mszp.hu | Belföld
2023. július 13. 14:21

A CSOK átalakítása várhatóan csak az első lesz a kormány megszorításai közül

A CSOK átalakítása várhatóan csak az első lesz a kormány megszorításai közül
A kormány oktatáspolitika tekintetében példát vehetne a finnekről, ahol nagyon komoly és sikeres reform zajlott le az 1970-es években, továbbá a kormány számos megszorításából a CSOK átalakítása csak az első lépés, valamint a demokratikus úton történő kormányváltásához ma már komolyabb erőket kell megmozgatni, mint kellett 13 éve, mondta el Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese, országgyűlési képviselő a szerdai A nap híre című műsorban. Kifejtette véleményét még a svédek NATO-csatlakozásáról is. Szerinte a kormány magyarázkodása a ratifikáció kapcsán már-már kínos.

A KLIK is csak a NER-rendszerének egy „csápja”, mely a kormány igényeit teljesíti, valójában nem az oktatási rendszer része, hanem a politikáé, kezdte véleménye kifejtését Harangozó Tamás. Az is ezt támasztja alá, hogy a helyben megbecsült, kedvelt pedagógusokat két fideszes politikus viszálykodása miatt bármikor le lehet váltani. A pedagógusoknak azonban nem csak a fizetés a fontos érték, hanem a tanítási módszereik szabad megválasztásának lehetősége és a kiszámíthatóság, megbecsültség érzése. Az pedig érthetetlen, hogy a kormány hogyan nem látja mekkora gond lesz az oktatásban, hiszen a következő években hatalmas mennyiségű tanár fogja elhagyni a pályát, sokan nyugdíj miatt, sokan pedig az egyre romló oktatási helyzet miatt.

A pedagógusoknak nyújtott minden segítség ahhoz tesz hozzá, hogy a pályán maradjanak a tanárok, ilyen lehet egy albérelt-támogatás vagy egy szolgálati lakás biztosítása is. Ez persze a polgármesterek érdeke is, azonban fontos kiemelni, hogy az ilyen helyzetekben erősen láthatóvá válik az önkormányzatok közti eltérés az anyagi helyzet tekintetében. Az MSZP elképzeléseitől nem áll messze egy állami épület-infrastruktúra fenntartó rendszer létrehozása, a finn oktatási reform is ezzel kezdődött a hetvenes években. „Az állam azt mondta, hogy az iskolák 50 vagy 60 kilométeren belüli egyforma minőségű megépítése és fenntartása az az állam dolga. Csak ott a vessző után úgy folytatódik, hogy de az oktatás, a tankönyvek kiválasztása, az oktatás módszertana, azt meg el kell döntsék a tanárok, a szülők (...) meg a gyerekek” – részletezte a finn oktatás sikerességének okát az MSZP frakcióvezető-helyettese. A kormány azonban nem tett azért, hogy egységes szintre húzza fel a vidéki, szegényebb részen lévő iskolák infrastruktúráját, hanem „lepusztították” a korábban elitnek és jó minőségűnek számító iskolákat.

A kormány frissen bejelentett megszorításairól is szó volt, mely a családtámogatások megvágásában is megmutatkozik. Harangozó Tamás elmondta, eddig már körülbelül 1000 milliárd forintos összeget fizetett ki a kormány CSOK-formájában, ebből is látszik, hogy ez eddig a Fidesz zászlóshajója volt, azonban ez nem érintette eddig sem a társadalom túlnyomó részét, ennek az átalakítása sem fogja. Ezzel szemben a még mindig 20 százalék feletti infláció mindenkinek hatással van az életére, úgy mint a teljesen bezuhant építőipar, a fogyasztás a covid tetőzésének idejére történő visszaesése, az MNB költségvetési hiánya pedig több ezermilliárd forintra rúg. Ha mindezt összeadjuk az uniós források késlekedésével, akkor egyértelmű, hogy a CSOK jelentős átalakítása csak az első lesz a sok megszorítás közül.

Az első negyedévben az államháztartási hiány már 80 százalékra rúg, ilyen pedig ez idáig egyszer sem fordult elő. Ennek pedig az egyik oka, hogy a már felvett hitelek kamatai annyival magasabbak, mint amivel számolt tavaly a kormány, hogy „fejre áll az ország”, fogalmazta meg a szocialista országgyűlési képviselő.

A jövő évi költségvetés korai elfogadásáról elmondta, maximum egy „tájékoztató jellegű izének” lehetne hívni, nem büdzsének. Azt, hogy mennyire korai elfogadni a következő év költségvetését az is jól tükrözi, hogy a kormány által most bejelentett megszorítások nem is a jövő évi, de az idei büdzsét is teljesen fel fogja forgatni. A kormány pedig még mindig rendeleti úton kormányoz, így lehet az is, hogy este 10 órakor is „ha akarja Orbán Viktor az egész költségvetést átutalja a saját számlájára” – szemléltette a helyzetet Harangozó Tamás.

A ferencvárosi „padháború” kapcsán Harangozó Tamás elmondta, ha valóban csak egy pad színéről lenne szó, akkor boldog országban élhetnénk, azonban ennek komolyabb a jelentéstartalma, hiszen, ha a padot átfestő csoportok személyesen találkoznának, annak nagy valószínűséggel fizikális bántalmazás lenne a vége. A kormány évek óta tartó propagandájának pedig pontosan ez a lényege, hogy a gyűlölet határozza meg az emberek mindennapjait és egymás ellen feszítse őket. Továbbá minden kommunikációs stratégiával arra törekszik a fideszes kormányzat, hogy eltereljék az emberek figyelmét a 21 százalékos inflációról a gazdasági visszaesésekről, mint például a nyugdíjak reálértékének csökkenése.

Egy olyan országhoz, amelyben az emberek boldogan, békében és szeretetben élnek egymás között, az kell, hogy 132, de minimum 101 olyan képviselő legyen a parlamentben, aki nem úgy gondolkodik, mint a kormánypárt. Ezáltal lehet csak elérni azt, hogy ismét szabad, demokratikus országban éljenek a magyarok. Ma már azonban nem lehet azokkal az eszközökkel kivívni ezt, ahogy korábban, hiszen a kormány az évek alatt mindent megtett az ellenzék ellehetetlenítéséért.

Miután Svédország NATO-csatlakozását már Törökország sem akadályozza, a magyar kormány magára maradt, majd Szijjártó Péter azt nyilatkozta, csak technikai kérdés a raitifikáció. Az MSZP frakcióvezető-helyettese elmondta, az MSZP 12-szer kezdeményezte a svédek csatlakozási kérelmének elfogadását, ezt a kormány azonban mindannyiszor lesöpörte az asztalról. Ehhez pedig az kellett, hogy a fideszes frakció tettlegesen 12-szer NEM-mel szavazzon a ratifikáció napirendre vételéről, zárta gondolatait Harangozó Tamás.

Kapcsolódó párttagok