A keményen dolgozó emberekért tenni is kell
Gúr Nándor szerint kétséges, hogy a kormány ki fogja-e tölteni a négy évet. Ezt azzal indokolta, hogy "mértékadó módon romlott" az emberek megélhetése, az emberek sorsa pedig nem fordult jobbra. Hozzátette: a keményen dolgozó emberekről nemcsak beszélni kell, hanem tenni is értük, biztosítani kell számukra a valódi érdekképviseletet.
Mit kíván tenni a kormány a dolgozói szegénység és a nyomor ellen?
Varga László felszólalása elején szóvá tette, hogy a rendszerváltás óta ez az első olyan interpelláció, amit a köztévé nem közvetít, s ezt szégyennek nevezte. Kiemelte: a szegénység - különösen a gyermekszegénység - egyre mélyül, aránya a második legrosszabb az unióban, csak Bulgáriában rosszabb a helyzet. Kitért egyebek között arra, hogy több mint 4 millióan kénytelenek létminimum alatt élni, súlyos szegénységben mintegy 3,2 millióan élnek, a jövedelmi szegénység alatt pedig 1,4 millióan. A minimálbérből élők nettója 20 ezer forinttal marad el a létminimumtól - rögzítette. Mikor fogják a minimálbér nettó értékét legalább a létminimumhoz igazítani, és mikor csökkentik legalább az alapvető élelmiszerek áfáját? - kérdezte.
Mi vár a rokkantakra?
Korózs Lajos arra emlékeztetett, hogy amikor 2012 januárjában átalakult a nyugdíjrendszer, sokan veszítették el a juttatásukat. Az elmúlt három évben a rokkantsági ellátásban részesülők körében nem végezték el a jogosultság felülvizsgálatát - folytatta -, emberek tízezrei pedig mostanság eshetnek el a rehabilitációs ellátástól, sokan még az egészségügyi szolgáltatáshoz való jogosultságukat is elveszíthetik.
Mikor adják vissza a munkavállalói jogokat?
Gúr Nándor azt kérdezte, mikor kívánják visszaadni a munkavállalói jogokat, például a sztrájkjogot, illetve miért nem emelik a köztisztviselői illetményalapot. A politikus közölte: nőtt a bérből és fizetésből élők kiszolgáltatottsága, a dolgozóknak romló munkafeltételek és csökkenő fizetések mellett kell végezniük a munkájukat.
Hét éve nem változnak a közszféra bérei
Szabó Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt hét évben változatlanok a közszféra bérei. Hangsúlyozta, hogy eközben közel négyszázezer közszolgálati munkavállaló jogai sérülnek naponta.
Arra is kitért, hogy két éve, a járások létrehozása során közel 12 ezer közigazgatási munkavállalót érintett az átalakítás. Akkor az azonos munkát végző kormánytisztviselők között jelentős bérkülönbség jött létre - folytatta. A kormányhivatali integráció pedig tovább rontja a közszolgálatban foglalkoztatottak megélhetési esélyeit - jelentette ki.
Milyen szempontok alapján nevezték ki Kiss Szilárdot?
Molnár Zsolt azt vetette fel, hogy Kiss Szilárd korábbi agrárattasé jelenleg büntetőeljárás terheltje. Azt kérdezte: ki, mikor, miért nevezte ki, és mi írta felül az Alkotmányvédelmi Hivatal kétszeri szakvéleményét, amely nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg nála. Arra várt választ, hogy milyen speciális indokok szóltak a kinevezés mellett.
Heringes Anita azt mondta, a fejlesztési minisztérium irányítása alá tartozó cégeknél nincs minden rendben a béren kívüli juttatásokat illetően, hiányzik a jóváhagyó levél. Azt kérdezte: mikor jutnak a juttatásokhoz, és milyen kárpótlásra számíthatnak?