A földtörvény tönkreteszi a vidéket

Nem jó sem a kis- és közepes, sem a nagy agrárvállalkozásoknak, miközben segédletével tovább folytatódik a versenyképes gazdaságok tönkretétele és a Fidesz-klientúra földhöz juttatása.

- Valóságos verbális háború bontakozik ki a szemünk láttára a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) és ön között. Legutóbb a tárca vezetője arra szólította fel, hogy kérjen bocsánatot a magyar gazdáktól, mert korruptnak nevezte őket a Parlamentben. Mikor követi meg a termelőket?

- Soha nem mondtam, hogy a gazdák korruptak. Nem a gazdák, a rendszer korrupt, ezért nincs is miért bocsánatot kérnem tőlük. A VM szakmán kívüli vezetői nehezen viselik, ha szakmai kérdéseket kérünk számon rajtuk. Érvek helyett sablonszövegeket skandálnak, illetve vagdalkoznak, hiszen képtelenek az állattartó telep kezelőfolyosóját a légifolyosótól megkülönböztetni. Nem is kívánok velük vitatkozni, megmaradok a tényeknél.

- Mi robbantotta ki ezt a vitát?

- A vidékfejlesztési miniszter kijelentette, hogy a helyi földbizottságok majd megvédik a "belföldi-külföldiektől", vagyis az uniós állampolgároktól a magyar földet, mert nem adják nekik oda. Aki emlékszik a kárpótlás időszakára, felidézheti, milyen furcsa módon osztották a földet a kárpótlási jegyekért az ugyancsak helyi földbizottságok. Kivételesen az eredeti földtörvényben még egy jobb szövegváltozat szerepelt, vagyis az, hogy járási szinten, szakemberekből állnak majd föl ezek a bizottságok. A most elfogadott jogszabályban csak homályos utalások vannak arra, hogy kik alkotják majd ezeket a települési testületeket. Ha a kormány nevezi majd ki azt a 3-9 embert, akkor biztosak lehetünk abban, hogy kizárólag "megbízható" gazdák kezébe adják a döntés jogát.

- Van ennek előképe? Miből gondolja, hogy így lesz?

- Elég csak az Agrárkamara vezérkarára nézni. Csupa "mi kutyánk kölyke". Ráadásul a földbizottságok sem zárhatják ki sem a spekulációt, sem a külföldiek földszerzését, mert legföljebb itt is, mint a trafik és egyéb ügyekben megjelennek a strómanok és majd hosszú futamidejű haszonbérlettel szerzi meg a földet annak akinek nagyon kell és van elegendő pénze. Mert ez is csak pénzkérdés. A bérletre ugyanis a törvény szerint nem terjed ki a földbizottságok hatásköre. Igaz, ma még senki nem tudja, mi áll majd a bizottságok tevékenységét szabályozó és őszre ígért törvényben.

- Mi köze ehhez a pénznek, hiszen ha Fidesz-közeli emberekből állnak a bizottság és vélhetően hasonló körből választják ki a vevőket is, akkor minek fizetne bárki bárkinek?

- Én itt elsősorban a külföldiek földszerzéséről beszéltem. Ők nyithatják ki a bukszájukat. Az is nyilvánvaló, hogy a pártfinanszírozásnak is számos módja lehetséges. Nem ez lesz a fő tétel, de azért innen is lehet majd visszaosztani. A gond éppen az, hogy pont azokat az elemeket nem látjuk a törvényben, amellyel a többi uniós ország igyekszik a spekulációtól megvédeni a termőföldet. Az annyit emlegetett Franciaországban például a fiatal gazda nem fizet illetéket a földvásárlás után, míg az, aki nem gazdálkodó, vehet ugyan földet, de az átlagos illeték tízszeresét kell, hogy kifizesse.

- Több szakember is kifogásolta, hogy nem lehet majd fellebbezni a földbizottság döntése ellen. Mi a nemzetközi gyakorlat?

- Demokratikus jogállamokban ez elképzelhetetlen. Ugyanez elmondható arról a passzusról is, amely alapján például egy kft. ha átalakul részvénytársasággá, elveszíti a korábban törvényesen megvásárolt földtulajdonát. Kérdésemre a VM helyettes államtitkára azt mondta, a jogelődé marad a föld. Visszakérdeztem: és ha nincs jogelőd? Válasz azóta sincs. Ez a megoldás, bármilyen alaptörvényt csináljanak is, mindennel ellenkezik, Ott még nem tarthatunk, hogy elvegyék a tulajdont.

- Mekkora a spekulánsok földéhsége?

- Ma már Magyarországon is akadnak olyan területek, ahol egy hektár föld 3-4 millió forintot kóstál, s ez már eléri az uniós átlagot. Így már nem nagyon éri meg befektetni, mert ennél olcsóbban is lehet földet venni, ráadásul rajtunk kívül szinte minden országban vásárolhat földtulajdont társas vállalkozás is, például Szlovákiában, vagy Romániában. A hamarosan tagországgá váló Horvátországban pedig eleve úgy juthat földhöz a külföldi, ha egy horvát állampolgárral közös vállalkozást alapít. Az az uniós gazda pedig, aki teljesíti a szigorú feltételeket a földműves kategória elnyeréséhez, miért ne vehessen? Legalább 2000 uniós gazda már most is megfelel az előírásoknak. Azt is tudni kell, hogy a keresleti oldal beszűkítésével, hogy kizárólag földműves vehet földet, a végre fölfelé indult hazai földárak lejtmenetbe kapcsolnak. Ha kevés a vevő, akkor ő diktál, de igazán nagy földéhséget én nem tapasztalok. Nincs is sok eladó terület, meg pénz se nagyon akad.

- A kormányfő kijelentette, a családi gazdaságok és az agrártársaságok arányát 80-20 százalékra kell átalakítani. Ez nem konzerválja a korszerűtlenebb gazdálkodást?

- Ez ugyan nincs benne a törvényben, de a hatása ez lehet. A Fidesz egy egészen speciális rendszert alakítana ki. Ez nem hasonlítana sem az európai 50-200 hektáros családi gazdaságokból felépülő rendszerre, sem a kelet-német tartományokban az egykori állami gazdaságokból kialakított és rendkívül versenyképes nagyüzemekre. A számok ismeretében nálunk nagyjából 5 ezer, 1200, állattartás, vetőmagtermelés esetén 1800 hektáros birtok alakulhat ki. Persze állattartásra nem igen lehet számítani, mert jelentős beruházást igényelne és a szarvasmarhatartás több éves folyamat, ezért leginkább növénytermesztésbe fognának a gazdák. Itt tehát három modell küzd egymással, a Fideszé, az Ángyán-LMP 50-200 hektár körüli, a teljes vertikumot felölelő családi gazdasági modellje - ennek nincs hagyománya Magyarországon -, illetve amit mi, szocialisták javaslunk, hogy egy olyan integrált rendszer maradjon, amibe belefér a több ezer hektáros széles portfoliójú gazdasági társaság, belefér a középbirtokos családi gazda és a kisbirtok is. Egy biztos, a kényszerűen leépülő nagygazdaságok kapacitásának pótlására nem lesz pénz.

- A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a felszabaduló földeknek állami tulajdonba kell kerülniük. Ezt hogyan kell elképzelni?

- Ezt tőle kellene megkérdezni. Valószínűleg ezeket a területeket meg kellene venni. Másként nehéz elképzelni, mert nem tartom valószínűnek, hogy az agrártársaságok tulajdonosai a nagy vezér születésnapja alkalmából felajánlják üzletrészüket az államnak.

- Azt viszont Ön mondta, hogy ez a törvény tönkreteheti az állattenyésztést. Mire alapozza ezt a kijelentést?

- A törvényben az egy helyes megfogalmazás, hogy állattartás céljára, egy adott településtől 20 kilométernél nagyobb távolságról is lehet földet bérelni. Csakhogy a jogszabály 1800 hektárban korlátozza a földterület felső határát. Ahol ezer, vagy ennél több marhát tartanak, ott ez már nem elegendő a szükséges takarmány megtermelésére. A törvényben ez egy gumiparagrafus, hiszen így akár egy tyúkkal is lehet valakinek 1800 hektárja.

- A kormány szerint a családi gazdaságok majd megoldják a vidéki foglalkoztatás gondjait, megtartják a falusi népességet. Ebben lehet igazság, hiszen sok gazdaságban, sok kézre van szükség, vagy nem így gondolja?

- Szép lenne, ha így lenne, de sajnos nincs így. Éppen az állattartás dőlhet be, vagy épülhet le, amelynek nagy az élőmunka igénye. A növénytermesztés nem szív fel többlet munkaerőt, sőt. A családi gazdaságok pedig alig alkalmaznak állandó munkavállalókat. Az agrárminiszter szerint 100 hektár eltart egy négytagú családot. A mi cégünknél 20 hektár tart el egy embert, hiszen 180 munkatársunk van. A törvény hatására több ezer ember veszítheti el az állását vidéken, ahol amúgy is roppant kevés a munkalehetőség. Még ha közülük sokan belevágnának is földművelésbe. Miből?

- Érezhető már a még hatályba sem lépett földtörvény hatása?

- Az állattartásban igen. Egyre több cég mond le a betervezett fejlesztésekről, hiszen teljesen bizonytalanná vált, lesz-e elegendő földje az állomány eltartásához. Azok is bajban lesznek, akik már befejezték a beruházásaikat, mert kétséges, miből fizetik vissza a hiteleket. Ez annál is égetőbb probléma, mert éppen a bizonytalanság miatt a bankok egyre kevésbé adnak hitelt az állattenyésztő cégeknek. Az első kérdésük ugyanis ez, hogy mennyi időre szól még a földbérleti szerződése a vállalkozásnak. Az átlagos megtérülési idő 10 év. Egyedül a "piszkos 12-nek", vagyis az első Orbán-kormány végnapjaiban gyorsan privatizált állami gazdaságnak nincs félnivalója, mert ők 50 évre kapták meg az állami földbérleti jogot. Fél évszázadra előre lehet számolni. Egy ilyen társaságban dolgozó ismerősöm mondta nekem, 97 éves lesz, mire lejár a bérleti szerződése. Valószínűleg ezek a cégek lesznek azok a mintagazdaságok, amelyekről a kormányfő beszélt, s amelyek megtarthatják a bérelt földjeiket. Szerintem a kormány letett a korábban emlegetett integrátor-rendszer kialakításáról, mert rájöttek, a nagy európai integrátorokkal szemben a magyar kormány olyan kevés lesz, mint a sivatagban a locsoló kocsi. Nem lehetünk versenyképesek olyan óriás gabona-integrátorokkal szemben, amelyeknek az éves forgalma akkora, mint a magyar bruttó nemzeti jövedelem (GDP). Egyébként nemcsak az agrárgazdasági társaságok járnak rosszul, hanem a földtulajdonosok is, akik eddig biztosan számíthattak egy tisztes bérleti díjra, mert a cég igyekezett megtartani a földeket, nehogy elvigye más. A földtörvény nem egy világos koncepció alapján készült, mostani állapotában egy ideológiai zagyvalék.

- Ha összegezni kellene a földtörvény hatásait: milyen következményekkel járhat?

- Ha nem lesz jövőre kormányváltás, akkor 10-15 éven belül gyakorlatilag megszűnhet Magyarországon a piacra termelő állattartás.

- Közelednek a választások. Milyen érvekkel igyekeznek a gazdákat a változások mellé állítani?

- Mi például nem hitegetjük az embereket azzal, amivel a kormány, hogy a mezőgazdasági alaptevékenységből megélhet a vidék. Kivétel a kertészet, illetve az állattenyésztés bizonyos szegmensei, de általában ez nem igaz. A kormány meghirdette az egy koca egy porta programot, Dániában ez úgy hangzik: 500 koca és egy portás a telepen. Ez nagyon nem mindegy. Az egy kocának kellene az ötszázzal versenyeznie. A gazdák értik, hogy vissza kell hozni - persze a mai korhoz igazítva - az egykori tsz melléküzemágakat. Ahol van jogi, banki, energetikai és munkaügyi háttér, arra lehet építeni akár települési energiaellátást is. Ha beindulna egy normális rezsicsökkentés, vagyis nem úgy, hogy ellehetetlenítem az energiaszolgáltatókat, hanem például úgy, hogy támogatja a házak energiatakarékos átalakítását, ez építőipari kapacitásokat kötne le. Lehetne ehhez ablakokat gyártani, és még lehetne sorolni. Nem kellene feltalálni a meleg vizet, Európában ismert az irányított közbeszerzés, amivel ösztönözni lehetne ezt a piacot. Közösségi alapon visszahozható a háztáji is, de nem úgy, hogy minden portán egy koca, hanem keresni kell a településen egy olyan épületet, amit át lehet alakítani a mai kor követelményeinek. Ott lehet közösségi állattartást folytatni.

- A földtörvény mellett akad bőven más terepe is a vitáknak, mint például az állami földbérlet-pályázat. Bőven letelt az egy év, ami alatt a nyerteseknek teljesíteni kell a feltéteket. Mit tapasztalt, sikerült?

- Képviselőként betekinthettem az üzleti tervekbe, a vállalásokba. Ezeket ismerve indultam neki Baranyának, Veszprém megyének, Borsodnak. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ellenőrző albizottsági ülésén a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) elnöke azt ígérte, hogy május végéig megkapjuk az ellenőrzésekről készült jelentést. Nem kaptuk meg. Én azt tapasztaltam, hogy ahol én megfordultam, sehol nem ellenőrzött még senki semmit. Papíron persze néhol lehetnek állatok, mert ez volt az egyik legfontosabb követelmény, de a helyszínen nem találkoztam velük. Egy Zirc melletti nyertes pályázó szürkemarhái állítólag Szigligeten legelésztek. Hallottam olyan esetről is, ahol a 250 birka helyett 30-40 mangalica van az 50 hektáros legelőn. Oda egyszer ki lehet hajtani az állatot, de ott többet nem lesz legelő. A Bükki Nemzeti Parkban a legnagyobb nyertes, Kanyok Attila majd lízingeli valakitől az állatokat. Vagyis attól, hogy eddig szerződéssel bérbe adtak több, mint 20 ezer hektár állami földet, nem lett több jószág. Nagyesztergáron viszont le kellett vágni 80 tehenet, mert az évek óta ott gazdálkodó családi alapú kft nem nyerte el az addig használt állami területeket, nem volt mivel etetni az állatokat. Aki nem tartja be a vállalásait, azzal fel kell bontani a szerződést. Ha előbb nem, kormányváltás esetén mi ezt fogjuk tenni. Efelől senkinek ne legyenek kétségei. Aki pedig tisztességesen gazdálkodik, annak nem érdekel a világnézete, tegye a dolgát.