Baloldali politikusként az emberek jóléte, a jóléti kiadások számunkra mindig fontosak, nem kell, hogy az egyensúly teljesen eltolódjon, de a prioritások fontosak – mondta beszédében Kunhalmi Ágnes. Felhívta a figyelmet arra, hogy hiába hangsúlyozzák fideszes politikusok, hogy milyen sokat költenek erre a célra, mert ha GDP arányosan nézzük, teljesen más képet kapunk.
2010-ben az oktatási tevékenység a GDP 5,49 százalékát tette ki, míg a 2023-as módosított költségvetési előirányzatban már csak 4 százalék. Az egészségügy esetében ez az arány 2010-ben 4,55 százalék volt, most 3,8 százalék. Kunhalmi Ágnes hangsúlyozta, hogy még erőteljesebb a visszaesés a nyugellátások terén, ami 10,45 százalék volt 2010-ben és ez mostanra 7 százalékra zuhant. Felhívta a figyelmet, hogy tizenkétszer nem adta oda a Fidesz-kormány a 13. havi nyugdíjat a nyugdíjasoknak. Az egyéb társadalombiztosítás és jóléti kiadások esetében is látványos a zuhanás: 7,45-ről 5,5 százalékra zuhant a ráfordítás a költségvetésen belül. Összességében, GDP arányosan, 2010-ben 31 százalék jutott jóléti funkció finanszírozására, idén ez már csak 23,2 százalék.
Kunhalmi Ágnes megvizsgálta azt is, mire jutott több pénz a költségvetésben: például az oligarcha-rendszer és az új, jobboldali tőkésosztály feltételrendszerének kialakítására, de az állam saját magára is sokkal többet költött, mint 2010 előtt. Többet költöttek a Orbán-kormányok az egyházakra és a sportra, mint fontos nemzetösszetartó tényező a Fidesz számára, szemben a jóléti kiadásokkal. Az MSZP társelnöke szerint a Fidesz a gazdaságpolitikai és hatalompolitikai céljait a társadalmi jólét rovására valósította meg.
Az oktatás helyzetét vizsgálva Kunhalmi Ágnes elmondta: 2002 és 2010 között minden évben magasabb volt az oktatásra fordított összeg, mint 2011 óta bármikor. A 2024-es, tervezett költségvetésben 629 milliárd forinttal lesz magasabb a költségvetési szervek oktatási kiadása az előző évihez képest, melynek összege így 3434 milliárd forint. Ez a jövő évre tervezett GDP 4 százaléka. „Ez nem jelentett érdemi előrelépést” – vonta le a konzekvenciát Kunhalmi Ágnes, aki szerint jövőre különösen nehéz helyzetbe kerülnek a középfokú oktatási intézmények, míg a felsőoktatásban valóban van egy előrelépés, melynek kedvezményezettjei elsősorban a közalapítvány fenntartású felsőoktatási intézmények és nem az állami intézmények. Az óvodák és az általános iskolák kerete alacsonyabb mértékben, 6,6 százalékkal nő. Ez azt jelenti, hogy ezek az intézmények veszítenek akkor is, ha jobban nő valamivel az infláció annál a 6 százaléknál, amivel a kormány számol. Az MSZP társelnöke szerint a középiskolák biztosan rosszul járnak, az ő keretük alig 3,5 százalékkal emelkedik.
Továbbra sem látszik, hogy a költségvetés biztosítana folyamatos forrást a pedagógusok beígért radikális béremelésére. Az MSZP társelnöke felhívta a figyelmet: nem látta a státusztörvényben említett alsó jövedelemhatár biztosítását sem. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor megígérte, hogy a mindenkori minimálbérhez kötik a pedagógusoknak a bérét, ez mostanra több mint 95 százalékos béremelést jelentene a tanároknak. Kijelentette, hogy nincs mit csodálkozni azon, hogy a pedagógusok elégedetlenek, mivel ezt az ígéretet a miniszterelnök és a Fidesz visszavonta. „Az a legnagyobb baj ezzel a visszavonással, hogy nincs garancia senki számára, hogyha akár az Európai Uniótól is megérkeznének ezek a források, akkor önök betartják ezt az ígéretet, hogy valóban radikálisan és garanciákkal biztosítva meg fogják emelni a pedagógusoknak a bérét” – mondta Kunhalmi Ágnes.
Mi köze van az Európai Uniónak egy alapvetően nemzeti hatáskörbe tartozó terület finanszírozásához? - tette fel a kérdést a társelnök. Az MSZP szerint a tanárok béremelését a nemzeti költségvetésből kellene finanszírozni és szégyenletesnek tartja, hogy az Európai Unió a közösségi költségvetés rovására besegít egy nemzetállam oktatásának finanszírozásába, ami nemzeti hatáskörbe tartozik. Az Unióban évek óta látják, hogy alulfinanszírozott a magyar oktatás, ezért döntöttek úgy, hogy ebbe besegítenek. A kormány azt állítja, hogy ez jár nekünk, de ha közösségi költségvetésből akarunk, egy nemzeti hatáskörbe tartozó területet finanszírozni, akkor figyelnünk kell arra, és tisztában kell lennünk azzal, hogy a közösségi költségvetésben minden tagállam pénze benne van. Az MSZP is annak szurkol, hogy az uniós pénzek megérkezzenek, de nem lehet ehhez kötni a pedagógusbéreket.
„Egy szuverenitására olyan kényes kormány, aki politikát épít erre, hogy jön ahhoz, hogy egyébként közösségi költségvetésből várja a pedagógusok fizetésének emelését?” – tette fel a kérdést az MSZP-s politikus. Kunhalmi Ágnes emlékeztet a státusztörvény bevezetésével a magyar kormány megsértené az EU és a kormány között létrejött Emberi Erőforrások Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) programcsomag megállapodásában leírtakat. A megállapodás ugyanis tartalmazza, hogy a kormány és a parlament nem fog olyan szabályokat hozni, mely a pedagógusok munkaterheit növeli, szakmai autonómiájukat korlátozza, a szakma vonzerejét pedig csorbítja. Továbbá, hogy bármilyen ilyen intézkedésre csak a legnagyobb szakmai szervezetekkel való érdemi egyeztetés után kerülhet sor.
Ha nem jönnek a kormány miatt az uniós források, akkor miből fogják finanszírozni a pedagógusok béremelését? „Szerintem csak politikai akarat kérdése, ha Vodafone-ra,, meg minden egyébre van pénz, akkor erre is kellene, hogy legyen pénz”.
Kunhalmi Ágnes a költségvetés vitájában, egyéni országgyűlési képviselőként Budapest Főváros XVIII. kerületének is források biztosítását kérte például az Üllői út és a Nagykőrösi út felújítására, a Kondor Béla Általános Iskola egyik épületének, vagy az önkormányzat épületének energetikai korszerűsítésére, vagy a Vörösmarty Iskola tornacsarnokára, vagy a Zsebők Zoltán Szakrendelő diagnosztikai szárnyának felépítése, és eszközbeszerzésére, melyre az Egészséges Budapest programban nyert is forrást az intézmény, ám az 2 éve nem érkezett meg.
A MSZP társelnöke emlékeztetett, hogy a kormány minden településtől, így a XVIII. kerülettől is számos forrást elvont, ez csak ebben a kerületben 6 milliárd forintot jelentett. Ezt a pénzt a kormány nem a polgármesterektől, képviselőktől vette el, hanem a kerület, az adott település lakóitól.
