A Duna Stratégia számos környezetbarát üzleti lehetőséget kínál!

A magyar Duna Stratégiában kellene meghatározni a folyó hasznosítási céljait.

"A dunai vízminőség javítása, az ivóvízbázisok védelme, az árvízvédelmi intézkedések, az ökoturizmus és a vízi áruszállítás terén a Duna Stratégia számos környezetkímélő gazdasági lehetőséget rejt. A Duna Stratégia lényege, hogy a résztvevő országok, a gazdasági szereplők és a civilek által megfogalmazott igények szerint csoportosítanak át uniós forrásokat a Duna Régióban induló fejlesztésekre. A stratégiát tehát a vállalatok és civil szervezetek töltik meg tartalommal" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az MSZP EP delegáció vezetője az Európai Vásárszervezők Szövetségének a Duna Stratégiával foglalkozó budapesti konferenciáján. A rendezvényen

Tabajdi Csaba arra sürgette a magyar kormányt, hogy hitviták helyett folytasson szakmai alapokon álló egyeztetést a Duna hasznosításának lehetséges módjairól. Emlékeztetett, hogy az előző, szocialista kormányok kezdeményezésére a magyarországi szakmai szervezetek, így a Regionális Energiagazdasági Kutató Központ (REKK) és az azóta felszámolt VITUKI Intézet már kidolgozta szakmai javaslatát a Duna hajózhatóságának javítására.

"Az Orbán-kormánynak ezekre a szakmai programokra kellene alapoznia a magyar Duna Stratégiát. A környezetvédelmi megfontolásoknak nem szabadna ellehetetleníteni a folyó hasznosítását, hanem elő kellene segíteni a fenntartható, környezetkímélő gazdasági tevékenységeket. A Duna megfelelő hasznosítása a vízi közlekedésben, az öntözésben és a vízgazdálkodással kapcsolatos lehetőségek kihasználása jelentős mértékben hozzájárulhatna a magyar gazdaság teljesítményéhez" - fogalmazott Tabajdi Csaba.

"Magyarországnak saját Duna Stratégiáját is ki kell dolgoznia. A kormány irányítása mellett, a Duna mentén élő emberek, önkormányzatok, a magyar vállalkozások és a civil társadalom bevonásával végre el kell döntenünk, hogy milyen célra kívánjuk hasznosítani a Dunát - mondta a szocialista EP képviselő. Kiemelte többek között, hogy jelentős környezetvédelmi előnnyel járna a vízi áruszállítás fejlesztése, ehhez azonban nem elegendő a folyómeder kisebb mértékű, környezetkímélő átalakítása, de jelentős mértékben kellene fejleszteni a dunai kikötői infrastruktúrát és az ahhoz kapcsolódó közút- és vasúthálózatot. Szintén komoly lehetőségek rejlenek a Duna öntözési célú hasznosításában, sőt megfelelő csatornahálózat kialakításával a Homokhátság elsivatagosodását is vissza lehetne fordítani. "Ezek a beruházások azonban több tíz-, vagy akár több százmilliárd forintnyi befektetést igényelnek, és jelentős környezeti beavatkozással járnak. Ezért csak abban az esetben lehet döntést hozni róluk, ha bizonyítható, hogy a beruházással járó gazdasági előnyök meghaladják a gazdasági és környezeti költségeket" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba.