mszp.hu | Belföld, Külföld
2019. november 06. 20:31

A gazdasági növekedés nem cél, hanem eszköz!

A gazdasági növekedés nem cél, hanem eszköz!
A gazdasági növekedésnek nem célnak, hanem eszköznek kell lennie, amely újraelosztással felszámolja, vagy legalább mérsékeli a társadalmi igazságtalanságokat, és esélyt teremt a leszakadók számára - mondta Tóth Bertalan, az MSZP elnöke a Republikon Intézet konferenciáján kedden.
Azt mondta, politikusként nem a vállalati, állami oldalról vagy a makroszámok oldaláról közelíti a gazdaságpolitika hatását, hanem a magyar emberek oldaláról.
 

Közülük a Fidesz kedvezményezettjei bizonyára jónak látják a gazdaságpolitikát, hiszen kevesebb adót fizetnek a magas jövedelmük után. Ha több gyermekük van, akkor nagyobb adókedvezményt tudnak elérni; ha több energiát fogyasztanak, akkor százalékban több megtakarításuk keletkezik. Minden olyan intézkedés, amely az ő életkörülményeiket javítja, az ő számukra megfelelő.
 
Sokmillióan azonban, akik nem kedvezményezettjei ennek a gazdaságpolitikának, a saját bőrükön érzik ennek a súlyos következményeit, hiszen a jövedelmi különbségek nőttek, a bérből és fizetésből élőknek a mindennapi megélhetés is gondot okoz.
 
Tóth hangsúlyozta: az a kérdés, hogy egy kormánynak a gazdasági növekedés cél, vagy eszköz. Szerinte eszköznek kell lennie, a cél pedig az életminőség javítása, esélyteremtés mindenki számára.
 
„Én azt mondom, hogy egy államnak esélyteremtő államként kell működni, nem ilyen kiosztó-megrendelő államként. (…) Ennek a kormánynak a célja a gazdasági növekedés”, az abból származó bevételeket úgy osztja el, hogy az eliteket gazdagítja tovább, „és nem az életminőség számít, hanem a rengeteg pénz” – mondta.
 
S bár a kormány több intézkedése „kívülről mázként helyes, de a megvalósítás, azt gondolom, hogy tragikus” – tette hozzá.
 
Öt százalékos gazdasági növekedésnél megvannak az államnak azok az eszközei, amelyekkel mindenki számára biztosíthatja az anyagi biztonságot, a megélhetés minimumait, és esélyeket a kiemelkedésre.
 
„Az államnak most az lenne a szerepe, ha már ilyen csodálatos rengeteg pénzt be tud gyűjteni, és ilyen csodálatos gazdasági növekedés van, hogy teljesen átalakítsa az újraelosztást” – mondta.
 
A baloldali gazdaságpolitika alapja, hogy az állam nem vonulhat ki a gazdaságból, mert tisztán piaci szabályok alkalmazásával nem mindenki képes integrálódni. S ha már ennyi adóbevételt elvon az állam a polgároktól, akkor össztársadalmi célokat kell támogatni.
 
A rezsicsökkentés módját a pártelnök az Orbán-kormány legigazságtalanabb intézkedésének nevezte, hiszen a mindenki számára azonos arányú csökkentés sokkal nagyobb megtakarítást jelentett a nagyfogyasztó családoknak, a nagyobb jövedelemmel, nagyobb ingatlannal rendelkezőknek, miközben több millió ember, több százezer család ma sem tudja egyszerre kifizetni a hiteltörlesztése mellett a rezsit is. 
 
Kimutatások szerint a 20% legtöbbet fogyasztónál csapódott le a rezsicsökkentésből származó kedvezmény 80%-a – mondta Tóth.
 
A rezsicsökkentéssel „Szíjjártó Péter a villájában sokkal nagyobb megtakarítást ér el, mint Dél-Békésben egy kisnyugdíjas, aki sajnos valószínűleg inkább fával fűt” – mondta.
Az MSZP fenntartja javaslatát, hogy az állam biztosítsa mindenkinek az energia- és közműszolgáltatásokból a minimumot, „hogy mindenki hozzáférjen egészséges ivóvízhez, megfelelő mennyiségű áramhoz, fűtőanyaghoz, hogy a mindennapi megélhetésében ez ne okozzon problémát” - mondta.
 
Ugyanígy, bár „mindig ódzkodnak az ellenzéki pártok ettől a mondattól, mi támogatjuk a progresszív adózást. Támogatjuk a többkulcsos adórendszert” – mondta. Az MSZP továbbra is azt képviseli, hogy a minimálbérnél ne legyen adófizetési kötelezettség, az átlagfizetésnél legyen kedvezményes az adókulcs, az átlag többszöröse után pedig fizessenek több adót, akik többet keresnek. 
 
„Így lehet ezt a hatalmas nagy jövedelemkülönbséget legalább a béroldalon mérsékelni.” – mondta.
 
Továbbá, igazságtalannak nevezte, hogy jelenleg a tőkejövedelmek és a munkajövedelmek ugyanolyan szinten adóznak, tehát aki a befektetéseiből él, az ugyanannyit adózik, mint aki a kétkezi munkájából él. „Itt jön az, hogy egy társadalomban (…) egy nagyobb növekedésből ki részesedik többel. Hát járuljon akkor hozzá ő többel a társadalmi felzárkóztatáshoz!” – mondta.
 
Tragikusnak nevezte az egészségügy és az oktatás helyzetét, és azt mondta: egy újraelosztás során ezeket kiemelten kell kezelni.
 
A Republikon Intézet A magyar gazdaság: szabad piac vs. állami beavatkozás című keddi konferenciáján a gazdaság helyzetét és lehetőségeit elemezték gazdasági szereplők és politikai pártok képviselői. Felszólalt Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke, Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal korábbi elnöke, Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. Vezérigazgatója, Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, Mellár Tamás a Párbeszéd, Orosz Anna a Momentum, Varju László a DK, Ungár Péter az LMP, Varga-Damm Andrea a Jobbik és Tóth Bertalan az MSZP képviseletében. A fideszes Bánki Erik nem fogadta el a meghívást.

Kapcsolódó párttagok