mszp.hu | Belföld, Külföld
2021. január 10. 13:00

A Fidesz által kreált valóság valódi veszélyei

A Fidesz által kreált valóság valódi veszélyei
Nem véletlen, hogy megtorpant a fideszes úthenger az elmúlt időszakban és a NER-lovagok szemlátomást elkezdték betartalékolni a közpénzeket arra az esetre, ha végül mégis kicsúszna a lábuk alól a talaj, mint az történt illiberális példaképükkel a tengerentúlon.

Tonnaszám tolják ki az állami milliárdokat a megbízható káderekkel kibástyázott alapítványoknak, a gigaberuházások mögötti „nemzeti tőkéseknek”, napnál világosabb, hogy tömik a családi párnacihát a közpénz-ínséges időkre. Érzik, hogy baj van. De legalábbis, hogy baj lehet. A pökhendi magabiztosságból mára talán csak a pökhendiség maradt, az is leginkább megszokásból: tíz év hatalom igencsak ellustítja az embert.  

A Fidesz eddig könnyen játszott a tűzzel, hiszen békeidőben azt gondolta (és a politikai győzelmek alapján azt mondhatjuk: jogosan), hogy elég falra festeni egy elképzelt ellenséget és folyamatosan harcolni vele. Ha magad kreálod az ellenséged, a lépéseit is ismered. A dolog most bicsaklott meg igazán, amikor olyan globális probléma lépett a birkózószőnyegre, amelyet nem ők találtak ki, amelyet nem ők hívtak a ringbe, innentől kezdve pedig kiszámíthatatlan.

Az egészségügyi és globális válság eddig ismeretlen, ráadásul súlyos kihívással állította szembe a kormányt, amely láthatóan most is csak rutinból próbált választ adni rá: győzelmi propaganda, „alternatív tények”, hazugságra épülő ellenséggyártás és másokra hárított felelősség. Eddig bevált. De ez most kevés lesz. Az emberek egyre nagyobb többsége látja be: a kormányzat válságkezelése kevés és elkésett, a forráselosztásoknál pedig még ebben a helyzetben is előbb gondolnak a saját haverokra, mint a széleskörben rászoruló választókra.

Egyre visszatetszőbb és egyre szánalmasabb Soros Györgyre, a békaemberek nemzetellenes összeesküvésére vagy épp az Európai Unióra mutogatni, főleg akkor, ha például épp utóbbitól kap jószerivel egyedül érdemi segítséget Magyarország.

A Fidesz alternatív valósága azonban jóval veszélyesebb, mint gondolnánk. Veszélyes a Fideszre, mert ha maguk is elhiszik, amit mondanak, akkor belefejelhetnek a falba; lásd legutóbb, amikor a közpénzből fizetett zsebintézetek az önkormányzati választás előtti napon is gránitszilárdságú Tarlós győzelmet jósoltak. Aztán bumm, beköszönt a valóság. De ez legyen az ő bajuk. És a normális, szabad levegőjű Magyarországot akarók öröme.

A Fidesz alternatív valósága azonban az egész társadalmunkra rendkívül veszélyes, hiszen ez a tudatosan feszített gyűlölködés, a másik eltaposására, a hazából és nemzetből való kitagadására épülő politika családokat szakított szét és generációkra megmérgezte a társadalmunkat. Ez különösen nagy bűn egy olyan kormánytól és kormánypárti közösségtől, amely egyébként a nemzet egységét hirdeti és azt énekli: „egy vérből valók vagyunk.” De azért is veszélyes ez a fajta alternatív valóságépítés, mert kontrollvesztetté válhat. Ne tagadjuk el: tömegek vannak Magyarországon, akik bigott vallásossággal és őszinte hittel követik a jelenlegi kormánypártot és hisznek el nekik mindent Sorosról, a brüsszeli magyar-ellenes mestertervekről, az Orbánnal egyet nem értők hazaárulásáról, a közpénzek közpénzjelleg-vesztéséről, vagy épp mostanában Krekó Péterről.

Kérdés nélkül, kontroll nélkül, gondolkodás nélkül elfogadják azt, amit kapnak. Ez az a fajta fanatizmus, amely tévészékházakba vagy épp amerikai képviselőházakba nyomul be, majd ott valójában nem tud magával mit kezdeni a romboláson kívül, mert a politikai hátországa szép csendben ilyenkor azért hátrébb lép egyet. A legsúlyosabb gond ezzel együtt szerintem az, hogy a Fidesz által épített alternatív valóság hosszútávon megakadályozza azt, hogy az ország a legfontosabb kérdésekben közmegegyezéssel haladjon előre. Reprezentatív friss kimutatás bizonyítja például, hogy az ország egyik fele elégedetlen és leépülést lát az egészségügyben, addig a kormánypárti fele szerint a magyar egészségügy tökéletes és az elmúlt években csak javult.

Ha a lehulló csempét, az üres vécépapír-tartót, a kilométerhosszú várólistákat és az elképesztő adatokat (például a megelőzhető halálesetek számát) nem ugyanannak látjuk, akkor nem fogunk egyről a kettőre jutni. Abban kellene vitatkozni, hogy miként tudjuk a legjobban és a leggyorsabban javítani a helyzetet, nem pedig azon, hogy a szemünknek hiszünk vagy Orbán Viktornak. Az illiberális államépítkezés olyan szellemet engedett ki a palackból a hazugságok relativizálásával, a politikai fanatizmus erősítésével, az írott és íratlan szabályok semmibevételével, amelyet nem, vagy csak nagyon nehéz lesz visszazárni.

A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszáznyolcvanadik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.


dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2021. január 10.

„Menjenek haza”

2021-07-24 19:58

Kapcsolódó párttagok