Horváth Csaba elmondta, hogy a külügyminiszter kárpátaljai látogatása, mint gesztus két évet késett, hiszen egy háborúban álló ország, Ukrajna mellett – a többi visegrádi országhoz hasonlóan – a magyar kormánynak is ki kellett volna állnia. Az MSZP fővárosi frakcióvezetője szerint a kormány egyre inkább elszigetelődő politikai szituációba kerül, a kormányban azonban van egyfajta korrekciós szándék, azonban ez nem egy őszinte folyamat.
A politikai napirend részét képezi Ukrajna uniós csatlakozása, valamint az ukránoknak szánt támogatás is, amelyek ellenzésével a magyar kormány egyedül maradt. „A magyar vétó kapcsán az elszigetelődésnek ezer jele volt az elmúlt 13 évben” – fogalmazott Horváth Csaba. Elképzelhető, hogy az Európai Unió egy olyan új mechanizmus alapján úgy dönt, hogy nem ad forrást azoknak az országoknak, amelyek nem tartanak be bizonyos játékszabályokat. „Az Európai Bizottságot is felelősségre vonta a parlament, hogy nem volt helyes, hogy a korábbi döntéstől elléptek és kvázi személyes alkut kötöttek Magyarországgal egy bizonyos támogatásért cserébe, de ez kiélezheti azt a helyzetet, hogy Magyarország teljes jogú tagja maradhat-e – Magyarország szándékától függetlenül is – az európai közösségnek, vagy nem” – érvelt az MSZP fővárosi frakcióvezetője. Magyarországnak döntenie kell, hogy vissza tud-e térni a tárgyalóasztalhoz, illetve képes-e más szuverén országok érdekeinek a figyelembevételére.
Az unió a magyar gazdasággal kapcsolatos szankciókat helyezett kilátásba akkor, ha hazánk nem támogatja az Ukrajnának szánt segélycsomagot. Az uniós jogállamisági kritikáknak van alapja, amelyet egy zuglói példa is igazol. Horváth Csaba elmondta, hogy a Bosnyák téren zajló beruházással kapcsolatosan az önkormányzatnak nincs semmilyen beleszólási joga. Az önkormányzat egészen az Alkotmánybíróságig vitte az ügyet, ahol azt állapították meg, hogy „nem éri érdeksérelem az önkormányzatot és Zugló polgárait azzal, hogy nem szólhat bele abba, hogy a saját területén mi történik” – emlékeztetett Zugló polgármestere.
A Budapest-bérlettel kapcsolatosan megállapodás történt a kormány és főváros között. „Ez a megállapodás korrekt. Az, hogy a felek teljesítmény alapján számolnak el, ez szerintem korrekt, mert mindenki annyi teljesítmény után fizet, amennyi az adott közlekedéstípus után jár a másik félnek” – fogalmazott Horváth Csaba. Ami viszont nem korrekt, hogy nem egyenlők a felek pénzügyi finanszírozási lehetőségei. „A főváros és az önkormányzatok 2 százalékot kapnak vissza abból a befizetett adóból, amit fizetnek a budapestiek” – érvelt az MSZP fővárosi frakcióvezetője. Az önkormányzatok a közlekedési fejlesztéseket pedig csak a kormányzat partnersége mellett tudnák megvalósítani, akár a villamoshálózat bővítése, akár a 4-es metró meghosszabbítása fontos lépés lenne.
A Budapest-bérlettel kapcsolatos vita, egy költségvetési vita a kormány és a főváros között. „Eltűnt az a még 2013 előtt kötött 73 milliárdos éves megállapodás, ami a közösségi közlekedést támogatta, finanszírozta – még én Budapest kormánybiztosaként kötöttem – ’11-ben felmondták, nem kötöttek helyette újat, most annak az összegnek az ötödét kapja a főváros” – fogalmazott Horváth Csaba.
A műsor végén szó volt a közelgő választásokról is. Az MSZP fővárosi frakcióvezetője elmondta, hogy a főpolgármesteri jelöltséggel kapcsolatos mozgások arra alkalmasak, hogy bontsák az egységet. A következő főpolgármester pedig vagy Karácsony Gergely lesz, vagy a Fidesz jelöltje – ezt látni kell. Az ellenzéknek pedig a kulturált együttműködés formáját kellene megtalálni.
