősödni”.
A 2024-es választások előtt érdemes meghallgatni a választópolgárok véleményét is, az MSZP mérései szerint szavazóbázisuk 77 százaléka, a DK szavazóinak 69 százaléka, a Momentuménak 66 százaléka még mindig közös listát preferál a jövő évi európai parlamenti választásokon.
A szocialista frakcióvezető elmondta, az ellenzéki pártok közös érdeke kellene legyen Orbán Viktor megállítása és a Fidesz tisztán listás választáson történő kétharmados támogatottságának megakadályozása. Amennyiben ez nem sikerül és a kormánypárt a tavalyi parlamenti választásokhoz hasonló eredményt ér el, akkor a miniszterelnök úgy „mehet vissza Európa színpadára”, hogy a magyarországi demokratikus körülményeket igazolja, hogy tisztán listás választáson is kétharmadot tudott elérni. Bizonyos számítások szerint, ha közös listán indulna az ellenzék, akkor akár „fej-fej melletti” eredmény is születhetne jövőre.
Tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Tóth Bertalan arról is beszélt, hogy jelenleg kétmillió magyar él a létminimum alatt. A műsorban kifejtette, ezt több kutatás is alátámasztja. Mint mondta, az Eurostat elemzései alapján Közép-Európában Magyarországon a legmagasabb azon háztartások aránya, akiknek a lakhatási költségeik meghaladják az összbevételük 40 százalékát. Ez a szám egy évvel ezelőtt 2,4 százalék volt, ma pedig meghaladja a 8 százalékot is, ezzel magasabb, mint Szlovákiában és Lengyelországban. Éppen ezért nem csak nominálisan kell nézni a rezsikiadásokat, hanem párhuzamba kell vonni azt a keresettel is.
Az MSZP az őszi parlamenti ülésszakon számos kezdeményezéssel fog élni, azokon a területeken, ahol a legsürgetőbb a beavatkozás. A szocialista politikus elmondta, ilyen lesz a béremelések követelése, az európai minimálbér bevezetése és a garantált bérminimum, valamint a minimálbér 8 százalékos emelése. A párt emellett a nyugdíjak rendezésére is lépéseket fog tenni.
Dr. Tóth Bertalan folytatta az MSZP által legfontosabbnak tartott intézkedések felsorolását. Ilyen sarkalatos pont az is, hogy a kormánynak meg kellene végre állapodni az Európai Bizottsággal, hogy az uniós támogatások megérkezhessenek Magyarországra. Ehhez a kormánynak teljesíteni kellene az unió által megszabott „szupermérföldköveket”, a legfontosabb azonban a következő három teljesítése: „ne lopják el az uniós pénzeket, hagyják békén a bíróságokat és hagyják békén az egyetemeket” – foglalta össze dr. Tóth Bertalan. Hozzátette, már több mint 10 ezer milliárd forint forog kockán. „Emiatt van lyuk a költségvetésben, ezért ilyen magas az ÁFA, ezért drágítja az élelmiszereket a kiskereskedelmi különadó” – részletezte a problémák egymásra hatását az MSZP frakcióvezetője. Elmondta, vannak olyan élelmiszerek, melyek árának 33-34 százalékát azonnal a költségvetésbe fizetik be az emberek. Az adóbevétel miatt van az is, hogy a kormány nem hajlandó csökkenteni az energiahordozók ÁFÁ-ját.
Összefoglalva elmondta, ha megérkeznének az uniós támogatások, akkor fejlődhetnének a települések, újraindulhatna a gazdasági fejlődés és nem kellene a költségvetésbe „besöpörni” hatalmas mennyiségű pénzt.
Végezetül a magyar dolgozók jogainak védelméről is szó volt. Az MSZP kezdeményezni fogja, hogy ahol külföldi vendégmunkást alkalmaznak, ott legyen kötelező a kollektív szerződés, így meg lehetne óvni a magyar munkavállalók érdekeit.
