A baloldali önkormányzati koncepció

Az MSZP elnöke szerint változtatni kell a mostani kormányzat által kialakított önkormányzati rendszeren, ugyanakkor nem lehet mindenben visszatérni a 2010 előtti önkormányzati rendszerhez sem. Mesterházy Attila kedden, pártja önkormányzati koncepciójának vitairatát ismertetve szükségszerűnek mondta a korábbi önkormányzati rendszer hatékonyabbá tételét.

A pártelnök Budapesten szocialista politikusok előtt azt mondta, "meg kell haladni a jelenlegi szabályozást, de meg kell haladni a múltbeli szabályozást is". Ez szavai szerint azt jelenti, hogy a dokumentumban nem javasolják a visszatérést "a 2010 előtti időszakhoz".

Közölte, azt szeretnék, ha a most közzétett "Baloldali önkormányzati koncepció" elnevezésű vitairatról szakmai egyeztetés kezdődne, mert szerinte a komplex önkormányzati rendszerhez csak nagy óvatossággal és hozzáértéssel szabad hozzányúlni.


Úgy vélte, az állam most az önkormányzatok rovására terjeszti ki a "hatókörét", a rendszert pedig úgy alakítják át, hogy az önrendelkezés csökkenjen és a helyi közösségeknek egyre kevesebb beleszólásuk legyen abba, ami a településükön történik.

A pártelnök arról is beszélt, mind a választmány, mind pedig az elnökség úgy gondolja, "az a politikai szándéka", hogy csak reális, előre meghirdetett, finanszírozható és végrehajtható programmal szabad választásokat nyerni, ezért ilyen elképzeléseket és ígéreteket akarnak megfogalmazni a programjaikban és a választási kampányban is.


Szerinte az önkormányzati önrendelkezés eléréséhez egyebek mellett meg kellene változtatni az alaptörvényt, mert abban "nem jelenik meg az önkormányzatiság, mint fontos érték". Mesterházy Attila szerint az önkormányzati feladat- és hatásköröket tisztázni, a vagyoni és a tulajdoni viszonyokat pedig rendezni kell, mindehhez pedig egyeztetéseket kell folytatni az érdekvédelmi szervezetekkel.

Mesterházy Attila prezentációja >>>

Az önkormányzati rendszerben történt változások rövid jellemzését adva Lukács Zoltán frakcióvezető-helyettes elmondta: a helyi közösségeket mindinkább kizárja a kormány a saját ügyeikben való eljárás lehetőségéből, így csökken a helyi szolgáltatások színvonala; ráadásul egy felülről kinevezett járási vezető vagy kormányhivatal-vezető nem a lakosságtól kapja a legitimációját, nem számít neki, hogy a helyieknek feleljen meg választások alkalmával.

Az MSZP frakcióvezető-helyettese kifejtette, az önkormányzati rendszerben szükséges változtatások egyik része az alaptörvényhez kapcsolódik, másik része a törvényi szintű keretszabályozásokhoz.

Lukács Zoltán kiemelte: az alaptörvényben meg kell jeleníteni, hogy az önkormányzás a település választópolgárainak közösségének alapvető joga kistelepülésen lakóktól a városiakig.  

A törvényi keretszabályozáshoz kapcsolódó változtatások között említette az MSZP-s politikus, hogy meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy az az önkormányzat, amelyik képes fenntartani iskoláit, visszakaphassa és elláthassa az oktatási feladatokat.


Ugyancsak fontos elemként beszélt a civil szervezetek támogatásáról mint kötelező feladatról, illetve a civil szervezetek döntés-előkészítésben történő megjelenéséről.

Szintén a keretszabályozásokhoz kapcsolódó szükséges változtatások között említette, hogy szabályozni kell a kötelező és önként vállalt feladatok körét, meg kell szüntetni az állam általi indokolatlan, egyoldalú vagyonelvonás lehetőségét, a helyi önkormányzatoktól elvett vagyonelemeket, vagyontárgyakat a helyi közösségeknek vissza kell adni.
 
Akik a koncepció vitájában eddig részt vettek, úgy vélték, hogy a régió mint politikai képviseleti szint jelen helyzetben nem vethető föl, és igazgatási szinten is a megyei irány volt dominánsabb – fejtette ki az MSZP frakcióvezető-helyettese.


Lukács Zoltán azt is elmondta, nem erősíti a jogbiztonságot, ha a törvényességért felelő jegyzőt a polgármester egy személyben választja ki, szerencsésebb, ha a testület nevezi ki.